Önellenőrzés áfahiány miatt

Kérdés: A kft.-t az adóhatóság ellenőrzése során 2017 augusztusában 5 millió forintra büntette meg, és megállapított 10 millió forint áfahiányt is, ami a 2016. évet érintette. A jogerős határozat 2017. december 26-án érkezett meg. A 2017. évről a beszámolót a taggyűlés már elfogadta. Kell-e önellenőrizni a 2017. évet? 2018 márciusában az adóhatóság az adóhiány részletekben történő megfizetését engedélyezte. Módosítható-e ezzel a 2016. évi eredmény? Milyen összeggel kell a társaságiadó-alapot növelni, ha a kft. 2016. évi mérlegének főösszege 126 millió forint volt?
Részlet a válaszából: […] ...2016. évi alapja is, az adóhiány összegével az adóalapot növelni kell (módosítani a társasági adó 2016. évi bevallását). Ezen nem változtat az a tény, hogy a kft. az adóhiány megfizetésére részletfizetési kedvezményt kapott.Ha a kft. az előzetesen felszámított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. április 12.

Áthúzódó informatikai fejlesztés

Kérdés: Az informatikai fejlesztésekkel foglalkozó cég 2011-ben megbízást kapott számlázási és raktárkezelési program kifejlesztésére. A megállapodás a fejlesztésen túlmenően a piaci bevezetést és az üzemeltetést is tartalmazta. A fejlesztés várható időtartama 4 év volt, a fizetési ütemezést is ennek megfelelően határoztuk meg. Évenként kiszámláztunk 8 egységet. Az informatikai fejlesztésre alvállalkozót vettünk igénybe, aki benyújtotta a számláját évenként 7 egységről. Az alvállalkozói számlák összegét az immateriális javak között mutattuk ki. A program elkészült, sikeres tesztelés után szellemi termékként, 28 egységen (4x7) aktiváltuk. Közben változtak a feltételek. A megrendelő megveszi a rendszert, de egyéb szolgáltatásokra nem tart igényt. Ár 3 egység plusz a fejlesztési szakaszban kapott összegek. Helyesen jártunk el? A kiszámlázott részleteket elszámoltuk árbevételként, a fejlesztés költségeit pedig az immateriális javak között mutattuk ki. Esetleg halasztott bevételként kellett volna a kapott összegeket elhatárolni? Ha nem módosítjuk az előző évek eredményét, 2014-ben jelentős veszteséget mutatunk ki. Ezzel az eljárással megsértjük az összemérés elvét.
Részlet a válaszából: […] Az összemérés számviteli alapelv követelményét a 2011-2014. évek könyvelési gyakorlatával alaposan megsértették. Az adott időszak eredményének a meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Hűségkártyaprogram

Kérdés: Társaságunk termékeladással és szolgáltatásnyújtással foglalkozik üzleti partnerek és magánszemélyek számára. A magánszemély vevőink részére bevezettük a hűségkártyaprogramot. Erre a kártyára pontokat lehet gyűjteni termékvásárlással és szolgáltatás igénybevételével. A gyűjtött pontok beválthatók – a részvételi szabályzatban foglaltak szerint – az általunk termelt, illetve forgalmazott termékre vagy nyújtott szolgáltatásra. A programban másik partner nem vesz részt. Milyen bizonylaton kell kiadni a pontokra beváltott terméket, illetve szolgáltatást? Hogyan kell a számvitelben, az áfában elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...kell. A hűségpontok beváltásakor az adott vevő korábbi számláját kell helyesbíteni az üzletpolitikai célú árengedmény, azaz a beváltott pontok ellenében adott termék, nyújtott szolgáltatás piaci értékével. A számlával egy tekintet alá eső okirat, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. május 8.

Utólag elismert áremelés

Kérdés: Egy 2007-ben teljesített szolgáltatásra 2008 decemberében utólag elismert áremelést mely időszakra kell elszámolni? A számvitelben, a társaságiadó-alapban, az áfában mikor kell figyelembe venni a szolgáltatást nyújtónál, illetve a szolgáltatást igénybe vevőnél?
Részlet a válaszából: […] ...ellenértékének könyvelése a szerződés szerinti teljesítésidőpontjához kapcsolódik. Az áremelés utólagos elismerése nem változtat azon atényen, hogy a teljesítés korábban már megtörtént. Ezért az eladási árkorrekcióját (emelését) a számlával...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Bérleti díj késedelmes számlázása

Kérdés: Bérleti díj késedelmes kiszámlázásakor milyen árfolyammal kell a számlán számolni, ha a szerződéses összeg devizaalapú, és forintban történik a számlázás, vagy fordítva, ha forintban van az összeg rögzítve, és azt devizában számlázzák?
Részlet a válaszából: […] ...csak később, akkor is a szerződésbenmeghatározott árfolyammal kell a devizában meghatározott bérleti díjat forintraátszámítani. Nem változik tehát a devizaalapon számlázandó bérleti díjforintösszege azért, mert nem a szerződésben rögzített időpontban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. október 12.

Közvetített szolgáltatás az iparűzési adónál

Kérdés: A 2001. évtől a helyi iparűzési adó alapjának meghatározásakor a közvetített szolgáltatások értékével csökkenthető a nettó árbevétel. Milyen kritériumai vannak annak, hogy egy szolgáltatás értéke, mint közvetített szolgáltatás, figyelembe vehető legyen az adóalap megállapításakor?
Részlet a válaszából: […] ...minősül közvetített szolgáltatásnak, ha azt az adóalany saját nevében, de más javára rendeli (vásárolja) meg, és a szolgáltatást változatlan formában részben vagy egészben "továbbadja", továbbszámlázza. Az adóalany tehát az adott szolgáltatást nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.