Ki nem fizetett nettó bér elévülése

Kérdés: A kft.-nél a 471. Jövedelemelszámolási számlán az elmúlt három év számfejtett, bevallott, de ki nem fizetett nettó bér összege látható. Ezen bér el tud-e évülni, illetve lehet-e ezt az összeget valamilyen módon tőkeemelésre fordítani? A cég saját tőkéje rosszul áll (már a jegyzett tőke felét sem éri el), esetleg a tőketartalékba, lekötött tartalékba könyvelhetem? Kell-e hozzá a társasági szerződést módosítani?
Részlet a válaszából: […] ...szembeni kötelezettség (munkavállalónként is), akkor kezdeményezhető az is, hogy a társasági szerződés módosításával legyenek a veszteséges társaság tagjai (tőkeemelés a kft.-nél külső tőke bevonásával).Adóellenőrzés szempontjából felmerülhet az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 23.

Hitelkártya használata

Kérdés: A bankkártya használatával kapcsolatos követelményeket a Számviteli Levelek 412. számában a 8020. kérdésre adott válaszban részletezték. Kérem, hogy a hitelkártya használatával kapcsolatos könyvelési tételeket is mutassák be.
Részlet a válaszából: […] ...előbbi könyvelések urán – lehet árfolyam-különbözet, amelynek könyvelése árfolyamnyereség esetén: T 3613 – K 9762, illetve árfolyamveszteség esetén: T 8762 – K 3613;– a hitelkártyával felvett hitel törlesztése, visszafizetése= a deviza-betétszámláról: T 452 –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Követelés kiegyenlítése zálogtárgy birtokbavételével

Kérdés: Az alábbi tényállásban kérünk szakmai iránymutatást. Az "A" társaság engedményezési szerződéssel megszerezte "B" társaságtól annak az "X" társasággal szembeni lejárt követelését 10.000 forintért. Az "X" társaság tartozása 100.000 forintnak megfelelő deviza + annak kamata. Az engedményezéssel "A" társaságra szállt át az "X" társaság tartozását biztosító zálogjog is, amely ingatlanban testesült meg. Az ügylet lezárása érdekében az "A" társaság az "X" társasággal különmegállapodást kötött. "A" társaság 25.000 Ft elszámolási kötelezettség megfizetésével az ingatlan tulajdonosává vált, azonnali birtokbavétellel. Milyen értékben határozható meg az "A" társaság tulajdonába került ingatlan aktiválási értéke? Milyen számviteli elszámolások szükségesek? Az engedményezett követelés ilyen módon történő lezárása milyen növelő/csökkentő hatással van az adózás előtti eredményre és a társaságiadó-alapra?
Részlet a válaszából: […] ...szerint 95.000 forinttal), ezzel azonos összegben nő az adózás előtti eredménye, és így a társasági adó alapja is (ha ezen növekedést veszteség jellegű tétel nem kompenzálja). A pénzügyi műveletek egyéb bevétele összegével a Tao-tv. 7., illetve 8. §-a szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Engedményezés, tartozásátvállalás

Kérdés: A tulajdonosnak két kft.-je van. Az egyiket eladja, de az abban lévő vevőköveteléseket és szállítói tartozásokat ügyvéd előtt megkötött engedményezési szerződésben átengedi a megmaradó másik kft.-nek. Hogyan történik ennek a könyvelése az átvevőnél? Szerintem: T 311 – K 96, illetve T 86 – K 454. Helyes ez így? Adózás szempontjából az engedményezés, illetve a tartozásátvállalás hogyan befolyásolja a társaság eredményét?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb ráfordítás: T 862 – K 311;– ellenérték nincs, egyéb bevétel kimutatására nincs lehetőség;– így a könyv szerinti érték veszteség, amely a Tao-tv. 3. számú mellékletének A/13. pontja alapján nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Származékos ügylet euró értékesítéshez kapcsolódóan

Kérdés: Cégünk árbevételének jelentős része euróban realizálódik. Amikor kedvező az árfolyam, szállításos határidős (FX forward) devizaügyletet kötünk a számlavezető pénzintézettel. Az ügyletkötések általában minden hónap elejére szólnak. Lejáratkor cégünk kifizeti az ügyletben szereplő devizamennyiséget, és a bank átutalja a kötési árfolyamon számított forintértéket. A bank felé külön letétet nem kell biztosítani. Az ügyletek értékelésekor a bank mindennap listát küld, amely tartalmazza a pozíciónkénti árfolyam-különböztet. Van-e könyvelési teendője a cégnek az ügylet kötésekor? Milyen könyvelési feladata van a cégnek, ha az árfolyam-elmozdulások miatt letétet kell biztosítani? Az ügylet zárását hogyan kell könyvelni? Mi a teendő az év végén nyitott pozíciókkal? Van-e egyéb számviteli feladat? Kérem, hogy a választ gyakorlati példával is mutassák be!
Részlet a válaszából: […] ...árfolyamán kivezeti: T 389 – K 386 könyvelési tétellel, a 389. számlán mutatkozó egyenleget mint árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget számolja el: T 389 – K 9761, illetve T 8761 – K 389, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei, illetve a pénzügyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 10.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...eszközök között kimutatott kölcsönök könyv szerinti értékét is a befektetett pénzügyi eszközök ráfordításaként, árfolyamveszteségeként kell kimutatni. (Nem változott viszont a forgóeszközök között kimutatott – vásárolt követelésnek nem minősülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Pénzügyilízing-szerződés az új Ptk. szerint

Kérdés: 2014. március 15-ével hatályba lépett az új Ptk., amely a korábbi Ptk.-tól eltérően tartalmazza a pénzügyilízing-szerződéssel kapcsolatos előírásokat is. Mivel az Szt. értelmező rendelkezése szerint a pénzügyi lízing a Ptk. szerinti pénzügyilízing-szerződés alapján létrejött ügylet, a pénzügyilízing-szerződéssel kell a pénzügyi lízing számviteli elszámolását alátámasztani. Számomra úgy tűnik, hogy a pénzügyi lízing számviteli elszámolásához szükséges információkat nem tartalmazza az új Ptk. szerinti pénzügyilízing-szerződés. Jól látom-e, hogy a pénzügyilízing-szerződéssel megalapozható a pénzügyi lízing számviteli elszámolása? Vagy esetleg további kiegészítések szükségesek a lízingszerződésben?
Részlet a válaszából: […] ...a könyvekből az egyéb ráfordításokkal szemben ki kell vezetni, esetleg vissza kell adni visszavételi értéken a lízingbe adónak, ahol a veszteséget indokolt elszámolni, mert a lízingbe adóhoz folyik be a biztosító által térített összeg, a károkozó függvényében...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Pótbefizetés visszafizetése

Kérdés: A veszteség fedezetére a kft. tulajdonosai 2000-ben pótbefizetést teljesítettek, amely összeg a tőketartalék számlára került. 2006 végére a várható eredmény alapján az eredménytartalék a pótbefizetés nélkül pozitív egyenleget fog mutatni. A 2006. évi beszámoló elfogadását követően a pótbefizetést vissza lehet fizetni a tagoknak? Ha igen, akkor milyen dokumentumok alapján, milyen járulékos költségek (kamat) mellett?
Részlet a válaszából: […] ...választ azzal kell kezdeni, hogy a kft. tulajdonosai általa veszteség fedezetére teljesített pótbefizetést ugyan 2000-ben – a számvitelitörvény akkor hatályos előírásai alapján – az eredménytartalék (és nem atőketartalék!) javára kellett elszámolni, amelyet azonban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 9.