Vagyonkezelésbe vett önkormányzati tárgyi eszközök visszaadása

Kérdés: A zrt. vagyonkezelésbe vett több önkormányzat megbízásából a gesztorönkormányzattól tárgyi eszközöket, amelyet a zrt. könyveiben szerepeltet, és évenként a számviteli törvénynek megfelelően amortizációt számol el a költségek terhére (az összeg jelentősen eltér a Tao-tv. szerinti amortizáció összegétől, jelentősen nagyobb használatiidő-megállapítás történt]. Az amortizáció összegének megfelelő összegű pótlási alapot képez, amelyet elkülönített bankszámlán kezel, és végzi a szükséges felújításokat, pótlásokat az eszközökön. Jelenleg is van képzett, de fel nem használt összeg. A működéssel kapcsolatosan jelentős vevői kintlévőség szerepel a könyvekben. Az eszközök forrását képezi az átadáskori bruttó értéknek megfelelő összegű hosszú lejáratú kötelezettség. Döntés-előkészítés van folyamatban az eszközök visszaadása tárgyában a tulajdonos önkormányzatok számára. Az átadáshoz kapcsolódóan vagyonértékelés van folyamatban a tulajdonos önkormányzat részéről. Könyvelendő, hogy az egyes vagyonelemek visszaadása hogyan vezethető ki a könyvekből? Az Szt. és a Tao-tv. szerinti nettó érték különbözete társaságiadó-alapot módosító tétel? A vevőállomány kivezetése szintén adóalapot növelő tétel? Hogyan szüntethető meg a hosszú lejáratú kötelezettség összege? Amennyiben egyéb bevétel, a társaságiadó-alapot befolyásolja? Az eszközök és kötelezettségek megszüntetése után egyenleg nem maradhat a tranzakciók során?
Részlet a válaszából: […] ...utalás, vagy nem megfelelő annak a figyelembevétele.Olyan eszközértéket kell az önkormányzatnak visszaadni, mint amennyi eszközértéket vagyonkezelésbe átvettek. A visszaadandó eszközérték három részből tevődik össze:- egyrészt az átvett eszközök nettó...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Vagyonátértékelés vagyonkezelt eszközöknél

Kérdés: A víziközmű-társaság önkormányzati vagyont kezel. A vagyonátértékelést a 2011. évi CCIX. tv. 12. §-a és a 23/2013. (V. 29.) NFM rendelet alapján végezte el. A Mötv. szerint a vagyonra elszámolt értékcsökkenéssel szemben tartalékot képzett, míg a pótlólagos beruházásra/felújításra tartalékfeloldást számolt el. A társaság a vagyon átvételekor az eszközt a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben vette állományba (T 11-15 – K 44), az értékcsökkenést (T 57 – K 1x9) és a beruházásokat (T 11-15 – K 16) általános szabályok szerint könyvelte. Az Áhsz. 16/A. § (2) bekezdésének eleget téve az eszköz vagyonértékelésekor régi értéken kivezetésre kerül, csökkentve a hosszú lejáratú kötelezettséget, és az új bruttó értéken ismét nyilvántartásba veszi. A hosszú lejáratú kötelezettségnek egyenlege marad, mert az eszközmozgást nem bruttó értéken vezeti ki a könyvekből, hanem nettón, így a kumulált értékcsökkenés egyenlege a kötelezettségen marad. Az Áhsz. szerint a kivezetett eszközre korábban elszámolt értékcsökkenés kivezetése a felhalmozott eredménnyel szemben kellene, hogy történjen. A számviteli törvény az eredménytartalék mozgásánál nem nevesít ilyen mozgást, ezért kérem, erősítsék meg, hogy a kötelezettség számlán maradt kumulált értékcsökkenés az eredménytartalékkal szemben könyvelésre kerülhet? Amennyiben nem az eredménytartalékkal szemben szükséges a kivezetés, akkor milyen elszámolást szükséges végezni? Kérem, erősítsék meg, hogy a fenti társasági elszámolás a törvényi szabályozásnak megfelel-e, vagy módosítani kellene az elszámolási folyamatot?
Részlet a válaszából: […] ...kell alkalmazni. (A kérdésben hivatkozott 23/2013. NFM rendelet helyett a 24/2013. NFM rendelet hivatkozás a helyes.)A kérdésben keveredik a vagyonkezelésbe vett eszközök állományba vételére és a beruházás nyilvántartásba vételére vonatkozó előírás, feltételezve, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Pótlólagos beruházás, felújítás vagyonkezelésbe vett eszközökön

Kérdés: Államháztartáson kívüli, önkormányzati tulajdonú gazdasági társaság a Mötv. 109. §-ában foglaltak alapján a vagyonkezelésébe vett önkormányzati vagyon vonatkozásában pótlólagos beruházási, felújítási munkálataival a visszapótlási kötelezettségének eleget tett. Kérem, szíveskedjenek bemutatni mind a vagyonkezelésbe adó önkormányzat, mind a vagyonkezelésbe vevő gazdasági társaság oldaláról az ilyenkor kötelezően nyilvántartásba veendő valamennyi gazdasági eseményt és könyvelési lépést (a társaság beruház, a vagyonnövekmény a társaság könyveiből az önkormányzat tulajdonába és könyveibe kerül, majd az önkormányzat a visszapótolt vagyont vagyonkezelésbe visszaadja a társaság részére). Terheli-e a feleket a fent vázolt gazdasági eseményeknél pénzügyi, számviteli, adó stb., bármilyen bizonylatkiállítási kötelezettség, ha igen, melyek ezek? A vagyon "mozgatása" során bármelyik félnél felmerül-e általános forgalmi adó és ahhoz kapcsolódó bevallási, fizetési kötelezettség?
Részlet a válaszából: […] ...könyvelési kérdésére:A Mötv. 109. § (6) bekezdésében foglaltak alapján az önkormányzat a gazdasági társaság részére, a vagyonkezelésbe adott eszközök miatt amortizáció-visszapótlási kötelezettséget ír elő. Ennek könyvelése a 38/2013. (IX. 19.) NGM...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. március 25.

Vagyonkezelésbe adott önkormányzati ingatlanok

Kérdés: Önkormányzatunk államháztartáson belül vagyonkezelésbe ad ingatlanokat és egyéb tárgyi eszközöket. Ezeket az önkormányzatnál nullás technikai számlán tartjuk nyilván, a szolgáltató központ pedig, mint vagyonkezelő, a vagyonkezelésbe vett tárgyi eszközök megfelelő főkönyvi számláján. A vagyonkezelő beruház és felújít az általa vagyonkezelt eszközön, az állagmegóvás erejéig. Ha az önkormányzat ruház be (nagyberuházás) az adott ingatlanra, azt hogyan kell aktiválni? Az önkormányzatnál a 15. Beruházási számlára kerül, de innen hogyan kerül tovább a szolgáltató központhoz?
Részlet a válaszából: […] ...alapján feltételezzük, hogy a szolgáltató központ is költségvetés alapján gazdálkodó szervezet, amely az önkormányzati ingatlanokat vagyonkezelésbe vette. Ez esetben helyes, ha az önkormányzatnál vagyonkezelésbe adott ingatlanokat a 0. Számlaosztályban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. május 12.