Egyéni vállalkozóra vonatkozó leltározási szabályok

Kérdés: 1. Szja-tv. hatálya alá tartozó kereskedő egyéni vállalkozó év végén vezethet-e kizárólag mennyiségi leltárt? Ha igen, milyen tartalommal és hol van ez jogilag szabályozva, illetve, ha mennyiségi és értéket tartalmazó leltár készítésére köteles, ennek tartalmi leírása mely jogszabályban van rögzítve? A leltáron túl egyéb nyilvántartást köteles-e vezetni a készletről, mint áfakörös vállalkozó? 2. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozóra irányadóak-e a számviteli törvény alapelvi rendelkezései, pl. a valódiság elve? Ha igen, mely jogszabályból vezethető le ez a rendelkezés?
3. Szja-tv. hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó a készletéről értékveszteséget számolhat-e el, ha igen, ehhez milyen dokumentumok kitöltésére köteles, és ez a jogszabály mely rendelkezésén alapul?
Részlet a válaszából: […] ...késztermék.Az áfát az általános szabályok szerint fizető magánszemélynek (a 4. számú melléklet 1. pont első mondata) a leltárban– a vásárolt anyagokat, a használatba nem vett 200 ezer forintnál alacsonyabb értékű eszközöket és az árukat a legutolsó beszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. március 23.

Mikor anyagköltség a szállítási költség?

Kérdés: A sertésvágóhíd az élősertés-beszerzések esetén kifizeti a termelőtől a vágóhídig felmerült szállítási költséget, aminek több formája létezik. Az egyik eset, amikor a termelő rendelkezik az élő állat szállításához szükséges speciális fuvareszközzel. Ebben az esetben a termelő által kiállított számla tartalmazza az élő sertés beszerzési árát és a fizetendő fuvarköltséget. A másik eset, amikor az értékesítő nem rendelkezik az élő sertés szállításához a megfelelő speciális fuvareszközzel. Ebben az esetben a vágóhíd rendeli meg a fuvareszközt, és kifizeti a fuvarozó által számlázott fuvarköltséget. Előfordul, hogy egy számla több fuvart tartalmaz rendszámonként. A sertésszállítást ENAR szállítólevél kíséri, amely tartalmazza az előírt részletezettséget. A rendszám alapján az egyes élősertés-szállítmányokhoz a kapcsolódó fuvarköltség egyértelműen hozzárendelhető. Anyagköltségnek minősül-e a helyi iparűzési adó szempontjából a fuvarköltség az alábbi esetekben?
- A termelő által kiállított számla tartalmazza a szállítási költséget és az élő állat árát egy számlában.
- Az élő sertés szállításáról külön számla kerül kiállításra, amely tartalmazza a speciális szállító jármű rendszámát (egy szállítmány, egy számla).
- Az élő állat szállításáról nem szállítmányonként állítanak ki számlát, hanem egy számlában több szállítmány van feltüntetve rendszámonként.
A 2008. évi XLVI. törvény 16. §-a (1) bekezdése alapján az élelmiszer-előállítás nyomonkövethetősége érdekében működtetni kell a dokumentációs rendszert. Ez az ENAR szállítólevél alapján történik. Álláspontom szerint az ENAR szállítólevél garancia arra, hogy a szállítási költség egyértelműen hozzárendelhető az egyes sertésbeszerzésekhez, így az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése alapján a fuvarköltség az anyagköltség része, és a fuvarköltséggel csökkenthető a helyi iparűzési adó alapja. Jól gondolom?
Részlet a válaszából: […] ...(Nincs utalás arra, hogy a fuvarköltséggel is!)Az Szt. 78. §-ának (2) bekezdése szerint anyagköltségként az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési ... értékét, továbbá a vásárolt növendék, hízó- és egyéb állatok bekerülési értékét kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Vásárolt anyagok bekerülési értékébe tartozó tételek

Kérdés: Kérem, ismertessék a vásárolt anyagok bekerülési (beszerzési) értékébe tartozó sajátos tételeket, azok bizonylatait, elszámolásának, megosztásának lehetséges eseteit!
Részlet a válaszából: […] A választ a leggyakrabban használt bizonylat, a számla szerinti vételárral kezdjük.Ha a forintban kiállított számla kiegyenlítése forintban történik, a számla szerinti – a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó – forintérték lesz a bekerülési érték.Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. november 30.

Anyagbeszerzés postaköltségének elszámolása

Kérdés: A vásárolt anyagot, alkatrészt, üzem- és kenőanyagot a szállító – kérésünkre – postán szállítja, ezért postaköltséget, csomagolási díjat számít fel. A beszerzett anyagot, alkatrészt, üzem- és kenőanyagot a beszerzéskor költségként elszámoljuk. A csomagolási díjat, a postaköltséget az anyag-, alkatrész-, üzem- és kenőanyagértéket (költséget) növelő tételként vagy igénybe vett szolgáltatás költségeként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...díjat is. Itt kell megjegyezni, az értékelési szabályzatban indokoltrögzíteni azt, hogy a postaköltség, a csomagolási díj és a vásárolt anyagok,alkatrészek, üzem- és kenőanyagok közötti közvetlen kapcsolat – kívülállószámára is egyértelműen –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. január 5.

Saját vállalkozásban végzett beruházás elszámolása

Kérdés: Társaságunk év közben elsődlegesen a költségszámlákra könyvel, készletszámlákat nem vezet. A saját vállalkozásban végzett beruházásoknál is így járhatunk el? A beszerzések 582. számlán történő gyűjtése megfelelő? A saját vállalkozásban végzett beruházások könyvelésére vonatkozóan kérünk tájékoztatást?
Részlet a válaszából: […] ...(más) vállalkozóvalvégeztetett beruházáshoz a beruházó – térítés nélkül – biztosítja a beruházásmegvalósításához szükséges vásárolt anyagokat, saját előállítású termékeket ésszolgáltatásokat, gépeket, illetve az is, amikor a társaság a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. november 10.

Önköltségszámítás norma alapján

Kérdés: Az Szt. 62. §-ának (2) bekezdése szerint a saját termelésű készleteknél az előállítási költség lehet a norma szerinti közvetlen önköltség, a befejezetlen termelés norma szerinti közvetlen önköltsége pedig a félkész termék, a késztermék norma szerinti közvetlen önköltségéből a teljesítési fok alapján arányosítással is meghatározható. De hogyan kell a norma szerinti közvetlen önköltséget meghatározni? Milyen feltételei vannak? A norma szerinti közvetlen önköltség meghatározásának módszerével a szakirodalomban még nem találkoztam.
Részlet a válaszából: […] ...kalkulációs egysége közvetlen önköltségének meghatározása:a) közvetlen anyagköltség: a norma alapján közvetlenül felhasznált vásárolt anyagok mennyisége és a vásárolt anyagok tényleges (vagy utolsó), értékelési szabályzatban meghatározott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. szeptember 2.

Épületbővítés

Kérdés: A betéti társaság bővíti a már meglévő üzemét. Az építési engedélyben üzembővítés, belső átalakítás, a homlokzat megváltoztatása, valamint szolgálati lakás kialakítása szerepel. A beruházáshoz szükséges összes anyagot a megrendelő biztosítja. Saját vállalkozásban végzett beruházásnak minősül a beruházás. Hova kell könyvelni az anyagot év közben és év végén, ha addig a beruházás nem fejeződött be? Az üzem bővítése és a szolgálati lakás kialakítása során a vásárolt anyag, a külső cég által számlázott kivitelezői díj nem különíthető el. A bt. negyedéves áfabevalló, hogyan lehet elkülöníteni a szolgálati lakásra jutó anyagbeszerzések áfatartalmát? Hogyan számolhatók el a szolgálati lakásba vásárolt berendezések és azok áfavonzata?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzett anyagokat először készletre (T 21-22 – K 454) kell venni (ez esetben a készletre vételtől nem lehet eltekinteni!), majd a vásárolt anyagok kivitelező általi tényleges beépítésekor kell anyagköltségként elszámolni (T 511 – K 21-22), a beépítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 1.