Pályázaton nyert támogatás elszámolása

Kérdés: Nonprofit kft. tevékenysége projektek menedzselése. Önkormányzatokkal közösen nyert pályázat keretében a kft. projektmenedzsmentre nyert támogatást, az önkormányzat pedig beruházási jellegű támogatást nyert. A pályázatok elszámolása benyújtásra került, viszont a mérlegkészítés időpontjáig a támogatás nincs jóváhagyva. A pályázatokban elnyert összeg előlegként szerepel, azonban a költségek ténylegesen felmerültek. Időbeli elhatárolással hogyan tudjuk rendezni azt, hogy az összemérés elve ne sérüljön, és a kft.-nek ebből eredően 2019. évben ne legyen nagyságrendű vesztesége, 2020-ban pedig ugyanilyen összegű nyeresége?
Részlet a válaszából: […] ...számára. Ha nem fedezi, akkor a különbözetet az önkormányzatnak meg kell térítenie áfás számla ellenében, mert egyébként az a kft. vesztesége lenne.)A menedzsmentszolgáltatás költségeit, ellenértékét az önkormányzat részére a beruházás üzembe helyezése előtt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 16.

Értékvesztés elszámolása garanciális visszatartásra

Kérdés: Az építőipari kivitelezéssel foglalkozó cégnél a 10 évre szóló garanciális visszatartás összege 10 millió forint. Az egy éven túli kintlévőség összege 30 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? A 2019. évi beszámoló készítésekor céltartalékot képeznénk. Példán keresztül szeretnénk látni, hogyan alakul az adóalap.
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésre álló információk alapján a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti veszteség jellegű különbözet tartósnak mutatkozik, és jelentős összegű [Szt. 55. §-ának (1) bekezdése].A követelésekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Előlegből beszerzett eszközök támogatás előtti amortizációja

Kérdés: A fejlesztési támogatás előlegéből beszerzett immateriális javakra, tárgyi eszközökre előbb kezdünk el értékcsökkenést elszámolni, mint ahogyan a 96. Egyéb bevételre el lehet vezetni az előleget. Eltelhet több év is az előlegfolyósítás és a támogatás elszámolásának elfogadása között. Lehet, hogy már nem is lesz értékcsökkenési leírás, amikorra jóváhagyják az elszámolást, vagy kevesebb már a nettó érték, mint a támogatás bevétele. Hogyan kell eljárni, ha az előlegről a bevételre elszámolt fejlesztési támogatás összege, amit halasztott bevételként kell átvezetni, több, mint a támogatási előlegből beszerzett – időközben értékcsökkentett – eszköz nettó értéke, illetve ha az eszközt már csak maradványértéken tartjuk nyilván?
Részlet a válaszából: […] ...hatását csak később tudja érvényesíteni. Így a beszerzett és üzembe helyezett eszközök elszámolt értékcsökkenési leírása miatti veszteséget a tárgyi üzleti évben a feltételek teljesítése elfogadásának jóváhagyását követően elszámolható egyéb bevétel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. augusztus 8.

Változás az aktív időbeli elhatárolásoknál

Kérdés: A számviteli törvény változása kapcsán az Szt. 33. §-a (7) bekezdéssel egészült ki. Egy mérlegképes továbbképzésen az hangzott el, hogy ezt a támogatási pályázatoknál lehet alkalmazni. A fenti kiegészítés a mezőgazdasági támogatásokra is vonatkozik?
Részlet a válaszából: […] ...a kapcsolódó bevételek – az utófinanszírozás miatt – csak az üzleti évet követően jelennek meg. Emiatt a gazdálkodó egyik évben veszteséges, míg a másikban nyereséges lesz. Az összemérés elvének érvényesülése érdekében az ilyen esetekben indokolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 14.

Gazdasági társaság igazolt veszteségének kiegyenlítése

Kérdés: A gazdasági társaság és az önkormányzat közötti közszolgáltatói szerződés alapján az önkormányzatnak – mint az ellátásért felelősnek – a szolgáltatás fenntartása esetén kötelezettséget jelent a szolgáltatást végző társaság indokolt ráfordításai alapján igazolható veszteség kiegyenlítése. (Ezt uniós rendelet és a 2012. évi XVI. törvény is szabályozza.) A szerződés szerint a két fél minden évet követően elszámol az előző évi kompenzálandó veszteség mértékéről (összegszerűen meghatározzák, az önkormányzat közgyűlése is elfogadja). Ugyanakkor az önkormányzat forrás hiányában nem tudja pénzügyileg rendezni az elszámolt támogatást, hanem arra majd külön fizetési megállapodást köt, amikor rendelkezik a megfelelő fedezettel. Az Szt. 77. §-a (2) bekezdésének 2016. évi módosítása szerint kötelezően elő kell-e írni 2017-ben a társaságnál egyéb bevételként a mérlegkészítésig elszámolt összeget? 2017-ig a mérlegkészítésig pénzügyileg rendezett kompenzációt mint támogatást számolta el a társaság egyéb bevételként. A módosítás hatására a korábbi években elszámolt, de meg nem fizetett kompenzációt is el kell számolni 2017-ben egyéb bevételként?
Részlet a válaszából: […] ...és valós összképet a társaság jövedelemtermelő képességéről, vagyonáról, vagyona alakulásáról, pénzügyi helyzetéről. Veszteséget, a valósnál kisebb eredményt mutatott ki, és mérlege nem tükrözte valós eszközeit az önkormányzattal szembeni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 21.

Behajthatatlan követelés dokumentálása

Kérdés: Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja a behajthatatlan követelések minősített eseteit sorolja fel. A behajthatatlanság törvényben előírt dokumentumai mellett mire kell tekintettel lenni, milyen egyéb bizonylatokkal kell a behajthatatlanná minősítést alátámasztani? Milyen időpontig kell a dokumentumoknak rendelkezésre állniuk?
Részlet a válaszából: […] ...a mérlegkészítéskor – a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk alapján – az üzleti év hitelezési veszteségeként le kell írni.Ha a mérlegfordulónapon kimutatott követelés behajthatatlanságának ténye és mértéke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Jogdíj vagy felhasználási díj

Kérdés: Filmgyártással és -forgalmazással foglalkozó cég filmforgalmazási szerződést kötött a film előállítójával. A szerződés szerint egy film forgalmazására 2027-ig kizárólagos felhasználási jogot szerzett. A felhasználási díj a szerződés hatálya alatt a film forgalmazásáért kapott bevételek egyes költségekkel csökkentett összegének meghatározott százaléka. Az elszámolás a tárgyévet követő évben a mérlegzárás előtt megtörténik. Mit kell a megszerzett jog bekerülési értékének tekinteni? Az előállítónak a fentiek szerint kiszámított és átadásra kerülő összeget tárgyévi költségként (elhatároltan) kell-e elszámolnia, vagy a vagyoni értékű jogok között bekerülési értéket képez, és csak az értékcsökkenés összege minősül tárgyévi költségnek?
Részlet a válaszából: […] ...mutatna ki cég a 10 éves időszak első 5 évében a valósnál nagyobb nyereséget, a második 5 évben pedig az indokolt nyereség helyett...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 7.

Veszteség fedezetére kapott összeg elszámolása

Kérdés: A megbízó hosszú távú szolgáltatási szerződésben bízta meg társaságunkat szállítási tevékenység ellátásával, amelyet harmadik felek részére végzünk. A szerződés alapján a megbízó kötelezettséget vállalt arra, hogy ha a szolgáltatás ellátása éves szinten veszteséges, akkor azt évente támogatás formájában megtéríti. A szerződésben vállalt kötelezettség ellenére a több éven keresztül jelentkezett veszteséget nem ismerte el, azt vitatta. 2016-ban jutottunk el arra a pontra, hogy a megbízó több évre visszamenőleg elfogadta az éves szintű veszteségek nagyságrendjét. Szükséges-e 3 oszlopos beszámolót készíteni, mivel az utólagosan elfogadott összegek jelentősnek minősülnek? 2016-tól mikor kell előírnunk a veszteséget pótló támogatást? Ha a mérlegkészítés időpontjáig a megbízó elfogadja, de pénzügyileg nem rendezi?
Részlet a válaszából: […] ...a számviteli, sem az adótörvényi előírások nem szabályozzák a veszteség rendezésének a kérdésben leírt módját, módszerét! Ebből következően csak egy lehetőség van: pénzeszközök végleges átadása nem fejlesztési célra, amelyet viszont mind az átadónál, mind...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. február 16.

Számviteli változások 2017-től

Kérdés: Jövőre változnak-e a számviteli előírások?
Részlet a válaszából: […] ...eszközök között kimutatott kölcsönök könyv szerinti értékét is a befektetett pénzügyi eszközök ráfordításaként, árfolyamveszteségeként kell kimutatni. (Nem változott viszont a forgóeszközök között kimutatott – vásárolt követelésnek nem minősülő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. november 10.

Eurós kölcsön határidős ügylettel

Kérdés: A társaság 1 millió euró kölcsönt kap a tulajdonosától, ami 2014. június 30-án átutalással megérkezett. Az euró beérkezésének időpontjában az MNB-árfolyam 310 Ft/euró. A kölcsön visszafizetésének határideje 2015. június 30-a. A társaság kifizetéseinek rendezéséhez az eurót forintra váltja át, és felhasználja. A társaság határidős vételi szerződést köt a bankkal, amely alapján 2015. június 30-án 315 Ft/euró árfolyamon vásárolhat a kölcsön visszafizetéséhez 1 millió eurót. Hogyan kell értékelni 2014. december 31-i beszámolóban az 1 millió eurós kötelezettséget 320 Ft/euró árfolyam esetén? A határidős vételi szerződés alapján a kölcsön futamidejére vetítve a határidős szerződésből adódó kötelezettségtöbbletet, esetleg időarányos részét?
Részlet a válaszából: […] ...az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése szerint értékelni kell, az értékelésből adódóan, a 320 Ft/euró árfolyam mellett árfolyamveszteséget kell 10 millió forint összegben elszámolni, pedig a határidős ügylet eredményeként ez az árfolyamveszteség csak 5...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. január 15.
1
2