Saját tőke hiánya

Kérdés: A kft. jegyzett tőkéje 3 millió forint, a saját tőke 2,5 millió forint. Milyen lépéseket kell tenni a saját tőke pénzbefizetéssel történő rendezésére? Szabad pénzeszköz a pénztárban rendelkezésre áll.
Részlet a válaszából: […] ...intézményét a Ptk. 3:183. §-a szabályozza. Alapvető feltétel, hogy a társasági szerződés jogosítsa fel a taggyűlést arra, hogy a veszteség fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő. Ha a társasági szerződés ilyen felhatalmazást nem tartalmaz,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. október 11.

Betéti társaság megszüntetése

Kérdés: "A" bt.-nek 75%-ban tulajdonosa egy magánszemély, aki a "B" bt.-ben kültagként 10%-os tulajdonrésszel rendelkezik (felesége 90%-kal). "A" bt.-nek többmilliós vesztesége és tagi kölcsöne van. "A" bt. beolvadhat úgy "B" bt.-be, hogy felhasználhassa annak előző évi veszteségeit? Mi a leg­optimálisabb módja "A" bt. megszüntetésének?
Részlet a válaszából: […] ...ismerete mellett – a kérdező feladata.A kérdésből nem derül ki, hogy az "A" bt. elhatárolt (illetve elhatárolásra kerülő) vesztesége és a tagi kölcsön(ök) összege hogyan viszonyul egymáshoz (több vagy kevesebb, és a különbözet mekkora), továbbá "B" bt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. július 10.

Egymást követő két teljes üzleti év

Kérdés: A Gt. 51. §-ának (1) bekezdése értelmében: Ha a gazdasági társaság egymást követő két teljes üzleti évben nem rendelkezik a társasági formájára kötelezően előírt jegyzett tőkének megfelelő összegű saját tőkével, és a társaság tagjai a saját tőke biztosításáról nem gondoskodnak, a gazdasági társaság köteles a határidő lejártát követő hatvan napon belül elhatározni más gazdasági társasággá való átalakulását, vagy rendelkeznie kell jog­­utód nélküli megszűnéséről. Ez esetben a két teljes üzleti évnél az első tört év és az azt követő év értendő, vagy a kezdő tört évet figyelmen kívül hagyva a 01. 01.-12. 31. időszakot magában foglaló két teljes év és a tört év után kell a tagoknak rendeznie a tőkehiányt?
Részlet a válaszából: […] ...azázsióval történő jegyzett tőkeemelés, amikor a tőkeemelés egy része atőketartalékba kerül, és ellentételezi (ellentételezheti) a veszteség miattisaját tőke csökkenését. Egyéb módszerek is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. október 20.

Ügyvédi iroda átalakulása

Kérdés: Egy ügyvédi irodából egyik tagja kiválik, új irodát alapít. A kiválás során az eszközök egy részét – könyv szerinti értékkel meghatározva – a kiváló ügyvéd elviszi. Az ügyvédi iroda a kiválás után tovább működik. Milyen számviteli és adózási, adóbevallási kötelezettség terheli a fennmaradó, tovább működő irodát?
Részlet a válaszából: […] ...ahogyan azt a jogelőd tette volna, ha az átalakulás nemtörtént volna meg.Átalakulás esetén – ha a jogelődnél korábban elhatároltveszteség keletkezett, és még nem lett felhasználva – a kiválással létrejöttjogutód a jogelőd vagyonából a vagyonmérleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. május 17.

Pótbefizetés kezelése átalakulásnál

Kérdés: Egy társaság tulajdonosai pótbefizetéssel rendezték a társaság tőkevesztését. A társaság időközben átalakult. Átalakulás esetén a beolvadónál – véleményem szerint – megszűnt az a jogcím, amiért azt eleve befizették, ezért a vagyonmérlegben a pótbefizetés összegét a lekötött tartalékból az eredménytartalékba visszavezették.Mi a helyzet akkor, ha a pótbefizetés a beolvasztónál volt? Ha nem lehet visszafizetni, akkor negatív lesz az eredménytartalék, és nem lehet átalakulni. Véleményem szerint ez hátrányos megkülönböztetés. Hogyan kell ekkor eljárni?
Részlet a válaszából: […] ...Gt. 132. §-a szabályozza a pótbefizetés intézményét. E szerint a társasági szerződés feljogosítja a taggyűlést arra, hogy a veszteségek fedezésére pótbefizetési kötelezettséget írjon elő a tagok számára. A pótbefizetés összege a tag törzsbetétjét nem növeli....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 31.