Társaságban lévő ingatlan apportálása

Kérdés: A magánszemély tulajdonosok tulajdonában lévő társaság (alapító kft.) könyveiben 18 éve szerepel az építési telek, amelynek jelenlegi értéke többszöröse a könyv szerinti értéknek. Nem jelentkezett be az ingatlanok áfakötelezettsége alá. A tulajdonos 3 millió forint törzstőkével – kapcsolt vállalkozásként – projekttársaságot alapítana. A projekttársaságba apportálná az alapító kft. az ingatlant, amellyel ott tőkét emelne. Ezt követően az alapító kft. az így megszerzett üzletrészét értékesíti, az üzletrész értékesítéséből származó nyereségét az alapító kft. tulajdonosai osztalékként kiveszik. Hogyan alakulnak az alapító kft., a projektcég, a magánszemély tulajdonosok adóterhei? Az apportálás milyen értéken történjen? Az apportálás áfa- és illetékmentes? Milyen befizetési kötelezettséggel kell az üzletrész vevőjének kalkulálnia?
Részlet a válaszából: […] ...A taggyűlési határozatnak tartalmaznia kell – többek között – a törzstőkeemelés mértékét, az adott esetben a nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás tárgyát és értékét (ez az építési telek, amelyet az apportálás időpontjában meglévő piaci értéken kell...t....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Sajátos törzstőkefeltöltés

Kérdés: A Számviteli Levelek 355. számának 7132. kérdésére adott válaszhoz kapcsolódóan kérdezem: A Ptk. vonatkozó rendelkezése lehetővé teszi a törzstőkének a társaság nyereségéből való feltöltését, azaz hogy a tagok ne saját vagyonukkal, hanem a társaság egyébként felosztható nyereségéből fedezzék a törzstőke összegét. Jelen esetben a taggyűlés által hozott döntés szerinti bruttó osztalék összegét, vagy az osztalékfizetésre vonatkozó jogszabályok figyelembevételével, a személyijövedelemadó- és egészségügyihozzájárulás-fizetési kötelezettség megállapítását követően, a nettó összeget lehet a jegyzett, de még be nem fizetett tőke javára elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...ugyan nő a társaság törzstőkéje (és ezzel arányosan a tulajdonosok törzsbetéteinek értéke), az így a magánszemély által megszerzett vagyoni érték azonban – az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének bb) pontja alapján – nem minősül a magánszemély bevételének (a...A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Üzletrész megszerzésére fordított érték

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tulajdonosa van. Az egyikük az alapítástól kezdve tulajdonos, a jegyzett tőkéből az övé 3 millió Ft, ami a jegyzett tőke 75%-a. A másik tag csak később szerzett részesedést 1 millió Ft jegyzett tőkével, úgy, hogy saját személyes vagyonából 20 millió Ft pénzbeli vagyoni hozzájárulást bocsátott a kft. rendelkezésére (19 millió Ft a tőketartalékba került). Ez utóbbi, a 25 százalékos tulajdonos üzletrészét a kft. most megvásárolná 22,5 millió Ft összegű ellenérték fejében. Kérem annak megerősítését, hogy az üzletrész megszerzésére fordított érték a 25 százalékos tulajdonos személynél egyrészt a jegyzett tőke felemelésére rendelkezésre bocsátott, és a belépő tag törzsbetéteként nyilvántartott 1 millió Ft, másrészt a tőketartalékba helyezett 19 millió Ft, vagyis a személyes vagyonból szolgáltatott összesen 20 millió Ft. Következésképpen a magánszemély adóköteles jövedelme az üzletrész eladási árából származó 22,5 millió Ft bevétel, csökkentve a megszerzésre fordított összesen 20 millió forinttal, ami 2,5 millió Ft, feltéve hogy a megszerzésre fordított értéket a magánszemély megfelelő dokumentumokkal igazolni tudja. [A kérdező hosszan sorolja a meglévő dokumentumokat, amelyek teljeskörűen pótolják az Szt. 36. §-a (3) bekezdésében nevesítetteket. Ezekre visszatérünk!]
Részlet a válaszából: […] Rövid válaszként annyit, hogy megerősítjük a kérdező álláspontját.Az Szt. 36. §-a (3) bekezdése alapján a kft.-nél a tőketartalék növekedésének bizonylata a létesítő okirat, annak módosítása, illetve az alapítói, a taggyűlési határozat, könyvviteli elszámolása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Kft. kötelező feltőkésítése

Kérdés: Az új Ptk. hatálybalépésekor már működő kft. – jelenleg 1 millió forintos törzstőkével – módosíthatja-e úgy 2016. 03. 15-ig a társasági szerződést, hogy a tőkét a meglévő kb. 1 millió forintnyi eredménytartalékból megemeli, és kötelezi magát, hogy a további 1 millió forintnyi eredménytartalékba helyezett nyereséggel teljesíti a kötelező tőkefeltöltést, de a képződő nyereséget a tagok nem veszik fel osztalékként, emiatt az osztalékot terhelő adót most nem fizetik meg? A feltöltésre konkrét időpontot nem határoznánk meg? Jelenleg a 3 tag 33-33-34%-kal vesz részt a társaságban (a 10 E Ft-os kerekítés miatt). A tőkefeltöltés után lehet-e tagonként 1 millió forint a tőkerész?
Részlet a válaszából: […] ...annak tényleges összegében megemelik a törzstőkét, és ugyanekkor határoznak arról is, hogy– tagonként milyen összegű pénzbeli vagyoni hozzájárulást teljesítenek a tagok ahhoz, hogy a törzstőke összege a 3 millió forintot elérje (ennek összegszerű meghatározása.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. január 14.

Visszavásárolt üzletrész térítésmentes átadása

Kérdés: A társaság 2014. évben visszavásárolt 940 E Ft névértékű üzletrészt 22 800 E Ft összegért. A társaság eredménytartaléka 165 000 E Ft, jegyzett tőkéje 3100 E Ft. A visszavásárolt üzletrészeket a társaság 2015-ben meglévő tagjainak szeretné térítésmentesen átadni úgy, hogy az Szja-tv. 77/A. §-a (2) bekezdésének bb) pontja szerint jár el. Kérem a fenti gazdasági események kontírozását a visszavásárlástól a jegyzett tőke emeléséig az összegek megjelölésével! A kft.-nek a fenti ügylet esetében minden esetben vesztesége keletkezik?
Részlet a válaszából: […] ...bb) pontjára hivatkoznak. A hivatkozott előírás szerint nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemély az értékpapírt a társas vállalkozás tagjaként, részvényeseként, üzletrész-tulajdonosaként a társas...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. június 4.

Tőkeleszállítás vagy tőkekivonás

Kérdés: Társaságunk termelési tevékenységéhez szükségtelen mértékű saját tőkével rendelkezik, mivel a magánszemély tulajdonosok az osztalékot évek óta nem vették ki. A társaság versenyképessége megtartásához jelentős fejlesztésbe kezdett. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a jegyzett tőke emelésével biztosították. A partnerek piaci magatartása miatt kétségessé vált a beruházás gazdaságos megtérülése. Ennek nyilvánvalóvá válásakor a tulajdonosok a tőke leszállításáról döntöttek, tőkekivonással. Ekkor szembesültek azzal a számviteli előírással, hogy tőkekivonáskor nemcsak a jegyzett tőkét kell csökkenteni, de a rá jutó összegben az eredménytartalékot is. Ezért ezt a megoldást elvetették. Olyan javaslat született, hogy az átalakulás módszerével csökkentsék a saját tőkét, vagy úgy, hogy a kiválással létrejövő társaságba csak jegyzett tőkét visznek ki, vagy úgy, hogy a társaság egy működő részlegét a hozzákapcsolódó eszközökkel, kötelezettségekkel és saját tőkével. A magánszemély tulajdonosok számára melyik módszer a kedvezőbb?
Részlet a válaszából: […] ...mely szerint nem minősül bevételnek a magánszemély által értékpapír(részvény, üzletrész) formájában megszerzett vagyoni érték, ha a magánszemélyaz értékpapírt átalakuló társas vállalkozás tagjaként a társas vállalkozásjogutódjában szerezte. Ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. október 22.

Tulajdoni hányad változtatása (kft.)

Kérdés: Kéttagú kft. 3 millió forint jegyzett és befizetett, 6 millió forint saját tőkével rendelkezik. A 25 százalékos üzletrésszel rendelkező tag elhunyt. Hogyan kell, hogyan lehet a "legolcsóbban" az üzletrészeket 60 (új tag), 20 (új tag), 20 (régi 75 százalékos tag) százalékosra "átalakítani"?
Részlet a válaszából: […] ...7.2. pontja alapján adómentes "a magánszemély részére másmagánszemély(ek) által ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott (fizetett)vagyoni érték." Feltételezve, hogy a kérdésben szereplő valamennyi tagmagánszemély, alkalmazható a hivatkozott előírás, mivel az Szja-tv....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 13.

Szt. 2005. évi változásai II.

Kérdés: A Számviteli Levelek 96. számában az 1959. kérdésre adott válaszban olvastam, hogy az Szt. 2005. évi változásai között vannak olyan változások is, amelyek az esetenként vitatott kérésekre adnak pontosító, kiegészítő rendelkezést. Melyek ezek?
Részlet a válaszából: […] ...szellemi termékek eszközök közötti besorolása többesetben volt viták forrása. Ezek közé tartoznak a szoftverek is: szellemitermék vagy vagyoni értékű jog, adott esetben ez is, az is lehet.Az Szt. módosítása szerint a szellemi termékek felhasználásijogát vagyoni értékű.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 3.

Cégeladás esetén fizetendő forrásadó

Kérdés: Cégeladás esetén milyen érték után kell forrásadót fizetni? Az eladási ár és a törzstőke közötti különbözet után? Mi az adó alapja akkor, ha a cég fennállása alatt törzstőkét emeltek?
Részlet a válaszából: […] ...Szja-tv. 3. §-ának 34. pontja szerint értékpapír – többek között – a közkereseti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni hozzájárulás, a betéti társaság részére rendelkezésre bocsátott vagyoni betét, a kft.-üzletrész, a szövetkezeti részjegy,.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...eredményből lehet fizetni. A Gt. módosított előírása ad arra lehetőséget, hogy az rt. a részvényest megillető osztalékot ne pénzbeli vagyoni értékű juttatásként teljesítse.A Gt-hez kapcsolódik az Szt. 39. §-ának módosított (3) bekezdése. A módosítás lényege,.....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.
1
2