Euróban adott előleg elszámolása a számlázáskor

Kérdés: Belföldi vevő részére 100.000 eurós számlát kell kiállítani. Az előleg 50,8 ezer euró volt. A számlázóprogram szerint a kiszámlázott szolgáltatás 100.000 euró + áfa, ebből lejön az előleg 40.000 euró + áfa, a számla összege 60.000 euró + áfa. 16.200 euró áfaösszegét feltünteti a teljesítésnapi MNB hivatalosan közzétett árfolyamán. Milyen árfolyamon kell könyvelni az árbevételt és az áfát, mivel az előlegfizetési és a teljesítésnapi árfolyam különböző, a végszámlán sem szerepel a 100.000 euró áfájának megfelelő forintösszeg?
Részlet a válaszából: […] ...árfolyam-különbözet, az előleg árfolyamának és a teljesítéskori árfolyamnak (-300, illetve 320) különbözete, amelyet árfolyamveszteségként kell elszámolni: T 8762 – K 318.A számla könyvelése után a 4672. számla egyenlege:– a kimenő számla szerinti érték:...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. április 18.

Euróban adott előleg elszámolása a számlázáskor

Kérdés: 100 000 eurós vevőszámlát kell kiállítani. Az előleg 48 000 euró volt. A számlázóprogram szerint a kiszámlázott szolgáltatás 100 000 euró + áfa, ebből lejön az előleg, 40 000 euró + áfa, a számla végösszege 60 000 euró + áfa. A 12 000 euró áfaösszegét feltünteti a teljesítésnapi MNB-árfolyamon. Milyen árfolyamon könyvelem az árbevételt és az áfát, mivel az előlegfizetési és a teljesítésnapi árfolyam különböző, a végszámlán sem szerepel a 100 000 euró áfájának megfelelő forintösszeg?
Részlet a válaszából: […] ...és a 48 000 euró előlegkénti árfolyamon számítottforintértékének a különbözetét (13 440 000-12 480 000 = 960 000 Ft)árfolyamveszteségként kell elszámolni (T 8762 – K 311), az előlegkéntfolyósított teljes összeg, 48 000 euró 20 Ft-os...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. április 16.

Vevőktől kapott előlegek elszámolása

Kérdés: Szíveskedjenek ismertetni a vevőktől kapott előlegek elszámolását, kitérve annak minden lépésére (a pénz átutalása, az előlegszámla kiállítása, a termék értékesítéséről a számla kiállítása, az előleg beszámítása)! Kérem, hogy a fentieket forintban is és devizában is ismertessék, különösen az egyes eseményeknél használt árfolyamokra, árfolyam-különbözetekre, az esetleges év végi értékelésekre!
Részlet a válaszából: […] ...Ft) árfolyamnyereség, könyvelése: T 353 – K 9762;– az eladónál az árfolyam-különbözet (290-288 = 2 Ft/euró,összesen 400 Ft) árfolyamveszteség, könyvelése: T 8762 – K 368.A teljesítésről kiállított számla szerint az ellenérték 3000euró+áfa. A teljesítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. február 19.

Tagi kölcsön miatti követelés mint apport

Kérdés: A cég könyveiben jelentős külföldi állampolgárságú magánszemély tagtól származó tagikölcsön-állomány található. A hatályos Gt. 13. §-ának (2) bekezdése szerint nem pénzbeli hozzájárulás lehet bármilyen vagyoni értékkel rendelkező dolog, szellemi alkotáshoz fűződő vagy egyéb vagyoni értékű jog, ideértve az adós által elismert vagy jogerős bírósági határozaton alapuló követelést is. A tulajdonos által adott tagi kölcsönt – mint tulajdonosi követelést – a cég mint adós elismerte, így az apportálható. A törzstőke felemelhető nem pénzbeli hozzájárulás szolgáltatásával is. A tagi követelést mint nem pénzbeli hozzájárulást a tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történő bejegyzését megelőzően a tulajdonosnak át kell adnia, a társaságnak pedig át kell vennie, és a tagi követelés átvételét könyvelnie kell. A tőkeemelésnek a cégjegyzékbe történt bejegyzése időpontjával kell a tőkeemelés összegét a jegyzett, de még be nem fizetett tőke számlával szemben elszámolni. Ezt követően az átvett (az önmagával szembeni) követelést átvezetni a tagi kölcsön miatti kötelezettség (önmagával szembeni kötelezettség) számlára. Kérdések: A leírt gazdasági események járnak-e és ha igen, milyen adófizetési kötelezettséggel a cég, illetve a magánszemély tag esetében? Ha a tagi kölcsön terhére történt tőkeemelést követően a cég úgy dönt, hogy a kötelező tőkeminimumig tőkekivonással vagy az eredménytartalék javára tőkeleszállítást hajt végre, hogyan alakul az adófizetési kötelezettség a cégnél és a magánszemélynél?
Részlet a válaszából: […] ...dönthet úgy, hogy a Gt., illetve az Szt.vonatkozó előírásaira figyelemmel a jegyzett tőkét leszállítja. Atőkeleszállítás történhet a veszteség rendezése miatt az eredménytartalékjavára is, de történhet tőkekivonással is. Az eredménytartalék...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.

Külföldi pénzértékre szóló követelés, kötelezettség beszámítása

Kérdés: Külföldi partnerünkkel azonos értékű tartozásunk és követelésünk van, amelyet szeretnénk pénzmozgás nélkül rendezni. Milyen dátum szerinti árfolyamon kell a teljesítést könyvelni?
Részlet a válaszából: […] ...majd a mutatkozó különbözetet (ami a nyilvántartási devizaárfolyamok eltéréséből adódik) mint árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 18.

Devizakövetelések, devizakötelezettségek árfolyam-különbözete

Kérdés: A szakmai folyóiratokban általában a devizapénztárak könyvelésével foglalkoznak. Kérjük, ismertessék a különböző devizakövetelésekhez és devizakötelezettségekhez kapcsolódó árfolyamkülönbözetek elszámolásának és könyvelésének lehetséges megoldásait!
Részlet a válaszából: […] ...számolni egyrészt a 317. számlán, másrészt a 386. számlán mutatkozó árfolyam-különbözetet árfolyamnyereségként, illetve árfolyamveszteségként.Amennyiben a devizaeszközöket, a devizakötelezettségeket az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése szerint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. október 30.