Tőketartalék csökkentése a jegyzett tőke leszállításával arányosan

Kérdés: A tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó tőkekivonás összegének miért kell a jegyzett tőke leszállításával arányosnak lennie? Azonkívül, hogy azt a számviteli törvény előírja. Miért nem dönthetnek annak mértékében a tulajdonosok, illetve az egyszemélyes társaság alapítója, mint egyedüli tulajdonos?
Részlet a válaszából: […] ...elsősorban a saját tőkéhez köti különböző előírásait. A saját tőkén belül tartós elem a jegyzett tőke mellett a tőketartalék is, változó elem az adózott eredmény, és az üzleti éven belül jellemzően nem változó elem az eredménytartalék.Ha a jegyzett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. október 11.

Elengedett osztalék illetékfizetése

Kérdés: A Számviteli Levelek 180. számában megjelent 3759. számú, illetve a 207. számában megjelent 4334. számú kérdésre adott válaszok ellentmondásosságának a feloldására APEH-állásfoglalást kértünk, amely szerint az adóhatóság a Számviteli Levelek 180. számában írt 3759. számú kérdésre adott válasszal ért egyet, mivel az az Itv.-ben foglalt rendelkezéseknek teljes mértékben megfelel. Így az osztalékról való lemondás mint követelés elengedése ajándékozásnak minősül, mely ajándékozásiilleték-fizetési kötelezettséget keletkeztet az Itv. alapján, amelynek a megfizetésére a megajándékozott társaság köteles. Kérem, hogy az APEH állásfoglalásának ismeretében fejtsék ki egyértelműen állásfoglalásukat az adott kérdésben!
Részlet a válaszából: […] ...megfizetése alól.A fentiekben leírtakból következik, a Számviteli Levelek 207. számában a 4334. kérdésreadott válaszunkat nincs okunk megváltoztatni.Mivel a Számviteli Levelek nem tartozik a jogforrási hierarchiába (de az APEH állásfoglalása sem), az adott témát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. március 4.

Pótbefizetés jogszerűsége

Kérdés: Mivel az egyszemélyes kft. gazdálkodása év közben – a közbenső mérleg alapján – veszteségesnek mutatkozott, az alapító nagy összegű pótbefizetésről rendelkezett. A pótbefizetés összegét a társaság beruházásra költötte. A 2003. évi éves beszámoló szerint a kft. jelentős összegű nyereséget realizált. A Gt. vonatkozó előírása szerint, a veszteségek pótlásához nem szükséges pótbefizetéseket vissza kell fizetni. Ha a kft. ezen kötelezettségének eleget tesz, működésképtelenné válik. Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] ...ugyanakkor az éves beszámoló mérlege ennek ellenkezőjét mutatja (a közbenső mérleg elkészítését követően az üzleti kapcsolatok megváltoztak, nyereségesek lettek). Ez előfordulhat, azonban nem jellemző. A kérdés azt igazolja, hogy nem volt indokolt a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. december 9.