Államkötvény vételárában lévő felhalmozott kamat

Kérdés: A cég 2028-as államkötvényt vásárolt piaci érték felett. A könyvekben az államkötvényt a befektetési kötvények között tartjuk nyilván. A vételár lesz a bekerülési érték, illetve kell-e korrigálni a vételárat a felhalmozott kamattal? A bekerülési érték és a névérték különbözetének elhatárolását el kell-e végezni a beszerzéskor, illetve az év végén is? Könyvelési lépéseket is szeretnék kérni.
Részlet a válaszából: […] ...államkötvény névértékétől. Amennyiben az államkötvény beszerzési értéke magasabb, mint a névértéke, akkor a különbözet összege veszteség, amely veszteség legkésőbb az államkötvény beváltásakor, eladásakor realizálódik (az államkötvény beváltásakor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. május 9.

Diszkontértékpapírok hozama

Kérdés: Hogyan kell elszámolni a diszkontértékpapírok hozamát?
Részlet a válaszából: […] ...kamatbevételként el nem számolt részt kell az értékesítéskor jellegének megfelelően árfolyamnyereségként, illetve árfolyamveszteségként kimutatni a befektetett eszközök között kimutatott diszkontértékpapíroknál:– az eladási ár könyvelése (az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. december 12.

Nyílt végű pénzügyi lízing vevő kijelölésével

Kérdés: Nyílt végű pénzügyi lízing lejáratakor a lízingbe vevő cég élt a vevőkijelölési jogával, és egy magánszemélyt jelölt meg leendő tulajdonosként. A lízing futamideje 3 év volt, a cég 20%-os leírási kulccsal számolt, maradványértéket nem állapított meg. Mi a helyes amortizációs kulcs: 20% vagy 33% a futamidőből eredő elhasználódás? Ha a cég maradványértéket akar megadni, akkor az hogyan függ össze a szerződés szerinti maradványértékkel? A számviteli bizonylat, ami alapján aktiválásra került az eszköz, tartalmaz maradványértéket, azt az összeget, amelyet a vevőkijelöléskor a lízingbevevő nem fizetett meg a lízingbeadónak, azt a kijelölt személy fizette meg. Ezen elszámolásnak mi a helyes bizonylatolása? Vagy számlát kell kiállítani? Az ügylet végén a lízingbevevő könyveiben 2300 E Ft kötelezettség szerepel, egyezően a lízingszerződés szerinti maradványérték összegével. A tárgyi eszköz nyilvántartás szerinti értéke 6932 E Ft, az aktiválási érték 40 százaléka. A kettő közötti különbözet (4632 E Ft) mint veszteség adóalap-növelő korrekció nélkül elszámolható?
Részlet a válaszából: […] ...mutatkozó egyenleget (4632 E Ft) elszámolja terven felüli értékcsökkenésként (T 8664 – K 138 és T 138 – K 131).A kérdés szerinti veszteség tehát terven felüli értékcsökkenés formájában jelenik meg. A Tao-tv. előírásait kell figyelembe venni annak megítéléséhez...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. december 13.

Határidős részvényvásárlás és -eladás

Kérdés: Hogyan történik a tőzsdei határidős részvényvásárlás, -eladás könyvelése? A kötésekhez kapcsolódó jutalék elszámolható-e a beszerzési ár részeként? Összevonható-e az egyes kötéseken elért árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség? Vagy kötésenként kell az elért eredményt elszámolni? Mindez hogyan jelentkezik egy kettős könyvvitelt vezető evás cég eredményében és az evaalapjában? Ha lehet, kontírozzák a tételeket!
Részlet a válaszából: […] ...az árfolyam-különbözet megállapítása: T 9751 – K8751, a kisebbik összegében,– ez után a 8751. számlán maradó egyenleg árfolyamveszteség,illetve a 9751. számla egyenlege az árfolyamnyereség.A részvények vételekor:– a megvásárolt részvények állományba vétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. szeptember 9.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...akkor az értékelés előtti könyv szerinti érték és az értékeléskori forintérték közötti különbözetet,= amennyiben az összevontan veszteség, akkor árfolyamveszteségként kell elszámolni,= amennyiben az összevontan nyereség, akkor időbelileg el kell határolni; ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.

Részesedés részletre vásárlása

Kérdés: Szövetkezetünk 2001-ben részvényeket vásárolt részletre. A részvénykönyvben az átvezetés megtörtént. A részvényeket a teljes vételár kiegyenlítéséig az eladó letétbe helyezte. A részletfizetések negyedévenként esedékesek. A vásárolt részvények az adásvételi szerződés időpontjában nyilvántartásba vehetők-e, ha azok teljes vételárát még nem egyenlítettük ki?
Részlet a válaszából: […] ...– K 384.) Annál is inkább így kell eljárni, mert az eladónál 2001-től a részesedések értékesítésének árfolyamnyereségét, árfolyamveszteségét a befektetés értékesítésekor kell elszámolni az eladási ár és a könyv szerinti érték különbözetében. (2001 előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. június 6.