Osztalékfizetés üzemi ingatlannal

Kérdés: A kft. 2018. évben üzleti célú ingatlant vásárolt az ingatlan beruházójától 38,1 millió forintért. A kft. a számlában foglalt 8,1 millió Ft áfát levonta, az ingatlant üzembe helyezte. A kft. nyereséges, 40 millió Ft eredménytartalékkal rendelkezik. A tulajdonosokban felmerült, hogy osztalékot fizetnek az eredménytartalék terhére, amelyet természetben, az üzleti célú ingatlan formájában fizetnének ki. Ha a taggyűlés osztalékfizetésről határoz, és természetben fizeti ki az osztalékot, mikor kell megfizetni az ingatlant terhelő áfát, az osztalékot terhelő személyi jövedelemadót? Milyen adózási hatása van annak, ha csak az ingatlan értékének 50%-a kerül kifizetésre (átadásra)?
Részlet a válaszából: […] ...az ingatlanhányadok könyv szerinti értékével azonos vagy ezt meghaladja, az ingatlanhányadok értékesítése a kft.-nél nem eredményez veszteséget!)A leírtak alapján a tagoknak osztalékként átadásra kerülő ingatlanhányadokat terhelő áfát az ingatlanok átadásakor,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.

Egyszemélyessé alakuló kft.

Kérdés: A kft. egyik tagja magánszemély, a másik tagja kft. A kft. törzstőkéjéből a magánszemélyre jutó rész 1960 E Ft, a kft.-re jutó rész 2040 E Ft, a kft. saját tőkéje 14 400 E Ft. A kft. egyszemélyessé válik, tagja a magánszemély marad, aki 300 E Ft-ért megveszi a kilépő tag részesedését, egyúttal a kft. törzstőkéjét 500 E Ft-ra kívánják leszállítani. A kilépő tag nem tart igényt az eredménytartalék rá eső részére sem. (Erről feltétlenül nyilatkoznia kell?) Hogyan kell mindezeket könyvelni? Az egyszemélyes kft.-nek keletkezik-e bármilyen adófizetési kötelezettsége, illetve a kft.-ben maradó magánszemélyt milyen adó- és járulékkötelezettség terheli?
Részlet a válaszából: […] ...300 E Ft-ért. Ez utóbbit rendkívüli bevételként, a 2040 E Ft-ot rendkívüli ráfordításként kell elszámolnia, ami 1740 E Ft veszteséget jelent. Erről a veszteségről nehéz lesz bebizonyítani, hogy a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült költség...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. október 18.

Lemondás a pótbefizetésről

Kérdés: A kft. tagjai az elmúlt két évben a veszteség fedezetére pótbefizetést eszközöltek. 2011-ben a társaság már nem veszteséges, a pótbefizetés visszafizethető lenne a tagok részére, azonban ők írásban lemondtak a befizetett összegről. Ebben az esetben hogyan, mikor és hová kell könyvelni a pótbefizetést?
Részlet a válaszából: […] ...Gt. 120. §-ának (4) bekezdése szerint a veszteségpótlásához nem szükséges pótbefizetéseket a tagok részére vissza kell fizetni.A visszafizetésig a pótbefizetés összegét lekötött tartalékként kell kimutatni.A pótbefizetés visszafizetéséről a társaság...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.

Osztalékelőleg-fizetés év közben

Kérdés: Kereskedelmi kft.-nk 2010. évben fizethet-e osztalékelőleget eredménytartalék bevonásával? A 2009. évi beszámolóban osztalék nem volt előírva.
Részlet a válaszából: […] ...ez esetben -könyvelni nem szabad. Az eredménytartalék "bevonása" jelentheti azt is, ha aközbenső mérleg szerinti adózott eredmény negatív (veszteséget mutat), akkor isfizethető osztalékelőleg, ha az eredménytartalék pozitív értéke meghaladja azadózott eredmény...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. november 18.

Elengedett osztalék

Kérdés: Magyar kft. 100 százalékban magyar magánszemély tulajdonosai 2008. évre 100 M Ft osztalékot határoztak el. Az osztalék nem került kifizetésre, a könyvelésben a rövid lejáratú kötelezettségek között szerepel. 2010-ben a tulajdonosok (a veszteséges gazdálkodásra, a válságra, a rossz pénzügyi helyzetre tekintettel, a hitelfelvétel esélyei javítása céljából) kénytelenek elengedni az elhatározott osztalékkövetelésüket, nincs esély a kifizetésre. Az elengedés növeli az adózás előtti eredményt és a hitelfelvételi esélyeket. A magánszemélyek az elhatározott 100 M Ft osztalékot illetékmentesen engedhetik el? A ki nem vett osztaléknak nem kell először megfizetni az adóit, járulékait? Van-e az elengedésnek illeték vonzata?
Részlet a válaszából: […] ...ilyen, növeli az adózás előtti eredményt.És ha ez az adózás előtti eredménynövekedés több, mint az adózás előtti – enélküli – veszteség, a különbözetet társaságiadó-fizetési kötelezettség isterhelheti.A magánszemély tulajdonosoknak az osztalékról...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 1.