Jóváhagyott, de ki nem fizetett osztalék beolvadáskor

Kérdés: "A" kft. 100%-os tulajdonosa "B" kft.-nek. "B" kft. 2021. évre osztalékot hagyott jóvá, amelyet 2022. évben az eredménytartalékból kivezetett, és kötelezettségként előírt "B" kft.-vel szemben. "B" kft. 2022. 07. 31-én beolvadt "A" kft.-be. A beolvadás időpontjáig a 2021. évre jóváhagyott osztalék még nem került kifizetésre. A végleges vagyonmérlegekben a beolvadás miatt az egymással szembeni követelések, kötelezettségek összevezetése során hogyan kell kezelni a cégek között jóváhagyott, de még ki nem fizetett osztalék összegét?
Részlet a válaszából: […] ...beolvadás esetén csak a beolvadó gazdasági társaság (itt a "B" kft.) szűnik meg, a beolvasztó (átvevő) társaság (itt az "A" kft.) változatlan társasági formában tovább működik. Ennek ellenére a vagyonmérleg-tervezetet és vagyonleltár-tervezetet mind a beolvadó,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. november 10.

Egyéni cég beolvadása

Kérdés: Egyéni cég úgy döntött, hogy beolvadna egy kft.-be. Ezt az ügyletet egy lépésben végre lehet hajtani? Vagy szükséges, hogy az egyéni cég először bt.-vé vagy kft.-vé alakuljon át, és csak az után olvadjon be a kft.-be? Az átalakulás költségei jelentősek, fontos tudni, hogy van-e lehetőség egy lépésben a beolvadásra.
Részlet a válaszából: […] ...esetén a beolvadó egyéni cég megszűnik, és az átvevő (a beolvasztó) kft. lesz annak a jogutódja. A beolvasztó kft. nem szűnik meg, változatlan társasági formában tovább működik.Nem olvadhat be (nem alakulhat át) az egyéni cég, ha felszámolás, vagy végelszámolás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 7.

Beolvadás, egymással szembeni követelés-kötelezettség

Kérdés: "A" társaság gazdasági helyzete úgy alakult, hogy főtevékenységét kénytelen volt megszüntetni. A társaság tulajdonosai úgy döntöttek, hogy az "A" társaságot átalakulással beolvasztják a "B" társaságba. A társaságok tulajdonosi szerkezete azonos. A beolvadó "A" társaságnak kölcsönkötelezettsége van "B" társaság (a beolvasztó) felé. Az "A" társaság fordulónapi beszámolójában az eredmény negatív, a vagyonmérleg-tervezet készítésekor a saját tőke szintén negatív, biztosan nem tudja a kölcsönt és annak kamatát visszafizetni. Beolvadáskor szükséges-e a követelést értékelni, kell-e értékvesztést elszámolni, illetve behajthatatlanság címén leírni, mivel a kölcsönkötelezettséget összevezetik a "B" beolvasztó társaság kölcsönkövetelésével? Keletkezik-e társaságiadó-alapot növelő tétel "B" társaságban?
Részlet a válaszából: […] ...beolvadó gazdasági társaság megszűnik, és az átvevő (a beolvasztó) gazdasági társaság lesz annak a jogutódja, amelyik nem szűnik meg, változatlan társasági formában tovább működik.A kérdés szerinti esetben az "A" társaság a "B" társasággal egyesül. Ez az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Kiválás: adókötelezettség megosztása

Kérdés: Év közbeni kiválás esetén meg kell-e osztani, illetve megosztható-e a jogelőd és a kiváló társaság között a társaságiadó- és az egyéb adókötelezettség a vagyonmegosztás arányában? Hogyan kell könyvelni a kiváló társaság vagyonának kivezetését a jogelőd társaságnál?
Részlet a válaszából: […] ...azért sem a kérdésben szereplő esetben, mert az átalakuló társaságnem szűnik meg, kiválás esetén az átalakuló társaság változatlan társaságiformában tovább működik, adóbevallásait az átalakulás időpontjával nem zárjale.Ide kapcsolódik azonban a Tao-tv...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 13.

Visszavásárolt hibridkukorica-vetőmag elszámolása

Kérdés: A társaság hibridkukorica-vetőmag értékesítésével foglalkozik. 2005-ben egy kht. által kiírt pályázaton államilag minősített hibridkukoricavetőmag-értékesítést végzett. Adásvételi szerződés alapján az értékesítés visszavásárlási kötelezettség mellett történt. Az áru a kht. központi raktárába betárolásra került, annak áfával növelt ellenértékét társaságunk számlája alapján a kht. 2005-ben kiegyenlítette. Az adásvételi szerződés mellékletét képezi a szerződéses értéknek a 150 százalékával megegyező saját, nem forgatható fedezeti váltó. A vetőmag 2006-ban visszavásárlásra került. A kht. számlázta felénk a vetőmag ellenértékét, plusz felárat, plusz áfát. 2005-ben ki kell-e mutatni a vetőmag ellenértékét árbevételként? A visszavásárlási kötelezettség miatt el kell-e határolni? Adóalapot képez-e a bevétel 2005-ben? Hogyan kell könyvelni, és hol kell kimutatni a 150 százalékos váltókötelezettséget? Hogyan kell könyvelni a visszavásárlást?
Részlet a válaszából: […] ...alá az adásvételi szerződés mellékletét képező, aszerződéses érték 150 százalékával megegyező saját, nem forgatható fedezetiváltó kibocsátása is. A tartalom elsődlegessége a formával szemben számvitelialapelvből az következik, hogy a beszámolóban és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 20.

Önellenőrzés: tulajdonjog bejegyzésének elmaradása

Kérdés: A kft. 1999-ben vásárolt egy ingatlant (telek + épület), amelyre a kirótt illetéket, majd építményadót megfizette, az értékcsökkenési leírást elszámolta. 2001 júliusában a földhivatal által küldött határozat szerint a tulajdonjogot nem jegyzik be az ingatlan-nyilvántartásba, mivel a terület nincs belterületté nyilvánítva, így jogi személy nem szerezhet tulajdonjogot termőföldre. Hogyan kell ez esetben eljárni?
Részlet a válaszából: […] ...külön 1999. év:T 129 – K 571 (2000. év) és T 129 – K 571 = (1999. év)A terv szerinti értékcsökkenési leírás helyesbítése miatt változik az adózás előtti eredmény 1999-ben és 2000-ben is, kapcsolódhat hozzá az adózás előtti eredményt növelő és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. április 11.