Kata tételes adóját választó adózó a vállalkozói tevékenységet egyéni cégben folytatja

Kérdés: Jelenleg tételesen adózó kisadózó vállalkozó vagyok. A katatörvény megváltozott előírásai miatt egyéni vállalkozói tevékenységemet nem tudom a kisadózó vállalkozók tételes adójáról szóló 2022. évi XIII. törvény szerint folytatni (ügyfeleim között gazdálkodó szervezetek is vannak). Milyen lehetőségeim vannak az eddigi vállalkozói tevékenységem folytatására? Milyen formában tudom az eddigi tevékenységemet folytatni, milyen feltételekkel? Hogyan tudom jelenlegi tevékenységemet befejezni, illetve miként tudom nem "katásként" – megszakítás nélkül – folytatni a vállalkozói tevékenységemet?
Részlet a válaszából: […] Jelenleg a kisadózó vállalkozások tételes adójával adózó – ha egyéni vállalkozó – a vállalkozói tevékenységét az általa alapított egyéni cégben is folytathatja.Az egyéni cégre vonatkozó rendelkezéseket a 2009. évi CXV. törvény (a továbbiakban: Evectv.) II. fejezete...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. szeptember 1.

Ajándékozott telek apportálása

Kérdés: Adott egy idén (2022-ben) alakult kft., mely nyaralót akar építtetni, elsősorban bérbeadás céljával. A cég 3 millió Ft-os tőkével alakult (1fő magánszemély tag és ügyvezető). Az építésnek helyet adó telek úgy fog bekerülni (ügyfél így szeretné) a nyilvántartásba, hogy a kft. tulajdonosa az édesapjától egy ajándékozási szerződéssel megkapja a telket mint magánszemély (ez elvben illetékmentes), majd a tulajdonos beapportálja a cégbe, terv szerint 22 millió Ft-os értéken. Ehhez majd lesz értékbecslés is, aminek még nem tudjuk az összegét, de ha nem lenne 22 millió, akkor sem lesz sokkal kevesebb. A kérdésem csak annyi, hogy az apportnak ugye nincs semmi extra költsége, bármilyen egyéb vonzata? Hogyan könyveljük? Szükséges bármi számla, áfa, bejelentés?
Részlet a válaszából: […] ...– nyilvánvalóan – ajándékozási szerződés támasztja alá, amely alapján az ingatlan-nyilvántartáson az ajándékozás tényét, a névváltozást keresztülvezetik. Az Itv. 17. §-a (1) bekezdésének p) pontja alapján mentes az ajándékozási illeték alól az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. március 10.

El nem ismert tulajdoni részesedés kimutatása

Kérdés: A társaságnak két tulajdonosa van, 70-30%-ban. Mind a kettő önálló aláírási joggal rendelkező ügyvezető. A 30%-os tulajdonos a másik tulajdonossal való egyeztetés és taggyűlési határozat megléte nélkül a kft. nevében új társaságot alapított 3 M Ft készpénzbefizetéssel, majd néhány nap múlva megemelte a jegyzett tőkét 500 M Ft apport bejegyzésével. Apportként a társaság hitellel terhelt ingatlanát és műszaki eszközeit jelölte meg. A fenti jogi eljárást még 4 társaságon keresztülvezette. Csalás és hűtlen kezelés vádjával rendőrségi feljelentés történt, azonban mind a cégbíróság, mind a Földhivatal bejegyzett minden változást. A cégbíróság által bejegyzett, de az anyavállalat által el nem ismert tulajdoni részesedést ki kell-e mutatni a mérlegben, illetve az apportként bejegyzett, de a valóságban át nem adott műszaki berendezéseket ki kell-e vezetni a könyvelésből?
Részlet a válaszából: […] ...okiratban meghatározott összegben a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlával szemben. Ha tőkeemelésre kerül sor, a jegyzett tőke változását a bejegyzés időpontjával, a cégtörvény október 1-jétől hatályos előírása figyelembevétele mellett, ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. január 9.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kezdjük, hogy jövő évi számviteli változásokat már a nyári adócsomag (a 2016. évi LXVI. törvény) is tartalmaz, de nem lehet kizárni a novemberben közzétételre kerülő módosításokat sem. A már kihirdetett módosítások érdemi része az uniós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: Az új Ptk. a kft.-k esetében sajátos törzstőkefeltöltésről rendelkezik. Hogyan kell ezt a rendelkezést értelmezni? Hogyan kell számvitelileg elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...ezer forintról 3 millió forintra történő felemeléséről rendelkezik, 2,5 millió forint pénzbeli vagyoni hozzájárulással;– a tagok a változásbejegyzési kérelem benyújtása előtt (név szerint) a következő pénzbeli vagyoni hozzájárulásokat teljesítik, összesen 100...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Tulajdonosi kölcsön apportálásával tőketartalékba helyezés

Kérdés: A kft. a jelentős összegű anyavállalati kölcsön miatt alultőkésítés címén még társasági adót is fizet. A feltőkésítés során célszerű lenne olyan nagyságú saját tőkét kialakítani (kb. 3000 millió Ft összegben), ami kiküszöbölné az adófizetést. A tulajdonosi kölcsön apportjával végre lehetne hajtani a tőkeemelést úgy, hogy a jegyzett tőke és tőketartalék aránya 10:2990 legyen? Milyen adó- és illetékterhe van az apportnak? Lehet csak a tőketartalékot növelni a tulajdonosi kölcsönből?
Részlet a válaszából: […] ...növelő tételként könyvelni.Az Szt. 35. §-ának (4) bekezdése alapján a kft.-nél a jegyzett tőke felemelése miatti jegyzett tőke változását a cégjegyzékbe való bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell könyvelni (T 4792 – K 411).Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céget alapít. Az egyéni vállalkozás megszűnése napjával, az Szja-tv. előírásai alapján erre a napra vonatkozó vagyonleltárt készít. Ez alapján kell elkészítenie az Szt. 163. §-a szerinti egyszerűsített mérleget és a nyitó mérleget, függetlenül attól, hogy még nem tartozik az Szt. hatálya alá? A 163. § szerint könyvelt tételek azt a célt szolgálják, hogy a két könyvvezetési rendszer különbségéből adódó eltéréseket kiegyenlítsék? A még be nem folyt bevételeket, illetve még el nem számolt költségeket elszámolják? Ezekhez kapcsolódik társasági adó? A már aktivált tárgyi eszközökhöz kapcsolódó, 5-10 éve kapott támogatásokat kell a mérlegben szerepeltetni?
Részlet a válaszából: […] ...könyvvitelről a kettős könyvvitelre történő áttérésének szabályait részletezi, amikor a gazdálkodó személyében nem következik be változás, csupán a könyv vezetése változik.Az egyéni vállalkozó nem tartozik a számviteli törvény hatálya alá. Az egyéni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. november 13.

Tőkeemelés tagi kölcsönből

Kérdés: Az 50 milliós alaptőkével rendelkező zrt. tagikölcsön-állománya 55 millió Ft. A zrt. 2003-ban megvásárolt egy 110 millió Ft ingatlan vagyonnal rendelkező kft.-t, ehhez vette fel az eredetileg 140 millió Ft összegű tagi kölcsönt, amiből még 55 millió Ft összeg áll fenn. Értelmezhető-e a tagi kölcsönre az elévülés fogalma? Hogyan kell ezt rendezni a könyvekben? Gondolkodunk a 288. számban az 5916. kérdésre adott válasz szerinti tőkeemelési megoldáson is. A problémát az jelenti, hogy az adóhatóság állásfoglalása szerint ez a fajta tőkeemelés tagikölcsön-elengedésnek minősül. A zrt. 2013. 01. 01. óta kiva-alany. Hogyan fog megjelenni a kiva-bevallásban a tagi kölcsön? A tagi kölcsön állománya 2009. 01. 01. óta nem változott.
Részlet a válaszából: […] ...a visszafizetésére, a visszafizetés időpontjára, összegszerűségére vonatkozóan is. Ha 2009. 01. 01-től a tagi kölcsön összege nem változott, azaz nem történt törlesztés, feltételezhetően nem így szabályozták a 2003. évi tagi kölcsön felvételekor, ezért...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. március 6.

Tőkeemelés váltóval

Kérdés: A Gt. 13. §-ának (2) bekezdése alapján nem pénzbeli hozzájárulás lehet az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelés is. Társaságunk tulajdonában van egyik leányvállalatának váltója. Tudunk-e ezen váltóköveteléssel tőkét emelni a leányvállalatban? A váltókövetelésünk nem vitatott, elismert követelés.
Részlet a válaszából: […] ...kérdésben szereplő váltó – feltételezhetően – a leányvállalat által kibocsátott saját váltó, amelyben a váltó kiállítója kötelezettséget vállalt arra, hogy a váltón szereplő összeget meghatározott időben és helyen saját maga megfizeti. A leányvállalat...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. január 23.

Feltételes tőkeleszállítás vagy valami más

Kérdés: Társaságunknál a tőke szerkezete kritikussá vált. 2012. 12. 31-én a saját tőke: -122 498; jegyzett tőke: 10 000; lekötött tartalék: 8005; eredménytartalék: 37 079; a mérleg szerinti eredmény: -177 582 E Ft. A tagi kölcsön: 139 639 E Ft. Ügyvédünk feltételes tőkeleszállítást javasol úgy, hogy a jegyzett tőkét csökkentsük -122 498 E Ft-tal, majd emeljük fel a tagi kölcsön apportálásával 132 498 E Ft-tal, így a jegyzett tőke nem fog változni. Hány közbenső mérleget kell készíteni? (A kérdező a könyvelési tételeket is ismerteti, helytelenül!) Az ügyvéd szerint, mivel a jegyzett tőke nem változik, csak számvitelileg kell a módosításokat elvégezni, és csak a feltételes tőkeleszállításról kell kétszer közleményt kiadni, valamint a taggyűlési határozatokat kell elkészíteni. Megoldható-e az, hogy a teljes tagi kölcsön összegéből a jegyzett tőkét emeljük, vagy egy része tőketartalék lehet? A közbenső mérleget közzé kell tenni? Van-e a tőkekorrekciónak adóvonzata?
Részlet a válaszából: […] ...498 E Ft-tal való csökkentése és 132 498 E Ft-tal történő emelése a jegyzett tőke összegét 10 000 E Ft-tal megemeli, így az nem marad változatlan összegben.Általános számviteli szabály, hogy a nyitó tételek könyvelése után a mérleg szerinti eredményt (jelen...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. szeptember 19.
1
2