Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
Részlet a válaszából: […] ...belüli – pótbefizetés összege, ha az érdemileg korlátozza, illetve megakadályozza az osztalékfizetést;– a tulajdonolt társaságnál veszteségrendezés miatt végrehajtott, legalább 20 százalék mértékű tőkeleszállításkor, továbbá tőkekivonással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Nehezen behajtható követelések üzletszerű felvásárlása

Kérdés: Pénzügyi vállalkozás által üzletszerűen folytatott work-out faktoringtevékenységből származó nyereség (veszteség) jellegű különbözetet kamatjellegű bevételként (ráfordításként), vagy egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeként (ráfordításaként) kell az éves beszámoló eredménykimutatásában szerepeltetni? A pénzügyi vállalkozás a work-out faktoringtevékenység egyedi ügyletenkénti számviteli elszámolását a következőképpen végzi: amennyiben a követelés behajtásából származó bevétel meghaladja a követelés beszerzési áron számított értékét, a különbözetként jelentkező nyereséget a pénzügyi vállalkozás kamatjellegű bevételként számolja el; amennyiben a követelés behajtásából származó bevétel alacsonyabb a követelés beszerzési áron számított értékénél, a különbözetet kamatjellegű ráfordításként számolja el, mindkét esetben hivatkozva a 250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet 10. §-ának (3) bekezdésére. A kérdező szerint a különbözet elszámolására alkalmazható a 10. § (10) bekezdése is, mely szerint a nyereségjellegű különbözetet az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei közé, a veszteségjellegű különbözetet az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai közé kell sorolni. Melyik elszámolási módszer a helyes? Esetleg bármelyik?
Részlet a válaszából: […] ...szolgáltatások ráfordításai között kell kimutatni. (Tehát az elszámolás bruttó módon történik, és nem nyereségjellegű, illetve veszteségjellegű különbözet összegében!)Az előbbiek következnek a Korm. rendelet 10. §-a (10) bekezdésének előírásából. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. május 14.

Társaságiadó-alap módosítása

Kérdés:

Kérem, mutassák be, hogyan kell (lehet) módosítani a társaságiadó-alapot a devizaárfolyam-különbözettel!

Részlet a válaszából: […] ...(az összevont egyenleget) bevételként (ha egyenlegében a hatás nyereség), illetve ráfordításként (ha egyenlegében a hatás veszteség) kell elszámolni. (A kivételek a valós értéken történő értékelés választása esetén a kapcsolt vállalkozásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 17.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...akkor az értékelés előtti könyv szerinti érték és az értékeléskori forintérték közötti különbözetet,= amennyiben az összevontan veszteség, akkor árfolyamveszteségként kell elszámolni,= amennyiben az összevontan nyereség, akkor időbelileg el kell határolni; ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Követelések értékvesztése, visszaírása

Kérdés: Mennyiben változott a követelések értékelése? Hogyan kell az értékvesztés összegét megállapítani és elszámolni? Mikor lehet az elszámolt értékvesztést visszaírni?
Részlet a válaszából: […] ...pénzügyileg nem rendeztek. Eltérés abban van, hogy ezen különbözet összegében még 2000-ben is céltartalékot kell képezni a várható veszteségre, az új Szt. szerint viszont a különbözet összegében értékvesztést kell elszámolni, de csak akkor, ha ez a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. január 25.