Árfolyamveszteség elhatárolása lízingelt eszköz esetében

Kérdés: Társaságunk jelentős összegű devizában fennálló beruházási hitel és szintén devizában fennálló pénzügyi lízing kötelezettséggel rendelkezik, amelyeket a forint árfolyamának folyamatos és jelentős gyengülése miatt már évek óta át kell értékelni. Az összevont nem realizált árfolyamveszteséget ez ideig a tárgyévi eredmény terhére számoltuk el. Felmerült a kérdés, a számviteli politika esetleges módosításával élhetünk-e a nem realizált árfolyamveszteség elhatárolásának a lehetőségével? Az év végén átértékelendő kötelezettségeknek azonban csak a kis hányada beruházási hitel, jelentősebb része pénzügyilízing-kötelezettséghez kapcsolódik. Lehetséges-e az elhatárolás a pénzügyilízing-kötelezettségek nem realizált árfolyamveszteségéhez kapcsolódóan, annak ellenére, hogy ez tételesen nincs a törvényben nevesítve?
Részlet a válaszából: […] ...döntést) kell hozni azSzt. 14. §-a (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően. A számvitel-politikaidöntés azonban megváltoztatható. A megváltoztatásra vonatkozó döntést – az Szt.14. §-a (11) bekezdésében foglaltak figyelembevétele mellett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. február 10.

Devizás beruházási hitel más devizára váltása

Kérdés: A Számviteli Levelek 207. számában a 4329. kérdésre adott válaszukban arról írtak, hogy ha év közben változik az aktivált tárgyi eszközökhöz kapcsolódó devizakötelezettség devizaneme, akkor a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításakénti elszámolással meg kell szüntetni. Az elmúlt hetekben azt hallottam, az ezen álláspontot alátámasztó törvényi előírást módosítják? Igaz ez?
Részlet a válaszából: […] ...– hiteltartozásból, devizakötvény-kibocsátásbólszármazó devizatartozások pénznemét (devizanemét) szerződés keretébenmegváltoztatják, a korábban ezekhez kapcsolódóan elhatárolt árfolyamveszteségfennálló összegét emiatt nem kell megszüntetni,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Devizás beruházási hitel más devizára váltása

Kérdés: Ügyfelünk CHF beruházási bankhitelt vett fel. A devizás tételek év végi átértékelése során keletkező árfolyam-különbözet jelentősnek minősült. A CHF-hitelnél keletkező nem realizált árfolyamveszteséget a társaság halasztott ráfordításként elhatárolta, céltartalékot képezett, lekötött tartalékba helyezett. A következő üzleti évben a bank a hitel pénznemét CHF-ről euróra módosította, a szerződés egyéb feltételei változatlanok maradtak. Pénzmozgás nem történt. Hogyan számoljuk el a fenti gazdasági eseményt? A CHF-hitelre elszámolt halasztott ráfordítást meg kell szüntetni?
Részlet a válaszából: […] ...amelynek a forintraátszámított összegét az Szt. 60. §-ának (1) bekezdése szerint kell meghatározni.Ehhez szükséges ismerni, hogy a kiváltott CHF-mennyiség helyébe milyen összegűeuró lépett (általában keresztárfolyammal számított összegben). Ezek után...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Beruházás árfolyam-különbözetének elhatárolása

Kérdés: Helyesen gondolom, hogy az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerinti árfolyam-különbözet csak realizált árfolyam-különbözetet jelenthet a tárgyi eszköz kivitelezéséhez kapcsolódó devizahitel esetén? Például ha a folyamatban lévő beruházás ideje alatt hiteltörlesztés történik, akkor az azon keletkező árfolyam-különbözet realizált árfolyam-különbözet, és az eszköz értékét befolyásolja. Ugyanez a helyzet akkor is, ha év közben a CHF-hitelt átváltom euróra? Nem befolyásolja a még nem aktivált tárgyi eszköz bekerülési értékét az év végi értékelésből adódó, az építéshez kapcsolódó hitelen keletkező jelentős árfolyamveszteség, hiszen az nem realizált árfolyam-különbözet? Véleményem szerint ez következik az Szt. 33. §-ának (2) bekezdéséből. Helyes a következtetésem?
Részlet a válaszából: […] A válasz röviden az, hogy a következtetés nem megalapozott.Az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének c) pontja szerint abekerülési érték része a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenülkapcsolódó – a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 16.

Árfolyam-különbözet elhatárolása

Kérdés: 2006-ban nagy összegű beruházási hitelt vettünk fel. A kölcsön devizaneme: forintnak megfelelő euró. A folyósítás forintban történt. Társaságunk az euróban nyilvántartott hitelt 2007-ben év közben átváltotta forintra, majd év végén újra euróra. A 2007. évi átváltások nem realizált árfolyamvesztesége nem volt jelentős, így az a tárgyév eredményében került elszámolásra. 2008-ban év közben az euróban nyilvántartott kölcsönt átváltottuk forintra, amelynek eredménye jelentős összegű árfolyamnyereség volt, majd a forintkölcsönt néhány hónappal később CHF-alapú kölcsönre váltottuk át, amelyen jelentős összegű nem realizált árfolyamveszteséget kellett év végén elszámolni. A 2008. évben év közben az euró forintra átváltásának árfolyamnyereségével kell-e csökkenteni az év végi árfolyamváltozás miatti nem realizált veszteség összegét, ha azt időbelileg el akarjuk határolni? Ennek a megítélésénél társaságunknál eltérő vélemény alakult ki. Az árfolyamveszteség elhatárolását hogyan kell könyvelni 2008-ban, illetve 2009-ben? Milyen összegben kell céltartalékot képezni? Meddig és hogyan kell az elszámolást folytatni? Van-e ennek a társaságiadó-alapot módosító hatása?
Részlet a válaszából: […] ...forintraátváltásakor aktiválásra kerültek-e vagy sem.Amennyiben 2008-ban, amikor év közben az euróbannyilvántartott kölcsönt forintra átváltották, a beruházás egésze máraktiválásra került, akkor az átváltáskor keletkezett árfolyamnyereséget...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 19.

Devizaalapú lízingszerződés

Kérdés: Cégünk 2006 augusztusában targonca vásárlására lízingszerződést kötött. A lízingszerződés szerint a lízingelt targonca beszerzési ára 8850 eurónak megfelelő forintösszeg, a futamidő 24 hónap. A törlesztőrészletekről törlesztőtervet kaptunk CHF-ben, amelyben a tőke és a kamat is CHF-ben szerepel. A lízingcég a targoncáról kiállított számla minden tételét forintban tüntette fel. A targonca átvétele után kapott bizonylaton a beszerzés nettó értéke 14 028,12 CHF-nek megfelelő forint. A havi díjról bekérő levelet kapunk, amelyen a lízingcég közli a törlesztést, a kamatot, az árfolyam-különbözetet forintban. A targoncát milyen árfolyamon kell nyilvántartásba venni? A forintban történő törlesztéskor vezetni kell-e a CHF-ben történő tőketörlesztés analitikus nyilvántartását, és milyen árfolyammal számoljak? Keletkezhet-e árfolyam-különbözet? Mivel a vásárláskor kiállított számlán is, a bekérő levélen is minden forintban szerepel, könyvelni is minden tételt forintban könyvelek. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...miatti kötelezettségCHF-árfolyamától (nagy valószínűséggel eltér). Amennyiben eltér, akkor azárfolyam-különbözetet a kötelezettség változásaként kell a pénzügyi műveletekegyéb bevételei között árfolyamnyereségként, illetve a pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 8.

Apartmanépítés árfolyam-különbözete

Kérdés: A társaság apartmanokat épít értékesítési céllal. A felmerült ráfordításokat az árukészletszámlán gyűjtik. A társaság számviteli politikájában rögzítették, hogy a közvetlenül felmerült ráfordítások között szerepel a realizált és a nem realizált árfolyam-különbözet. Az építkezést a társaság hitelből valósítja meg, és az még nem fejeződött be. Nem sérti-e ez a gyakorlat a számviteli törvény előírásait?
Részlet a válaszából: […] ...árukészletszámlán mutatják ki. Ez azonban helytelen, mivel a- jellemzően – vállalkozási szerződések alapján számlázott tételek nem változatlanformában, nem vállalkozási szerződéssel, hanem adásvételi szerződéssel kerülnektovábbszámlázásra az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Megvásárolt bolthelyiségben végzett felújítás

Kérdés: Cégünk 2003 óta bérel egy bolthelyiséget. 2006. 01. 03-án adásvételi szerződés készült, amely szerint ezen teljesítési nappal az eladó elkészíti az ingatlan eladásáról a számlát. A vételár megfizetése két részletben 2006. 02. 07-ig megtörtént. Az eladó a tulajdonjogát a vételár kiegyenlítéséig fenntartotta. 2006. január hónapra még bérleti díjat fizetünk. Január hónapban az üzlethelyiségben felújítási munkát végeztünk (ezeket a válaszban ismertetjük!) A számlát 2006. 02. 01-jei teljesítéssel állították ki. Ezzel a nappal szeretnénk a felújítást aktiválni. Melyeket lehet aktiválni, és melyeket kell karbantartásként elszámolni? A felújításhoz (vagy beruházáshoz) devizaalapú beruházási hitelt vettünk igénybe, amelynek a bekerüléskori árfolyam-különbözetével a felújítás (beruházás) értékét növelni, illetve csökkenteni kell?
Részlet a válaszából: […] ...Ebből az következik, ha a beruházáshoz közvetlenülkapcsolódó devizakötelezettségben (ideértve a devizaalapú kötelezettséget is)változás következik be (idetartozónak tekintve a mérleg-fordulónapi értékeléstis), akkor az árfolyam-különbözetből adódó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Euróalapú nyílt végű lízing elszámolása

Kérdés: Euróalapú nyílt végű lízing számlázásakor bérleti díj + áfa és a kamat jelenik meg a számlán. Az árfolyamváltozás hatását külön soron tüntetik fel, tőkére + áfával, valamint kamatra 0 százalék áfával. Hova kell könyvelni az árfolyam-különbözetet + az áfa sort? Részét képezi-e a bérleti díjnak, illetve kamatnak?
Részlet a válaszából: […] A kérdésre adandó válasz előtt utalni kell arra, hogy a számviteli elszámolás szempontjából nincs eltérés amiatt, mert a pénzügyi lízing nyílt végű vagy zárt végű.Zárt végű pénzügyi lízingnek hívják a pénzügyi lízinget akkor, ha az az Áfa-tv. 6. §-a (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Leltárkészítési kötelezettség

Kérdés: Mit jelent az eszközök és források leltára a zárás folyamatában? Hogyan kell azt mindenre kiterjedően végrehajtani?
Részlet a válaszából: […] ...értéket, amennyiben élnek a piaci értéken történő értékelés lehetőségével, akkor a piaci értékre, az értékhelyesbítésre, azok változására vonatkozó adatokat is;= vásárolt készleteknél a bekerülési (beszerzési) értéket, az elszámolt értékvesztés összegét,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.