Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...A taggyűlési határozatnak tartalmaznia kell – többek között – a törzstőkeemelés mértékét, az adott esetben a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás tárgyát és értékét (ez az építési telek, amelyet az apportálás időpontjában meglévő piaci értéken...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Személygépkocsi apportja

Kérdés: Személygépjármű apportba vétele esetén szükséges könyvvizsgálóval értékelni az eszközt? Áfafizetéssel, levonhatósággal jár a gépjárműapport? A kft. magánszemély tulajdonosa apportálna cégébe személygépkocsit.
Részlet a válaszából: […] ...az új Ptk. vonatkozó rendelkezései­nek a figyelembevétele mellett. A törzstőke emelése a kft. magánszemély tulajdonosának a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásával valósul meg. Nem pénzbeli hozzájárulásként a magánszemély a személygépkocsi tulajdonjogát ruházza át a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 10.

Pótbefizetés és annak visszafizetése

Kérdés: Az új Ptk. szerint a pótbefizetés a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásokkal szemben érvényesülő követelményeknek megfelelő nem pénzbeli szolgáltatás útján is teljesíthető. Hogyan kell a pénzeszköztől eltérő eszköz átadását, átvételét, mint pótbefizetést, illetve visszaadását, visszavételét, mint a pótbefizetés visszafizetését a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni?
Részlet a válaszából: […] ...hozzájárulásként az alapító vagy a tag dolog tulajdonjogát vagy vagyoni értékű jogot ruházhat át a jogi személyre. Nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásként követelés is szolgáltatható, ha azt az adós elismerte, vagy az jogerős bírósági határozaton alapul...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 16.

Apportcsere

Kérdés: Önkormányzati tulajdonú társaság vagyunk. A tulajdonos apportcseréről határozott, kivon egy ingatlant az apportunkból, és helyette egy másik ingatlant ad át a társaságnak. Az önkormányzat szerint nem kell számlázni, és nem áfaköteles az apportcsere. Helyes-e az önkormányzat álláspontja?
Részlet a válaszából: […] ...sem a Gt.,sem az Szt. nem értelmezi. A Gt. 118. §-ának (2) bekezdése szerint a társaságfennállása alatt a tag az általa teljesített vagyoni hozzájárulást (ilyen azapportált ingatlan is) – a tőkeleszállítás esetét kivéve – a társaságtól nemkövetelheti vissza....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Jegyzett tőke leszállítása tőkekivonással (tárgyieszköz-átadással)

Kérdés: Ügyfelem egyszemélyes részvénytársaság. Az alapító 5 évvel ezelőtt 10 millió forint értékben telket apportált az rt.-be. A tulajdonos úgy határozott, hogy a jegyzett tőkét 10 millió forinttal leszállítja, és ennek fejében a telket természetben kivonja az rt.-ből. Törvényes-e ez a határozat, hiszen a telek mai piaci ára legalább 30 millió forint. Ha igen, akkor a piaci ár és a könyv szerinti érték különbözetével kell-e növelni a társasági adó alapját?
Részlet a válaszából: […] ...azért is, mert a jelenleg hatályos Gt. 223. §-ának (1) bekezdése alapján az rt. fennállása alatt a részvényes az általa teljesített vagyoni hozzájárulást nem követelheti vissza, a tőkeleszállítás nem irányulhat az apport könyv szerinti értéken történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 16.