Részesedés értékesítése piaci érték alatt

Kérdés: Gazdasági társaságunk az ügyvezetőjének értékesítette egy részvénytársaságban meglévő 51%-os részesedését névértéken, 2550 E Ft-ért. Arészvénytársaság saját tőkéje az értékesítés időpontjában 60 M Ft volt. Milyen adózási következménye van a fenti tranzakciónak az értékesítő társaságra, illetve az ügyvezetőre nézve, figyelembe véve a Tao-törvény 18. § (1) bekezdésének b. pontját is?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. 84. § (7) bekezdés a) pont szerint, illetve-ha az ellenérték kisebb a könyv szerinti értéknél, akkor a különbözetet (árfolyamveszteséget) pénzügyi műveletek ráfordításaként kell kimutatni az Szt. 85. § (1) bekezdés a) pont, illetve a (3) bekezdés a)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 12.

Egyéni vállalkozó által alapított kft.

Kérdés: Kérem, részletesen ismertessék a 2019. júliustól hatályos, egyéni vállalkozó által alapított kft.-vel kapcsolatos számviteli, adózási, illeték- és egyéb szabályokat!
Részlet a válaszából: […] ...alapított kft. esetében is az alapítónál az Szja-tv. előírása szerint az alapításig keletkezett, és addig fel nem használt elhatárolt veszteséggel a Tao-tv. 17. §-ában foglaltak szerint csökkentheti az adózás előtti eredményét. Az alapított kft. – ha az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 29.

Reklámadóról általában

Kérdés: Kérem, ismertessék a reklámadóval kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, feladatokat!
Részlet a válaszából: […] ...alapja a 2013. évi adatokból (éves szintre) levezetett adóalap, csökkentve a Tao-tv. vagy az Szja-tv. alapján nyilvántartott elhatárolt veszteség 50%-ával. Az elhatárolt veszteséggel történő csökkentés feltétele, hogy a 2013. évben kezdődő üzleti évben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. december 11.

Egyéni vállalkozó egyénicég-alapítása

Kérdés: Az egyéni vállalkozó egyéni céggé "alakulásával" kapcsolatban kérdezem. 1. Előadáson hallottam, hogy az elhatárolt veszteséget továbbviheti az egyéni cég, de erre sehol nem találtam törvényhelyet. Sem a továbbvitelre, sem ennek módjára, mértékére. Ha ez lehetséges, hogyan, mikor kell ezt dokumentálni? 2. A követelések leltározásáról szó van, de a kötelezettségekről szintén nem találtam semmit. Mi történik az egyéni vállalkozó megszűnés utáni kifizetetlen kötelezettségeivel (szállítók, adótartozások)? Ezeket, ha később kifizeti, hogyan kerülnek a költségei közé? 3. Problémám van a meglévő tárgyi eszközökkel, amiket esetleg nem apportál az egyéni cégbe: a) ha nulla értéken van, vonatkozik-e rá a megszűnésre vonatkozó Szja-tv. 10. mellékletének II. pontja, miszerint bevételként kell elszámolni, b) Szja-tv. 49/A. § szerinti nettó értéken kell számba venni, c) vonatkozik-e erre a megszűnésre az Áfa-tv. 11. §-a (2) bekezdésének d) pontja, a megszűnt egyéni vállalkozónál is maradnak eszközök, illetve továbbviszi, de apport után nem fizet áfát?
Részlet a válaszából: […] ...vállalkozó egyéni céggé nemalakulhat át.1. Az egyéni cég az alapító egyéni vállalkozónál keletkezettés jogszerűen elhatárolt veszteséget a Tao-tv. előírásai szerint az adózáselőtti eredmény csökkentéseként veheti figyelembe. Erről a Tao-tv. 16....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. október 7.

Társasházi elszámolások (tulajdonos társaságok)

Kérdés: A társasház tulajdonosai jogi személyiséggel rendelkező belföldi társaságok, az Áfa-tv. és a Tao-tv. alanyai. Minden tulajdonosnak van épületrésze, valamint közös az udvar, a kapu. Az udvar egy része eladásra kerülhet. Ezért a társasház az ingatlan értékesítése és bérbeadása esetére is áfafizetési kötelezettségre bejelentkezett. Kérdéseim egyrészt az ingatlan értékesítésével keletkező jövedelem személyi jövedelemadójához kapcsolódnak, másrészt annak felhasználásához, a társasháznál felmerülő költségek elszámolásához.
Részlet a válaszából: […] ...szja-val csökkentett összeget a következőévben felújításra felhasználva kompenzálja a társasház következő évi mérlegszerinti veszteségét.A közös költségekre történő befizetésekről külön-különszámlát nem kell kiállítani, de a tárgyév lezárásakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. december 11.

Kezességvállalás és következményei

Kérdés: Egy társaság készfizető kezességet vállalt egy – vele kapcsolt vállalkozásban lévő – privatizációs lízingközösség tartozásaiért. A lízingközösség tartozását – mivel az nem fizetett – a jogosult a társaságtól még 1996-ben beszedte. A társaság a fizetett összeget követelésként tartja nyilván, de a beszedés érdekében nem tett lépéseket. A lízingközösség azóta megszűnt. Az 1996. évet az adóhatóság a társaságnál már ellenőrizte. Mi a követendő eljárás, és annak milyen adóvonzata van?
Részlet a válaszából: […] ...a mérlegkészítéskor – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni [Szt. 65. §-ának (7) bekezdése], egyéb ráfordításként el kell számolni. Behajthatatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 20.