Önellenőrzés áfahiány miatt

Kérdés: A bt.-t az adóhatóság ellenőrzése során 2009 májusában 3 millió forintra büntette meg, és 5 millió forint adóhiányt állapított meg, ami a 2008. évet érintette. A jogerős határozat 2009 decemberében érkezett meg. A bt. 2008. évi mérlegfőösszege 18 millió forint. Az adóhatóság 2010 márciusában (a mérlegkészítés előtt) 5 negyedéves részletfizetési lehetőséget engedélyezett. Kell-e önellenőrizni a 2008. évi beszámolót? Vagy a 2009. évi beszámolóban adóalap-növelő tételként mutatjuk ki az ellenőrzés eredményét? A részletfizetési lehetőség miatt passzív időbeli elhatárolással (bírság, pótlék) csökkenthető-e a 2009. évi veszteség? Ez esetben 2010-ben lesz társaságiadó-alapot növelő tétel?
Részlet a válaszából: […] A választ nehezíti az, hogy a kérdező nem nevesítette, vajonaz adóhatóság az áfahiányt mire alapozta? Helytelen áfakulcsot alkalmazott?Számolási hibát vétett? Olyan áfát is levonásba helyezett, amelyet nem lehetettvolna? Becsült árbevétel alapján állapították meg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. május 13.

Számlahelyesbítés a következő évben

Kérdés: A kft. 2008. évben értékesített egy tárgyi eszközt, 20% áfával. A vevő egy év után sem fizette ki a vételárat, ezért közös megegyezéssel visszaadta az eszközt. A kft. emiatt 2009. októberi dátummal kiállított egy helyesbítő számlát, a 2008. évi nettó értékkel és 20% áfával, negatív előjellel (T 961, 467 – K 311). Az eszközt nyilvántartásba vettük a visszavételi értéken (T 131 – K 861). A vevőkövetelés így megszűnt, az áfát a IV. negyedévi bevallásba beállítottuk. Vissza kell nyúlni 2008. évre? Helyes a fenti tételek elszámolása?
Részlet a válaszából: […] ...évi tételek között könyvelt 2008. évi tételekkel a társasági adó alapjátkorrigálni kell. Ha 2008-ban az értékesítés nyereséggel, veszteséggel történt,a különbözet alapján jellemzően adótöbbletet, de előfordulhat, hogy adóhiánytkell a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 15.

Késedelmes visszaküldés esetén a számla helyesbítése

Kérdés: Európai uniós székhelyű autógyáraknak szállítunk alkatrészeket ex works paritással. A szigorú minőség-ellenőrzés során előfordulnak kifogásolt tételek, amiről selejtértesítővel és terhelési értesítővel értesítenek. A terhelési értesítő tartalmazza a kimenő számlák számát, a hibás tételek azonosításához szükséges adatokat, egységárat, kifogásolt darabszámot, összértéket és az áfát. A hibás tételek csak több hónap elteltével érkeznek vissza. Az árumozgáshoz kapcsolódó bevételezést csak akkor tudjuk elvégezni. Mivel vevőnk a terhelési értesítést könyveli, mi pedig az áru visszaérkezését, az adott időszakra vonatkozó negyedéves EU-jelentés emiatt (is) eltér a vevő adott időszaki szállítói könyvelésétől. Szükséges-e a visszárutételekről számlát kiállítani? Ha igen, akkor mi a teljesítés időpontja?
Részlet a válaszából: […] ...nincs a raktárban? Ha a külföldi vevő a hozzáleszállított terméket nem vette át, akkor az az eladó tulajdona, az azzalkapcsolatos minden veszteség az eladót terheli, ha pedig az eladó tulajdona,akkor az eladó könyveiben kell azt kimutatni a készletek között akkor is, hanincs...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 13.