Kivételes nagyságú vagy előfordulású tételek

Kérdés: A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a számviteli politika szerint kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételek, költségek és ráfordítások összegét, azok jellegét. A számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a vállalkozó mit tekint a számviteli elszámolás, az értékelés szempontjából lényegesnek, jelentősnek, nem lényegesnek, nem jelentősnek, továbbá kivételes nagyságú vagy előfordulású bevételnek, költségnek, ráfordításnak. A törvénymódosítás azonban nem ad értelmező rendelkezést ezekre. Önök szerint mely bevételek, költségek és ráfordítások sorolandók ide?
Részlet a válaszából: […] ...belüli – pótbefizetés összege, ha az érdemileg korlátozza, illetve megakadályozza az osztalékfizetést;– a tulajdonolt társaságnál veszteségrendezés miatt végrehajtott, legalább 20 százalék mértékű tőkeleszállításkor, továbbá tőkekivonással...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. október 13.

Tőkeemelés a kötelező minimumra

Kérdés: A kft.-nek két magánszemély tagja van. Az 500 E Ft-os jegyzett tőkét szeretnék a kötelező 3000 E Ft-ra emelni. Több millió forintos tagi kölcsön van. Ha egy autót apportálnak a cégbe, azzal megvalósítható a jegyzett tőke emelése? Az autót csak annak tulajdonosa apportálhatja? Tagi kölcsönből is lehetne jegyzett tőkét emelni? A 3000 E Ft-ra történő jegyzett-tőke-emeléssel probléma lehet, ha az eredménytartalék negatív, és így a saját tőke nincs 3000 E Ft? Az apportált gépjárművet amortizálni lehet? Későbbi eladáskor mi az elszámolás módja?
Részlet a válaszából: […] ...problémákat is. Jelentős volumenű tagi kölcsön mellett általános gyakorlat – sajnos -, hogy az eredménytartalék negatív előjelű, azaz veszteséges gazdálkodás miatt a saját tőke jelenleg sem éri el a jegyzett tőke összegét. (A kérdező erre nem utal, de a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Törzstőke leszállítása az apport visszaadásával

Kérdés: A kft. apportként 20 millió forint értékű telek értékével megemelte a törzstőkéjét 1990 decemberében. A tőkeemelést a cégbíróság bejegyezte, a társaság könyvelte. Sajnálatos módon a földhivatalnál nem történt meg az átírás. Mindez 2007-ben derült ki, amikor a társaság leszállította a törzstőkéjét 20 millió forinttal, az apport értékével. Milyen összegű áfafizetési kötelezettség terheli a kft.-t a kivezetett telek értéke miatt (nyilvántartási vagy a piaci érték alapján)? Számviteli szempontból esetleg utólag van-e teendő?
Részlet a válaszából: […] ...a tőkekivonás időpontjában a kft. saját tőkéjekevesebb, mint a jegyzett tőke összege, akkor a tőkekivonás előtt a jegyzetttőkét veszteségrendezés címén előbb le kell szállítani, és csak azután lehettőkekivonással a jegyzett tőkét csökkenteni. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. február 7.

A számviteli törvény változásai 2004-től

Kérdés: Év közben jelentősen módosult a Gt. Mivel a számviteli előírások szorosan összefüggnek a Gt. előírásaival, változik-e, és ha igen, hogyan az Szt.?
Részlet a válaszából: […] ...de az előző évi szabad eredménytartalék is. A módosult előírás arra is ad lehetőséget, ha a közbenső mérleg szerinti eredmény veszteség, de van ezt a veszteséget meghaladó előző évi szabad eredménytartalék, akkor a különbözet – az egyéb...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. január 8.

Tőkeemelés a jegyzett tőkén felüli vagyonból a befektetőnél

Kérdés: Jegyzett tőkén felüli saját tőke terhére történt a tőkeemelés. Felvehető-e a részesedésnövekedés a befektető könyveibe?
Részlet a válaszából: […] ...következő – egy részvényre jutó – nyilvántartás szerinti érték és az eladási ár különbözete az eredmény, amely árfolyamveszteség is lehet. Csoportos nyilvántartás esetén, ha a térítés nélkül kapott részesedést értékesítik, és azt az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. szeptember 27.