Követelés kiegyenlítése zálogtárgy birtokbavételével

Kérdés: Az alábbi tényállásban kérünk szakmai iránymutatást. Az "A" társaság engedményezési szerződéssel megszerezte "B" társaságtól annak az "X" társasággal szembeni lejárt követelését 10.000 forintért. Az "X" társaság tartozása 100.000 forintnak megfelelő deviza + annak kamata. Az engedményezéssel "A" társaságra szállt át az "X" társaság tartozását biztosító zálogjog is, amely ingatlanban testesült meg. Az ügylet lezárása érdekében az "A" társaság az "X" társasággal különmegállapodást kötött. "A" társaság 25.000 Ft elszámolási kötelezettség megfizetésével az ingatlan tulajdonosává vált, azonnali birtokbavétellel. Milyen értékben határozható meg az "A" társaság tulajdonába került ingatlan aktiválási értéke? Milyen számviteli elszámolások szükségesek? Az engedményezett követelés ilyen módon történő lezárása milyen növelő/csökkentő hatással van az adózás előtti eredményre és a társaságiadó-alapra?
Részlet a válaszából: […] ...szerint 95.000 forinttal), ezzel azonos összegben nő az adózás előtti eredménye, és így a társasági adó alapja is (ha ezen növekedést veszteség jellegű tétel nem kompenzálja). A pénzügyi műveletek egyéb bevétele összegével a Tao-tv. 7., illetve 8. §-a szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Devizaárfolyam-különbözet elhatárolása

Kérdés: Kft.-nél az év végi devizás tételek átértékeléséből adódó árfolyamveszteséget, árfolyamnyereséget el lehet-e határolni? Ha igen, akkor milyen kritériumok alapján? Árfolyamveszteségnél, ha el lehet határolni, milyen feloldási szabályok vannak a társaságiadó-alapot növelő, csökkentő tételeknél?
Részlet a válaszából: […] ...(a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó árfolyam-különbözet kivételével)– amennyiben az összevontan veszteség, egyenlegében a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között árfolyamveszteségként;– amennyiben az összevontan nyereség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. augusztus 15.

Devizaárfolyam-különbözet kötelező elszámolása

Kérdés: 2005. év végén a társaság az euróban lévő összes követelését és kötelezettségét a számviteli politikában meghatározott árfolyamon átértékelte, jelentős árfolyamveszteség került megállapításra. A 2004. évi árfolyam-különbözet árfolyamnyereség volt, amely a számviteli politika szerint nem minősült jelentősnek, így az nem került könyvelésre. A 2005. év végén megállapított – igen jelentős – árfolyamveszteség a számvitelben minden további nélkül elszámolható? Tudomásunk szerint a céltartalék-képzési lehetőség, illetve az elhatárolás lehetősége az áfolyam-különbözet elszámolására visszamenőleges hatállyal nem alkalmazható!
Részlet a válaszából: […] ...azonos módon kell megítélni az értékelésből adódó különbözetetakkor is, ha az árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség. Nem lehet más aminősítés (a mérték) az árfolyamnyereség esetében, mint azárfolyamveszteségnél, és fordítva.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 27.

Cash flow-kimutatás

Kérdés: A cash flow-kimutatás sorainak értelmezéséhez szeretném segítségüket kérni. Konkrétan a plusz-mínusz sorok alkalmazásához. Mikor növelő, mikor csökkentő? Például a szállítóknál, a paszszív időbeli elhatárolásoknál? Nagy segítség lenne, ha választ adnának, mert alig találok szakirodalmat.
Részlet a válaszából: […] ...az eredményre gyakorolthatása pénzmozgással még közvetlenül nem járt.1. Adózás előtti eredmény sor, ha nyereség, akkor (+), haveszteség, akkor (-).Az Szt.-ben megadott cash flow-kimutatás séma első tétele.Ebbe a sorba azonban az Eredménykimutatás hasonló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 14.