Lízingbe adott lakás építményadója

Kérdés: Magánszemély ügyfelem pénzügyi lízing keretében használja a lakását. Ezzel kapcsolatban az ingatlanszerzés után illetéket is fizetett. A lízingcég külön kiszámlázza neki az építményadót, és nem érti, hogy miért nem veheti igénybe az önkormányzat által a magánszemélyeknek adott adómentességet. A szabályokból nem egyértelmű, hogy ilyen esetben kell-e építményadót fizetni, valamint az, hogy ki érvényesítheti a mentességet.
Részlet a válaszából: […] ...esetén a tulajdonosok tulajdoni hányadaik arányában adóalanyok. Amennyiben ugyanakkor az építményt az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett vagyoni értékű jog (pl.: haszonélvezeti jog, használati jog) terheli, az annak gyakorlására jogosult az adó alanya.A tulajdonos fogalmát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 5.

Adókötelezettség apporthoz kapcsolódóan

Kérdés: Egy gazdasági társaság az általa magánszemélytől vásárolt mezőgazdasági művelés alól kivont földingatlant később (de még a tárgyévben), a beszerzési árnál magasabb áron apportálja egy másik működő gazdasági társaságba, majd az apport értékével tőkeemelést hajtanak végre. Az Itv. szerinti illetékfizetésen túl milyen adózási kötelezettsége keletkezik az apportot átadó, illetve az apportot átvevő társaságnak? Keletkezik-e áfabevallási és -befizetési kötelezettség, illetve jól gondolom-e, hogy az átadónál (apportáló) a beszerzési és átadási (apport-) érték közötti különbözet után társaságiadó-alapot képező bevétel keletkezik? Feltételezve, hogy az értékkülönbözetet könyvvizsgáló vagy ingatlanforgalmi szakértő jóváhagyja.
Részlet a válaszából: […] ...(1) bekezdésében foglaltak alapján, az ott előírt feltételek teljesülése esetén nem tekintendő termékértékesítésnek a terméknek, vagyoni értékű jognak nem pénzbeli betétként, hozzájárulásként (apport) történő rendelkezésre bocsátása.Ettől függetlenül...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Egyéni vállalkozó által alapított kft.

Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!
Részlet a válaszából: […] ...szerzett vagyonhoz kapcsolódóan keletkezett kötelezettséget illetően.Az Itv. 18. §-a alapján az ingatlan, az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog, gépjármű, pótkocsi stb. megszerzése vagyonátruházási illeték alá esik. A vagyonszerzési illeték...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Társaság elajándékozása

Kérdés: A társaság egyszemélyes tulajdonosa újonnan alakított társaságát el kívánja ajándékozni magánszemély ismerősének. A társaság jegyzett tőkéje 3 millió forint. A társaságban egy lakóingatlan van, 22 millió forint értékben, amelynek forrása tagi kölcsön. Az ügylet során kit és milyen mértékű adó- és illetékfizetési kötelezettség terhel?
Részlet a válaszából: […] ...az ajándékot terhelő, igazolhatóan általa átvállalt adósság és egyéb terhek után – ide nem értve az ajándékot terhelő vagyoni értékű jogot – visszterhes vagyonátruházási illetéket kell fizetnie. (Ebből a szempontból is fontos a tagi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Szolgalmi jog utáni szja

Kérdés: Több magánszemély 1985-ben telekingatlant (termőföldet) vásárolt, amely 2003. évben belterületi ingatlan minősítést kapott. Az ingatlan közös tulajdona megszűnt, a felparcellázott telek az egyes magánszemélyek tulajdonába került. A felparcellázás következtében az egyik tulajdonos szolgalmi jogot adott a felső szomszédjának, aki ezért 2 M Ft-ot fizetett. Mi számít az Szja-tv. szerinti szerzési értéknek, illetve hogyan állapítsa meg jövedelmét/adóját a szolgalmi jogot biztosító tulajdonos szja-kiszámításánál? Az Szja-tv. szerinti vagyoni értékű jognak minősül-e a szolgalmi jog?
Részlet a válaszából: […] ...(betakarítatlan) termést,terményt (pl. lábon álló fa). Tehát ingatlan jellemzően a termőföld, a telek,az építmény, az épület. A vagyoni értékű jog pedig a földhasználat, azingatlanon fennálló haszonélvezet és használat, a telki szolgalom, valamint azingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 21.

Ingatlan szerzéskori értéke

Kérdés: Több magánszemély 1985-ben telekingatlant (termőföldet) vásárolt, amely 2003. évben belterületi ingatlan minősítést kapott. Az ingatlan közös tulajdona megszűnt, a felparcellázott telek az egyes magánszemélyek tulajdonába került. A felparcellázás következtében az egyik tulajdonos szolgalmi jogot adott a felső szomszédjának. Mi számít az Szja-tv. szerinti szerzési értéknek, illetve hogyan állapítsa meg jövedelmét/adóalapját a szolgalmi jogot biztosító tulajdonos a 2003. évi szja kiszámításakor? Az Szja-tv. szerinti vagyoni értékű jognak minősül-e a szolgalmi jog?
Részlet a válaszából: […] ...(betakarítatlan) termést, terményt (pl. lábon álló fa). Tehát ingatlan jellemzően a termőföld, a telek, az építmény, az épület. A vagyoni értékű jog pedig a földhasználat, az ingatlanon fennálló haszonélvezet és használat, a telki szolgalom, valamint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Lakásingatlan szerződéskori értéke

Kérdés: 1986-ban munkaadómtól bérlakást kaptam, melyet 1999-ben részemre eladott. Az adásvételi szerződés szerint az ingatlan forgalmi értéke 1414 E forint, a vételár 424 E forint, tekintettel arra, hogy lakott állapotban került sor az ingatlan eladására. Az eladás után az illetékhivatal 30 280 forint illetéket állapított meg, melyet befizettem. 2002-ben a lakást értékesítettem, vidékre költöztem. A lakás szerződés szerinti eladási ára 6500 E forint volt, a csereként vett ingatlan ugyancsak 6500 E forintba került, azonban az csak felerészben tulajdonom, társtulajdonos a fiam. Mi tekinthető szerzéskori értéknek? A forgalmi érték, mely nem a piaci árat takarja, esetleg a ténylegesen megfizetett vételár? Milyen lakásszerzési kedvezmény érvényesíthető? Bentlakásom alatt számos értéknövelő beruházást végeztem, a számlákat nem őriztem meg, csupán az eladással kapcsolatos hirdetések számlái és a befizetett illeték igazolása áll rendelkezésemre.
Részlet a válaszából: […] ...illetve volt házastárs részére történt.A lakásszerzési kedvezmény csak akkor lesz végleges, ha az ily módon szerzett ingatlant vagy vagyoni értékű jogot öt évig megtartják. Abban az esetben, ha a magánszemély a kedvezménnyel megszerzett lakás tulajdonjogát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. szeptember 4.