Nem realizált árfolyamveszteségre céltartalékképzés

Kérdés: Gondot okoz számunkra az Szt. 41. § (4) bekezdése szerinti céltartalék számítása. Első Mit jelent a folyósítás? Ha egy hitelszerződés lejárt (végtörlesztés nélkül), és lejárat után a felek új szerződést kötnek a fennálló tartozásra, de pénzügyi mozgás nincs, akkor az új szerződés időpontja tekinthető-e folyósításnak? Forgóeszköz-finanszírozáshoz kapcsolódó hitelek esetén gyakran több időpontban történik a felvétel, sőt lehet, hogy közben már volt törlesztés is, és utána újra felvétel. Ilyen esetben a folyósítás napját hogyan lehet, kell értelmezni? Forgóeszközhitelek esetén általában egy keretösszeg rendelkezésre tartási időszak szerepel a megállapodásban, ami sokszor semmilyen kapcsolatban nem áll a tényleges törlesztéssel. Ilyen esetben a hitel futamidejét a keretösszeg rendelkezésre tartásának szerződés szerinti utolsó napjával kell meghatározni? A folyósítás napja itt is érdekes, mert sok esetben újrakötik lejáratkor ezeket a keretszerződéseket, ilyen esetben az új szerződés napja tekinthető a folyósítás napjának? Bevallom, egyenlegében folyamatosan változó (pl. rulírozó) devizahitelek esetén szinte lehetetlen matematikai képletekkel leírni a 41. § (4) bekezdésében megfogalmazottakat. Mi lehet a megoldás? Önök szerint hogyan kell a szükséges céltartalék összegét meghatározni ezekben az esetekben?
Részlet a válaszából: […] ...Az Szt. 41. §-ának (4) bekezdése a külföldi pénzértékre szóló beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz, továbbá forgóeszközhöz kapcsolódó hiteltartozások, tartozások (tehát kötelezettségek)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. augusztus 5.

Devizaárfolyam-különbözet elhatárolása

Kérdés: Kft.-nél az év végi devizás tételek átértékeléséből adódó árfolyamveszteséget, árfolyamnyereséget el lehet-e határolni? Ha igen, akkor milyen kritériumok alapján? Árfolyamveszteségnél, ha el lehet határolni, milyen feloldási szabályok vannak a társaságiadó-alapot növelő, csökkentő tételeknél?
Részlet a válaszából: […] ...és ezek értékelés előtti könyv szerinti értéke és az értékeléskori forintértéke közötti különbözetet (a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó árfolyam-különbözet kivételével)– amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...szellemi termékek eszközök közötti besorolása többesetben volt viták forrása. Ezek közé tartoznak a szoftverek is: szellemitermék vagy vagyoni értékű jog, adott esetben ez is, az is lehet.Az Szt. módosítása szerint a szellemi termékek felhasználásijogát vagyoni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Bányanyitással, -bezárással kapcsolatos költségek elszámolása

Kérdés: A kft. 2002. év elején bányatelket vásárolt a hozzá tartozó bányászati joggal. Agyagkitermelésre 2002-ben nem került sor. Novemberben elkészítette a rekultivációs tervet a bányabezáráshoz és az egyéb dokumentumokat. A rekultivációs időszak 4 év, addig igény esetén a bányában lévő agyagot kitermelik. Hogyan kell elszámolni a bányatelek-vásárlást, a bányászati jog vételét, a rekultivációs és bányabezárási dokumentációt, a 4 év során felmerülő rekultivációs ráfordításokat?
Részlet a válaszából: […] ...akkor annak arányában, ellenkező esetben lineárisan.A bányászati jog megszerzéséért fizetett összeget az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok között, a bányabezáráshoz szükséges rekultivációs tervet és egyéb dokumentációkat a szellemi termékek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 2.

Selejtezés, káresemények elszámolása

Kérdés: Hogyan történik a selejtezés, a káresemények elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...vált, vagy megrongálódás miatt rendeltetésének megfelelően már nem használható, használhatatlan vagy megsemmisült, hiányzik, a vagyoni értékű jog egyáltalán nem érvényesíthető, a befejezett kísérleti fejlesztés eredménytelen lesz stb.,akkor azt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 14.