Gazdasági társaság igazolt veszteségének kiegyenlítése

Kérdés: A gazdasági társaság és az önkormányzat közötti közszolgáltatói szerződés alapján az önkormányzatnak – mint az ellátásért felelősnek – a szolgáltatás fenntartása esetén kötelezettséget jelent a szolgáltatást végző társaság indokolt ráfordításai alapján igazolható veszteség kiegyenlítése. (Ezt uniós rendelet és a 2012. évi XVI. törvény is szabályozza.) A szerződés szerint a két fél minden évet követően elszámol az előző évi kompenzálandó veszteség mértékéről (összegszerűen meghatározzák, az önkormányzat közgyűlése is elfogadja). Ugyanakkor az önkormányzat forrás hiányában nem tudja pénzügyileg rendezni az elszámolt támogatást, hanem arra majd külön fizetési megállapodást köt, amikor rendelkezik a megfelelő fedezettel. Az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének 2016. évi módosítása szerint kötelezően elő kell-e írni 2017-ben a társaságnál egyéb bevételként a mérlegkészítésig elszámolt összeget? 2017-ig a mérlegkészítésig pénzügyileg rendezett kompenzációt mint támogatást számolta el a társaság egyéb bevételként. A módosítás hatására a korábbi években elszámolt, de meg nem fizetett kompenzációt is el kell számolni 2017-ben egyéb bevételként?
Részlet a válaszából: […] ...és valós összképet a társaság jövedelemtermelő képességéről, vagyonáról, vagyona alakulásáról, pénzügyi helyzetéről. Veszteséget, a valósnál kisebb eredményt mutatott ki, és mérlege nem tükrözte valós eszközeit az önkormányzattal szembeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Kárenyhítési hozzájárulás és juttatás elszámolása

Kérdés: Mezőgazdasági szövetkezet könyvelőjeként kérdezem: a 32/2009. (III. 31.) FVM rendelet alapján fizetett kárenyhítési hozzájárulást egyéb ráfordításként, vagy az egyéb szolgáltatások költségeként kell-e könyvelni? A kárenyhítő juttatás egyéb bevétel lesz? Kell-e vele szemben a 8. számlaosztályba költséget átvezetni? Ha igen, milyen arányban? Amennyiben a 2009. évi aszálykár miatt kárenyhítési juttatásban részesülünk, és az elbírálás elhúzódása miatt ennek összege a mérlegkészítés időpontja után válik ismertté, illetve kerül folyósításra, mi a helyes eljárás? Elszámolni bevételként 2009. évre vagy 2010-re? Ez utóbbi esetben a terméskiesés értékét elhatároljuk?
Részlet a válaszából: […] ...érkezik meg, akkor a 2009. évreigényelt kárenyhítő juttatást csak 2010. évre lehet elszámolni.Általánosszabály, hogy a már felmerült veszteséget (aszálykár, hozamkiesésből adódóveszteség) időbelileg nem lehet elhatárolni. Az adott esetben még azt sem lehettudni, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. szeptember 3.

Káresemény utáni javítási költségek elszámolása

Kérdés: A cégautó káresemény utáni javítási költségét – mint ahogyan az 1897. kérdésre adott válaszban írták – a társaság igénybe vett szolgáltatás költségeként könyveli (T 523 – K 454). Más szakirodalomban viszont azt olvastam, hogy a káreseményekkel kapcsolatos kifizetéseket a 8631. számlára kell könyvelni, hivatkozva az Szt. 81. §-a (2) bekezdésének a) pontjára. Mi a helyes könyvelési tétel?
Részlet a válaszából: […] ...kár, káresemény miatt terhelik az adotttársaságot. Ezen károk, káresemények miatti kifizetések az adotttársaság számára egyértelműen veszteség jellegű tételek.A fentiekben leírtakon nem változtat az, ha a kár,káresemény biztosított vagyontárgyban következik be, s hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 9.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...akkor az értékelés előtti könyv szerinti érték és az értékeléskori forintérték közötti különbözetet,= amennyiben az összevontan veszteség, akkor árfolyamveszteségként kell elszámolni,= amennyiben az összevontan nyereség, akkor időbelileg el kell határolni; ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Az új Szt. módosuló, változó előírásai

Kérdés: Melyek a 2002. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...árfolyam-különbözet elhatárolandó összegének megállapításánál figyelembe veendő a tárgyévben realizált árfolyamnyereség és -veszteség különbözete is, amennyiben ez a különbözet veszteség.Az elektronikus aláírásról szóló törvényhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. január 3.