7 cikk rendezése:
1. cikk / 7 Leányvállalatból kivált társaság részesedése a tulajdonosnál I.
Kérdés: A Holding Zrt.-nek van egy leányvállalata, 100%-os tulajdoni részesedéssel. A leányvállalatból szétválás keretében kivált egy másik társaság. A kiváló társaság "vitte magával" a jogelőd leányvállalat saját tőkéjének egy részét. A tulajdonos Holding Zrt. hogyan és milyen értékkel könyveli a kiválással létrejött társaságban szerzett új részesedést?
2. cikk / 7 Különböző időpontokban beszerzett részvények elszámolása
Kérdés: A társaság vásárlás útján tulajdonosi részesedéseket szerzett. A következő évben a tulajdonolt társaságnál az eredménytartalék terhére megnövelték a jegyzett tőke összegét, emiatt a kérdező társaság is újabb részvényeket kapott. Hogyan tartsa nyilván a különböző időpontokban beszerzett részvényeket?
3. cikk / 7 Különváláskor a befektetés bekerülési értéke
Kérdés: A "B" társaság 100 százalékos tulajdonosa az "A" társaságnak. Az "A" társaság különválással megszűnik, az "A" társaságból három új társaság jön létre. Az "A" társaság jegyzett tőkéje 100 egység, eredménytartaléka 1000 egység. Különválás után az "A1" társaságnak a jegyzett tőkéje 30 egység, az eredménytartaléka 200 egység, az "A2" társaságnak a jegyzett tőkéje 30 egység, az eredménytartaléka 300 egység, az "A3" társaságnak a jegyzett tőkéje 40 egység, az eredménytartaléka 500 egység. Hogyan kell megállapítani "B" társaságnál az egyes társaságok részesedésének bekerülési értékét?
4. cikk / 7 Tőkeleszállítás vagy tőkekivonás
Kérdés: Társaságunk termelési tevékenységéhez szükségtelen mértékű saját tőkével rendelkezik, mivel a magánszemély tulajdonosok az osztalékot évek óta nem vették ki. A társaság versenyképessége megtartásához jelentős fejlesztésbe kezdett. Az ehhez szükséges pénzügyi fedezetet a jegyzett tőke emelésével biztosították. A partnerek piaci magatartása miatt kétségessé vált a beruházás gazdaságos megtérülése. Ennek nyilvánvalóvá válásakor a tulajdonosok a tőke leszállításáról döntöttek, tőkekivonással. Ekkor szembesültek azzal a számviteli előírással, hogy tőkekivonáskor nemcsak a jegyzett tőkét kell csökkenteni, de a rá jutó összegben az eredménytartalékot is. Ezért ezt a megoldást elvetették. Olyan javaslat született, hogy az átalakulás módszerével csökkentsék a saját tőkét, vagy úgy, hogy a kiválással létrejövő társaságba csak jegyzett tőkét visznek ki, vagy úgy, hogy a társaság egy működő részlegét a hozzákapcsolódó eszközökkel, kötelezettségekkel és saját tőkével. A magánszemély tulajdonosok számára melyik módszer a kedvezőbb?
5. cikk / 7 Tőketartalék figyelembevétele az üzletrész bekerülési értékében
Kérdés: Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a tevékenység folytatásához véglegesen a társaság rendelkezésére bocsátott egy összeget, amelyet a tőketartalékba helyeztünk. A tulajdonos időközben úgy döntött, hogy értékesíteni kívánja a céget, eladja üzletrészét. Hogyan járunk el szabályosan az üzletrész eladásából származó jövedelem megállapítása során? Az üzletrész bekerülési értékeként figyelembe vehető-e a tőketartalékba helyezett összeg? Megoldás-e, ha a társaság a tőketartalékból felemeli a jegyzett tőkét?
6. cikk / 7 Üzletrész eladási ára
Kérdés: Három magánszemély 2001-ben 3,1 millió Ft törzstőkével kft.-t alapított. 14 millió Ft hitel igénybevételével 21 millió Ft-ért üzlethelyiséget vásároltak. 2003-ban az egyik tulajdonos eladja a részét 3,5 millió Ft-ért egy másik tulajdonosnak. Az eladási ár reális-e, ha: 2001-ben 002-ben befektetett eszközök 22 800 E Ft 24 100 E Ft forgó- eszközök 5900 E Ft 7300 E Ft aktív időbeli elhatárolás - 100 E Ft saját tőke 1500 E Ft -600 E Ft kötelezett- ségek 27 200 E Ft 32 100 E Ft (A veszteség a hitel kamataiból adódott.)
7. cikk / 7 Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél
Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
