Követelések értékvesztésének megállapítása

Kérdés: A vagyongazdálkodási társaság az önkormányzat tulajdonában lévő lakás- és nem lakásbérleményeket kezeli, bérbe adja, bérleti jogviszonyban áll a bérlőkkel. A bérlők négy év alatt több mint 170 millió Ft hátralékot halmoztak fel. A bérlők zöme magánszemély. A felhalmozódott követelésekre százalékos mértékben értékvesztést számoltunk el, amelynek a mértékeit – a könyvvizsgálóval egyeztetve – a számviteli politikában rögzítettük. A követelések jogi úton történő behajtása akár évekig (a bérlő haláláig) is eltarthat. Van-e arra lehetőség, hogy az éven túli tartozások esetében – a számviteli politikában rögzített – 100%-os értékvesztés elszámolásától eltérjünk?
Részlet a válaszából: […] ...vevő, az adós (a magánszemély bérlő esetében is) minősítésénél abból indokolt kiindulni, hogy fizetőképes, de nem fizet (a végrehajtás eredménnyel járhat), nem fizetőképes (fizetésképtelen), a szerződésben kikötött fizetési garanciákat,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Tanulmányi szerződés felbontása, követelés

Kérdés: Cégünkhöz 2005-ben belépett dolgozónkkal 2008. 09. 10-én tanulmányi szerződést kötöttünk, amely szerint dolgozónk legkésőbb 2011. június 30-ig megszerzi a diplomáját, és onnantól kezdve még legalább 1 évig nálunk dolgozik, különben vissza kell fizetnie a szerződésben foglalt támogatást (tandíj, könyvek, utazás stb.). A dolgozó 2011. 02. 28-án rendes felmondással kilépett. Hogyan kell könyvelni a dolgozó felé fennálló követelésünket? Jelenleg csak a fizetési felszólítást vette át, végrehajtás még nincs. Fizetni még nem fizetett. A felmondás miatt járó bérét a tartozás miatt visszatartottuk, de az csak töredéke a tartozásnak. (Ezt a T 471 – K 361 könyvelési tétellel könyveltem.)
Részlet a válaszából: […] A tanulmányi szerződés alapján a dolgozónak juttatott,fizetett támogatást (tandíj, könyvek, utazás stb.) – a cég nevére szólószámlák, bizonylatok alapján, a juttatás, a megfizetés időszakában – a személyijellegű egyéb kifizetések között kellett elszámolni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. május 5.

Kilépett munkavállaló le nem adott munkaruhája

Kérdés: Cégünk étkeztetéssel foglalkozik. A konyhára belépett munkavállalók munkaruhát kapnak, amelynek a kihordási ideje 12 hónap. A munkaruhát készletre vesszük, majd a raktárból történő kiadáskor költségként számoljuk el. Ha a munkavállaló hamarabb kilép, mint ahogyan a kihordási idő lejár, a cégnek a hátramaradó időre jutó munkaruhaköltséggel meg kell-e terhelnie a munkavállalót? Mi a teendő abban az esetben, ha a munkavállalónak annyi tartozása van, hogy a munkaruha-tartozást tőle már nem lehet levonni? Kérem a könyvelési tételeket is!
Részlet a válaszából: […] ...Ha a munkaruha-tartozást (kártérítést) a munkavállalókilépésekor nem lehet levonásba helyezni, akkor a bírósági végrehajtásról szóló1994. évi LIII. törvény 78. §-ában foglaltak szerint kell eljárni. A munkáltatóköteles az adós részére...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. január 8.