1. cikk / 483 Célmegjelölés nélkül lehívott hitel kamatának elszámolása
2. cikk / 483 Devizás tételek elhatárolása
3. cikk / 483 Energiamenedzsment-rendszer könyvelése
4. cikk / 483 Jövőbeni rekultivációs költségek fedezete
1. Helyes volt-e az elmúlt 15 évben rekultivációs költségekre való tekintettel költségek passzív időbeli elhatárolását elszámolni?
2. Kötelező volt-e céltartalékot képezni egy hulladéklerakót üzemeltető vállalkozásnak a rekultivációs költségekre való tekintettel, és ha igen, mikortól, vagy csak választható lehetőség volt?
3. A számviteli elszámolás módján változtat-e a 681/2023. (XII. 29.) Korm. rendelet?
4. Mit kell tenni a passzív időbeli elhatárolásban lévő tételekkel? Meg kell szüntetni? Ha igen, közvetlenül lehet-e vezetni a céltartalékra? Mint céltartalékképzés társaságiadó-alapot növelő tételnek minősül?
5. Elképzelhető, hogy marad az eddig megképzett passzív időbeli elhatárolás, de 2024-től kezdve már kötelezően céltartalékot kell képezni? Ebben az esetben párhuzamosan él majd a két elszámolás?
5. cikk / 483 Eladó megtéríti a vagyonszerzési illetéket
6. cikk / 483 Havi záráshoz kapcsolódó kérdések
Válasz: Az Szt. 165. §-ának (3) bekezdése az éves beszámoló elkészítéséhez feltétlenül szükséges határidőket rögzíti. A kérdés szerinti bizonylatok esetében: legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig kell azokat a könyvekben rögzíteni.
7. cikk / 483 Euróban kapott vissza nem térítendő támogatás elszámolása
8. cikk / 483 Költségnemek, illetve ráfordítások
Az Szt. 14. §-ának (7) bekezdése szerint: Amennyiben az értékesítésnek az eladott áruk beszerzési értékével, a közvetített szolgáltatások értékével csökkentett nettó árbevétele valamely üzleti évben az egymilliárd forintot vagy a költségnemek szerinti költségek együttes összege az ötszázmillió forintot meghaladja, az ezt követő évtől kezdődően a saját előállítású termékek, a végzett szolgáltatások 51. § szerinti önköltségét az önköltségszámítás rendjére vonatkozó belső szabályzat szerinti utókalkuláció módszerével kell megállapítani. Ezen kötelezettsége alól a vállalkozó a későbbiek során – a feltételek ismételt teljesülése esetén – sem mentesül. A fentiek alapján (és úgy általában) mi minősül költségnemnek? Az 51., 52., 53., 54., 55., 56., 57. számlacsoportban elszámolt költségek biztosan annak minősülnek, de az eredménykimutatásban az anyagjellegű ráfordítások között szereplő elábé (814-gyel kezdődő főkönyvi számlák) és közvetített szolgáltatások (815-tel kezdődő főkönyvi számlák) is költségnemnek minősülnek? És az 58. és 59. számlacsoportok?
9. cikk / 483 Projektelszámolás egyoldalú szerződésfelmondás után
10. cikk / 483 Tiszteletdíj, megbízási díj minősítése
Az 5198. sz. kérdésre adott válasz szerint a választott tisztségviselők részére fizetett tiszteletdíjak és a megbízásos jogviszony keretében fizetett egyszeri és eseti megbízási díjak bérköltségnek minősülnek a számviteli törvény 79. §-ának (2) bekezdése alapján. A hatályos munkaügyi-statisztikai besorolásban állományba nem tartozók kereseteként jelennek meg ezek a tételek. A statisztikai besorolás és a számviteli törvény változásai szerint a tiszteletdíjak és a megbízási díjak bérköltségnek vagy személyi jellegű egyéb kifizetésnek tekintendők?