Osztalék elengedése

Kérdés: Egy társaság a tulajdonosa által jóváhagyott osztalékot elengedi. Hogyan kell könyvelni ezt a tételt az elengedőnél? Egyéb ráfordításként vagy pénzügyi műveletek ráfordításaként kell elszámolni?
Részlet a válaszából: […] ...(osztalékfizetéshez) kapcsolódik, így ezen követelés elengedése elszámolható a befektetett pénzügyi eszközök ráfordításaként (veszteségeként), de az egyéb ráfordítások között is. Az összemérés, a tartalom elsődlegessége a formával szemben számviteli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 23.

Értékvesztés elszámolása garanciális visszatartásra

Kérdés: Az építőipari kivitelezéssel foglalkozó cégnél a 10 évre szóló garanciális visszatartás összege 10 millió forint. Az egy éven túli kintlévőség összege 30 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? A 2019. évi beszámoló készítésekor céltartalékot képeznénk. Példán keresztül szeretnénk látni, hogyan alakul az adóalap.
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésre álló információk alapján a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti veszteség jellegű különbözet tartósnak mutatkozik, és jelentős összegű [Szt. 55. §-ának (1) bekezdése].A követelésekre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. október 10.

Garanciális visszatartásra értékvesztés

Kérdés: Építőipari zrt. 20 millió forint összegű garanciális visszatartása 10 évre szól. Egy éven túli kintlevősége 60 millió forint. Mit tudnánk a társasági adónál elszámolni? Most képeznénk rá céltartalékot a 2010. évi beszámoló elkészítésekor. Példán keresztül szeretném látni 2010-től a következő évek visszavezetésével együtt, hogyan alakulhat az adóalap. Ha lehet, a könyvelési tételeket is.
Részlet a válaszából: […] ...rendelkezésre állóinformációk alapján a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóanmegtérülő összege közötti veszteség jellegű különbözet tartósnak mutatkozik, ésjelentős összegű. [L. Szt. 55. §-ának (1) bekezdése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. március 24.

Önellenőrzés áfahiány miatt

Kérdés: A bt.-t az adóhatóság ellenőrzése során 2009 májusában 3 millió forintra büntette meg, és 5 millió forint adóhiányt állapított meg, ami a 2008. évet érintette. A jogerős határozat 2009 decemberében érkezett meg. A bt. 2008. évi mérlegfőösszege 18 millió forint. Az adóhatóság 2010 márciusában (a mérlegkészítés előtt) 5 negyedéves részletfizetési lehetőséget engedélyezett. Kell-e önellenőrizni a 2008. évi beszámolót? Vagy a 2009. évi beszámolóban adóalap-növelő tételként mutatjuk ki az ellenőrzés eredményét? A részletfizetési lehetőség miatt passzív időbeli elhatárolással (bírság, pótlék) csökkenthető-e a 2009. évi veszteség? Ez esetben 2010-ben lesz társaságiadó-alapot növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] A választ nehezíti az, hogy a kérdező nem nevesítette, vajonaz adóhatóság az áfahiányt mire alapozta? Helytelen áfakulcsot alkalmazott?Számolási hibát vétett? Olyan áfát is levonásba helyezett, amelyet nem lehetettvolna? Becsült árbevétel alapján állapították meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.

Téves túlszámlázás rendezése

Kérdés: Társaságunk téves túlszámlázás miatt 2002. május havi teljesítéssel nagy összegű mínusz számlát kapott az ELMŰ-től, amely 1998-2000. év elektromosáram-költséget érintette, 1998-ban nem jelentős, 1999-2000-ben jelentős összegben. Kell-e önellenőrzést végrehajtani a számvitelben, illetve a társasági adóban?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerint – túlszámlázás volt, a költségkorrekció 1998-ra, 1999-re, 2000-re vonatkozóan is az eredmény növekedésével (esetleg a veszteség csökkentésével) jár, függetlenül attól, hogy a hiba jelentős összegűnek minősül-e vagy sem. Az eredmény növekedése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.