Árfolyam-különbözet az egyéni vállalkozónál

Kérdés: Egyszeres könyvvitelt alkalmazó egyéni vállalkozó euróban kiállított számlájának kiegyenlítésekor a vállalkozónak árfolyamnyeresége, -vesztesége keletkezik. Az egyéni vállalkozónak be kell-e állítani ezt az árfolyamnyereséget, -veszteséget a bevételei/költségei közé? Az szja-törvény hatálya alá tartozó egyéni vállalkozó könyvelése naplófőkönyvben történik. A NAV felé be van jelentve az MNB-árfolyam alkalmazása. Azt szeretném megtudni, hogy ha a valutapénztárból valutát fizet be a devizaszámlára, azt milyen árfolyamon kell könyvelni: a valutapénztár szerinti könyv szerinti értéken, és akkor nem keletkezik árfolyam-különbözet, vagy a valutapénztárból könyv szerinti értéken vezetem ki, a devizabankba viszont a befizetés napja szerinti MNB-árfolyamon könyvelem, és az árfolyam-különbözetet vállalkozási bevételként/ráfordításként számolom el?
Részlet a válaszából: […] ...a bevételszerzés időpontjában érvényes árfolyam alapján forintra átszámítani és bevételként könyvelni, így árfolyamnyereség, -veszteség nem keletkezik (keletkezhet). Ha a valutapénztárból valutát fizet be a devizaszámlára, azt a valutapénztár szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 10.

Osztalék, osztalékelőleg euróban

Kérdés: A társaság osztalékot, illetve osztalékelőleget állapított meg forintban. A tulajdonosok ezt euróban szeretnék felvenni, mivel a cégnek euróban is van árbevétele. Korábban közzétett válaszok alapján ezt a számlavezető bank kifizetés napján érvényes eladási árfolyamán számítjuk át euróra. A devizaszámla nyilvántartási árfolyama eltér a fenti árfolyamtól, emiatt a kifizetett osztalék, illetve osztalékelőleg más forintösszegben kerül könyvelésre, mint amit eredetileg megállapított a társaság. A különbözetet árfolyam-különbözetként kell rendezni? Lehetséges-e tagi kivét, illetve megbízási díj kifizetése is euróban?
Részlet a válaszából: […] ...számláról: T 4792 – K 479;– a 479. számlán mutatkozó egyenleg elszámolása árfolyamnyereségként: T 479 – K 9761, illetve árfolyamveszteségként: T 8761 – K...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. március 12.

Határidős ügylet leszállítással

Kérdés: Vállalkozásunk jelentős exportárbevétellel rendelkezett. Az euró tavaly nyári árfolyamzuhanásából adódó bevételkiesés csökkentésére 2008 júniusában tőzsdén kívüli határidős ügyletet kötöttünk a számlavezető bankkal. Az ügylet elszámolása a megállapodás szerint: a végső lejárat 2009. 06. 10.; a fixing napok minden hónap 5-e, amelyhez havi 2 Ft-tal csökkenő árfolyam tartozik. Havi elszámolás: minden hónapban eladunk 100 ezer eurót forintért, amennyiben a lejárat napján a fixing a határidős árfolyamnál alacsonyabb, illetve eladunk 200 ezer eurót, ha a fixing a határidős árfolyamnál magasabb. Megszűnik az ügylet, ha a szerződésben maximált 2 millió forint nyereségmaximumot elértük. A kötéskor nyilvántartásba kell-e venni az ügyletet? Ha igen, milyen árfolyamon és milyen összegben? Hogyan kell könyvelni az ügylet elszámolásait? Hogyan változik a számviteli elszámolás, ha vállalkozásunk a soron következő fixálási nap előtt zárja ügyletét, vagyis tőzsdén kívül a bankközi piacon 120 ezer euró eladására köt spotügyletet napi árfolyamon?
Részlet a válaszából: […] ...-K 386 könyvelési tétellel. Ezen tételek könyvelése után a 389. számlánmutatkozó egyenleget mint árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteségetszámolja el a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi műveletekegyéb ráfordításai között (T 389 – K 9761...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
Részlet a válaszából: […] ...számolni egyrészt a 317. számlán, másrészt a 386. számlán mutatkozó árfolyam-különbözetet árfolyamnyereségként, illetve árfolyamveszteségként.Amennyiben a devizaeszközöket, a devizakötelezettségeket az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.

Devizaszámlához kapcsolódó gazdasági események

Kérdés: Újra olvastam a Számviteli Levelek devizabetétszámla vezetésével kapcsolatos kérdéseit, a rá adott válaszokat, észrevételeket. Számomra még mindig nem világos, hogy a devizabetét és a valutakészlet csökkenéseit milyen árfolyamon kell forintra átszámítani. Azt nem tudom, hogy a készletcsökkenést mikor kell könyv szerinti és mikor teljesítésnapi választott árfolyamon könyvelni. Mikor keletkezik a devizabetét-, illetve a valutapénztár-számlákon árfolyam-különbözet, és mikor nem?
Részlet a válaszából: […] ...a szorzata] az árfolyam-különbözet, amelyet jellegének megfelelően kell árfolyamnyereségként (T 454, 444 – K 9762), illetve árfolyamveszteségként (T 8762 – K 454, 444) elszámolni;c) az adott esetben tehát árfolyam-különbözet a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Devizaelszámolások

Kérdés: Mi indokolta a devizaelszámolások változását? Hogyan történik a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek bekerülési értékének meghatározása? Mit jelent a szabályozásváltozás a kapcsolódó gazdasági események könyvelésénél, azok eredményre gyakorolt hatásánál?
Részlet a válaszából: […] ...mutatkozó árfolyamnyereséget az új Szt. 84. §-a (7) bekezdésének f) pontja szerint a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, az árfolyamveszteséget pedig a 85. § (3) bekezdésének f) pontja szerint a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között kell könyvelni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. február 8.