Vásárolt anyagok bekerülési értékébe tartozó tételek

Kérdés: Kérem, ismertessék a vásárolt anyagok bekerülési (beszerzési) értékébe tartozó sajátos tételeket, azok bizonylatait, elszámolásának, megosztásának lehetséges eseteit!
Részlet a válaszából: […] ...az egyes anyagkészletelemek közötti felosztását az egyes anyagkészletelemek beszerzési értéke (vételára) arányában kell elvégezni.A vám összegét a vámhatározat alapján kell az egyedi anyagkészletelemhez hozzárendelni. Amennyiben ez a közvetlen kapcsolat nem áll...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Fuvarköltség mint a bekerülési érték része

Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol külföldről. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában szerepel a fuvarköltség, a vámköltség. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és a külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként?
Részlet a válaszából: […] ...díját is.A vásárolt áruk bekerülési értékébe a beszerzés szállítási és rakodási költsége, a beszerzett áruhoz kapcsolódó vámköltség akkor tartozik bele, ha az adott áruhoz egyedileg hozzárendelhető, hozzákapcsolható. A számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Ügynöki vagy kereskedelmi tevékenység?

Kérdés: Cégünk ("A" cég) egy külföldi cég ("B" cég) megbízásából ügynöki szerződés keretében Oroszország területén vesz árut orosz cégtől ("C" cég), és azt Ukrajnában és Kínában adja el az ottani illetőségű "D" cégnek. Ezért az árrésből az "A" cég 4% ügynöki jutalékban részesül, a maradék 96% a "B" céget illeti meg. A "B" cég látja el az "A" céget a szükséges információkkal és pénzeszközökkel. Az "A" cég saját nevében köti meg az adásvételi szerződéseket a "C", illetve a "D" cégekkel, a számlázás az "A" cég és ezen cégek között történik. Az áru Magyarországon csak vámszabad területre lép be, és rögtön tovább is szállítják, az áru beszerzési árában benne van a szállítási költség is a vevőkig. Kérdésünk, hogyan kell a fenti ügyletet elszámolni, és milyen adóvonzata van, figyelemmel a 2010. évi változásokra is?
Részlet a válaszából: […] ...ráfordítás.Ha "A" cég a "B" cégnek átutalt összeget rendkívüliráfordításként nem is könyveli, akkor az a számviteli fegyelem durvamegsértésén túlmenően még a pénzmosással kapcsolatos aggályokat is felvethet.A kérdésben megadott információk alapján nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 4.

Fuvarköltség lehet-e elábé?

Kérdés: Társaságunk jelentős mennyiségű árut vásárol Európából és a tengerentúlról. A belföldre eső fuvar és az importfuvar költségeit az 52. számlacsoportban elkülönítetten mutatjuk ki. Az eladási ár kalkulációjában (tehát az eladási ár része) szerepel a fuvarköltség, a vámköltség, a vámkezelési díj is. Az eladott áruk beszerzési értékében viszont csak a beszerzési ár és a vámköltség szerepel, a belföldre és külföldre eső fuvarköltség nem. A fuvarköltséget – a készletre jutó kivételével – elszámolhatjuk elábéként? Ugyanis sérelmes részünkre, hogy az árbevételben benne van, a készletben nincs, így nagyobb az iparűzési adó alapja.
Részlet a válaszából: […] ...díját is.A vásárolt áru bekerülési értékébe a beszerzés szállítási ésrakodási költsége, a beszerzett áruhoz kapcsolódó vámköltség és vámkezelési díjakkor tartozik bele, ha az adott áruhoz egyedileg hozzárendelhető, hozzákapcsolható.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. június 25.

Belföldi eladó német vevőnek Horvátországba szállít

Kérdés: Vállalatunk belföldi adóalanyként egy németországi vevőnek értékesít oly módon, hogy az árut nem Németországba, hanem Magyarországról közvetlenül Horvátországba szállítja. A vámkezelés már a német cég által a horvát cég felé kiállított számla alapján történik. A magyar cég ("A") számlázhat-e a közbenső vevő ("B") felé adómentesen (a számlán feltüntetve a német cég közösségi adószámát)? A magyar cég bevallásában ez az értékesítés Közösségen belülre történő értékesítésnek vagy exportnak minősül?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben vázolt ügyletet a láncügyletekre vonatkozószabályok alapján kell elbírálni. (Láncügyletnek minősülnek azok atermékértékesítések, amely során ugyanazt a terméket változatlan állapotbantöbbször értékesítik egymást követően, oly módon, hogy a termék az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 13.

Exportértékesítés, késleltetett kiszállítás

Kérdés: Külföldi megrendelő részére élelmiszert állítottunk elő. A vevő a terméket átvette, az ellenértéket számla alapján kifizette, a terméket azonban nem vitte el. Tárolási nyilatkozatot állítottunk ki részére azzal, hogy a terméket csak később fogja kiszállítani. Elszámolhatjuk-e a számlázott összeget árbevételként, vagy az átutalt devizát előlegként kezeljük-e? Van-e, illetve mikor van áfafizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése alapján termékexport az a termékértékesítés, amelynek közvetlen következményeként a terméket a vámhatóság – végleges rendeltetéssel – külföldre kilépteti.A termékexport olyan termékértékesítés, amelynek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. október 3.

Külföldi megrendelésre előállított termék

Kérdés: A kft. külföldi partnerétől előleget kapott devizában egy gyártógép elkészítésére. Az elkészült gépet a külföldi partner nem viszi ki az országból. Lehet-e export, mivel csak a géppel előállított termék megy ki az országból, amelyet a kft. külön számláz és a külföldi partner külön is fizet ki. Mi lesz a devizaelőleggel, ha a gép nem lesz a magyar kft. tulajdona?
Részlet a válaszából: […] ...Áfa-tv. 11. §-ának (1) bekezdése szerint: "Termékexport: az a termékértékesítés, melynek közvetlen következményeként a terméket a vámhatóság – végleges rendeltetéssel – külföldre kilépteti." Így az ezen pont bevezetőjében leírt eset az Áfa-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.