Behajthatatlan követelés dokumentálása

Kérdés: Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja a behajthatatlan követelések minősített eseteit sorolja fel. A behajthatatlanság törvényben előírt dokumentumai mellett mire kell tekintettel lenni, milyen egyéb bizonylatokkal kell a behajthatatlanná minősítést alátámasztani? Milyen időpontig kell a dokumentumoknak rendelkezésre állniuk?
Részlet a válaszából: […] ...a mérlegkészítéskor – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni.Ha a mérlegfordulónapon kimutatott követelés behajthatatlanságának ténye és mértéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Szabad felhasználású devizahitel árfolyamvesztesége

Kérdés: Társaságunk 2007. évben szabad felhasználású devizahitelt (nem beruházásra) vett fel a banktól. 2010. 12. 31-ig a devizás tételeket csak akkor kellett értékelni, ha jelentős volt az eltérés a főkönyvi és a mérleg-fordulónapi érték között. 2011. 01. 01-től kötelező az értékelés. Társaságunk a devizahitelt nem értékelte, nem számolt el árfolyamveszteséget. 2010. évig visszamenőleg szükségessé válik az önellenőrzés? Az elszámolandó árfolyamveszteség igen jelentős összegű. A társaság eredménye az árfolyamveszteség miatt veszteséges lesz. A nem realizált árfolyamveszteség időbelileg elhatárolható? Céltartalék-képzési lehetőség van? Az árfolyamveszteséget társaságiadó-alapot módosító tételként figyelembe kell venni?
Részlet a válaszából: […] ...mint a 2011. évi eredményt módosító tételt könyvelni. Ha a kötelező értékeléssel megállapított különbözet árfolyamveszteség, akkor csökkenti a 2011. évi eredményt, módosul a társasági adó alapja, tehát a társaságiadó-bevallást is helyesbíteni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. szeptember 4.

Devizás tételek év végi értékelése

Kérdés: Helyesen járunk-e el, ha év végén a devizában fennálló követeléseket, illetve kötelezettségeket a december 31-ei MNB-árfolyamra átértékeljük, és ezt egy gyűjtőszámlával szemben könyveljük? A gyűjtőszámla egyenlegének megfelelő árfolyamnyereséget elhatároljuk, ha árfolyamveszteség, és a számviteli politikában jelentősnek minősítettük, akkor könyveljük, ha nem jelentős, nem könyveljük? Helyes-e, ha a vevő, a szállító december 31. és a mérlegkészítés időpontja között pénzügyileg rendeződik, akkor a december 31-e és a pénzügyi rendezés közötti árfolyamveszteséget, illetve árfolyamnyereséget az időbeli elhatárolásokkal szemben elszámoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet eltérően meghatározni a hatást, ha azértékelésből adódó különbözet összevontan árfolyamnyereség vagyárfolyamveszteség, bármelyik is fordul elő, azt az elszámolás szempontjábólazonos módon kell megítélni (arányaiban is, összegszerűségében is)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.

A számviteli törvény változásai

Kérdés: Melyek a 2003. január 1-jével hatályba lépő legfontosabb számviteli változások?
Részlet a válaszából: […] ...akkor az értékelés előtti könyv szerinti érték és az értékeléskori forintérték közötti különbözetet,= amennyiben az összevontan veszteség, akkor árfolyamveszteségként kell elszámolni,= amennyiben az összevontan nyereség, akkor időbelileg el kell határolni; ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. december 19.