Építési telek ingyenes használatba adásának áfája

Kérdés: Belföldi gazdasági társaság a befektetett eszközök között kimutatott építésitelek-ingatlant a Ptk. 6:250. § alapján ellenszolgáltatás-nyújtási kötelezettség nélkül (szívességi) használatba adja a vele kapcsolt viszonyban lévő gazdasági társaságnak. A használatba vevő társaság autómosót telepít és üzemeltet az átvett telekingatlanon. A számviteli elszámolás szempontjából "térítés nélküli szolgáltatásnyújtásnak" minősül-e a Ptk. 6:250. § alapján (szívességi) használatba adott építési ingatlan használatának biztosítása? A használatba adó társaságnak fel kell-e venni az üzletviteli tevékenységi körébe az ingatlan-bérbeadást? Hogyan kell elszámolni a telekingatlan (térítés nélküli) használatba adását a használatba adó és a használatba vevő számviteli nyilvántartásaiban? Mivel a Tao-tv. szerint az ügyvezetés azonossága alapján kapcsolt viszonyban lévő felek között történik a használatbaadás/használatbavétel, a telekingatlan helyben szokásos bérleti díjának értékével kell-e korrigálniuk a feleknek a társasági adó alapját? Helyesen jár-e el a használatba adó, ha az ingatlan-használatbaadást az Áfa-tv. 86. §-a (1) bekezdésének i) pontja alapján áfamentes ügyletnek tekinti?
Részlet a válaszából: […] ...például jelentősen befolyásolja a társaság adózás előtti eredményét, vagy bérleti díj felszámítása esetén a társaság nem lenne veszteséges stb.).Térítés nélküli használatbaadás könyvelése:– a használatba adónál:= a térítés nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 24.

Engedményezés, tartozásátvállalás

Kérdés: A tulajdonosnak két kft.-je van. Az egyiket eladja, de az abban lévő vevőköveteléseket és szállítói tartozásokat ügyvéd előtt megkötött engedményezési szerződésben átengedi a megmaradó másik kft.-nek. Hogyan történik ennek a könyvelése az átvevőnél? Szerintem: T 311 – K 96, illetve T 86 – K 454. Helyes ez így? Adózás szempontjából az engedményezés, illetve a tartozásátvállalás hogyan befolyásolja a társaság eredményét?
Részlet a válaszából: […] ...egyéb ráfordítás: T 862 – K 311;– ellenérték nincs, egyéb bevétel kimutatására nincs lehetőség;– így a könyv szerinti érték veszteség, amely a Tao-tv. 3. számú mellékletének A/13. pontja alapján nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordítás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 10.

Ki nem egyenlített követelés áfája (eva)

Kérdés: Az Szt. hatálya alá tartozó evás bt. adóját a teljesítés szerint fizeti meg. Ha a vevő nem fizet és nem érhető utol, akkor mi a teendő? Az evát mindenképpen meg kell fizetni? Mivel nincs elismert követelésem, számvitelileg már nem tudom kezelni a vevőt. Adóügyileg ez helyes és korrekt? A társasági adó, illetve az áfatörvény alanyaként is meg kell fizetni az áfát? Nincs lehetőség arra, hogy ne kelljen adót fizetni?
Részlet a válaszából: […] ...szerint dokumentálnikell a követelés behajthatatlanságát, és a behajthatatlan követelést azeredmény terhére le kell írni. A követelés veszteségkénti leírása nem érinti azárbevételt, így nem csökkenti az eva alapját sem. Így az evás bt. bár nem kappénzt a vevőtől,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 24.

Befejezetlen termelés felszámolás esetén

Kérdés: Cégünk építőipari középvállalkozás. Vállalkozási szerződés alapján nagy összegű követelésünk van egy felszámolás alá került céggel szemben. A munka elkészült, de a számlát teljesítésigazolás hiányában nem tudtuk benyújtani. Ez a követelés a 2006. évi mérlegben mint befejezetlen termelés szerepel. Hogyan vezethető ki a könyvekből, hogy minél kisebb veszteséget eredményezzen? (A beépített anyagok és az alvállalkozói teljesítmények értékét sem kapjuk meg.)
Részlet a válaszából: […] Az Szt. 56. §-ának (1) bekezdése alapján, ha a befejezetlentermelés bekerülési értéke jelentősen és tartósan magasabb, mint amérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, a különbözetetértékvesztésként kell elszámolni. A kérdésben leírtakból az következik,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 25.

Követelés értékesítése (faktorálása)

Kérdés: A Számviteli Levelek 44. számában, a 876. kérdésre adott válaszban foglalkoznak a faktoring elszámolásával az ügyfélnél. Társaságunk a vevői számlát kívánja faktorálni. Mi ennek a számviteli elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...T 368 – K 962.) A követelés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti különbözet a követelésértékesítés nyeresége, illetve vesztesége, azzal a társasági adó alapjának megállapítása során az adózás előtti eredményt nem kell korrigálni (feltételezve, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. április 15.