15 cikk rendezése:
1. cikk / 15 Számviteli feladatok a végelszámolás befejezésekor
Kérdés: A társaság végelszámolása lassan befejeződik. A hitelezői igények kielégítésre kerülnek, de az eszközök egy részét a végelszámoló nem tudja értékesíteni. Azokkal mi legyen? A szabályszerűség érdekében kérem, hogy ismertessék a végelszámolást lezáró számviteli beszámoló sajátosságait, legfontosabb feladatait.
2. cikk / 15 Kriptovalutához kapcsolódó kérdések
Kérdés: Kérdéseink kriptovaluták tőzsdei kereskedésének céges formában történő adózásával kapcsolatosak. Ha jól tudjuk, akkor kriptovaluták kezelésével külön sem a számviteli törvény, sem a társaságiadó-törvény nem foglalkozik, vagyis az interneten elérhető NAV-állásfoglalások és különböző cikkek alapján az alábbiakat szűrtük le: a kriptovaluta-ügyleteket követelésként kell kezelni, nyilvántartást kell vezetni az egyes kriptovalutákról, amely tartalmazza a "fajtáját", mennyiségét, a beszerzés időpontját, valamint szerzéskori értékét. Az ügyletek során nyereség vagy veszteség keletkezik. Látnak-e Önök problémát azzal kapcsolatban, hogy egy kft. fő tevékenységként kriptovaluta-kereskedéssel foglalkozzon? Van-e annak törvényi akadálya, hogy céges formában a gazdasági társaság a kriptotőzsdén akár napi 10.000 tranzakciót elvégezzen? Lehetséges kriptovaluta apportálása a cégbe? Ha igen, milyen értéken történik az apportálás? Beszerzéskori vagy aktuális piaci árfolyam melletti értéken? Amennyiben a kriptovaluta tőzsdei kereskedését céges formában végzi, valóban van lehetőség az ügyleteken elszenvedett veszteség elszámolására? Tudomásunk szerint a magánszemélyek egyéb jövedelemként kötelesek adózni a kriptovaluta-ügyleteikből származó jövedelmük után, és adózásuk során adóalapjukba a nyereséges ügyletek eredménye kerül, amellyel szemben a veszteséges ügyleteiket nem tudják beállítani, vagyis a céges formában történő adózás jelentősen előnyösebbnek tűnik számukra. Jól gondoljuk?
3. cikk / 15 Elszámolt értékvesztés megszüntetése
Kérdés: A társaság vevőinek egy része már 2013-ban nem fizetett. A társaság 2014-ben intézkedett a vételár behajtása érdekében, de mindez a mai napig nem vezetett eredményre. Még büntetőeljárásra is sor került. A társaság a vevőkövetelésekre 100%-ban értékvesztést számolt el, amelynek társaságiadó-vonzatát megfizette. A vevőket 2015-ben és 2018-ban törölték a cégbírósági nyilvántartásból. Volt, amelyiket felszámolás kezdeményezése, illetve végelszámolás elrendelése nélkül, volt, amelyiket felszámolási eljárás keretében töröltek. A felszámolótól és a bíróságtól nem kapott a társaság értesítést. (A követelést be sem jelentette a felszámolónál, hogy a bejelentés díjával ne növelje tovább a veszteséget.) Mivel a felszámolótól nem érkezett értesítés, a követelés a mai napig értékvesztésként szerepel a társaság könyveiben. Mikor kell a könyvekből kivezetni az értékvesztett követelést? Szükséges-e emiatt önellenőrzést elvégezni? Lehet-e 2019-ben az értékvesztés visszaírásával adóalap-csökkentést elszámolni?
4. cikk / 15 Törzstőke leszállítása
Kérdés: A törzstőke leszállításával a Számviteli Levelekben többször foglalkoztak. A különböző jogcímeken történő törzstőke-leszállítást azonban egymás mellett, azok előnyeivel-hátrányaival, a saját tőkét érintő hatásával, a tulajdonosokat megillető összegek meghatározásával, azoknak a magánszemélyeket terhelő adójával stb. még nem mutatták be. Érdekelnének a Ptk., az Szt., az Szja-tv. kapcsolódó előírásai is.
5. cikk / 15 Behajthatatlan követelés dokumentálása
Kérdés: Az Szt. 3. §-a (4) bekezdésének 10. pontja a behajthatatlan követelések minősített eseteit sorolja fel. A behajthatatlanság törvényben előírt dokumentumai mellett mire kell tekintettel lenni, milyen egyéb bizonylatokkal kell a behajthatatlanná minősítést alátámasztani? Milyen időpontig kell a dokumentumoknak rendelkezésre állniuk?
6. cikk / 15 Becsődölt értékpapír-követelés
Kérdés: Társaságunknak magas összegű értékpapír-követelése volt egy becsődölt társasággal szemben, ennek csak töredékét rendezték. A követelés 20%-át 2015-ben elszámoltuk értékvesztésként. 2016-ban a Kárrendezési Alapból kaptunk jelentéktelen összegű támogatást, a fennmaradt követelésünk még mindig jelentős összegű. Melyik törvény vagy kormányrendelet írja elő azt, hogy a becsődölt értékpapír-társasággal szembeni követelésre már nem tarthatunk igényt? Mit tegyünk a hatalmas kárral? Számolhatunk-e el még 2-3 éven keresztül értékvesztést? Az egy összegben történő leírás ellehetetleníti társaságunk gazdasági helyzetét.
7. cikk / 15 Kft. átalakulása betéti társasággá
Kérdés: A kft. saját tőkéje egymillió forint, emiatt a saját tőke átrendezésével nem tudja teljesíteni a Ptk.-ban előírt azon követelményt, hogy a törzstőkét 500 ezer forintról 3 millió forintra felemeljék. A tagok nem kívánnak a törzstőke felemeléséhez hozzájárulni, de a tevékenységet a jövőben is folytatni akarják. Ez esetben viszont marad a betéti társasággá átalakulás lehetősége. Ezen átalakuláshoz milyen jogi, számviteli, adózási feladatok kapcsolódnak?
8. cikk / 15 Átminősített pénzügyi szervezet végelszámolása
Kérdés: A pénzügyi szervezet pénzügyi tevékenységre vonatkozó engedélyét visszavonták, végelszámolásra került, ezért a mérlegét át kellett fordítani a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó mérlegre, a sajátos könyvelési tételek átkonvertálására. Korábban lehetősége volt arra, hogy az egy hónapnál régebben lejárt kamatokat csak a 0. számlaosztályban mutassa ki, mint függő kamatot. Úgy gondoljuk, hogy a korrigált végelszámolási nyitómérlegben ezen függő kamatokat a rendes követelések közé kell visszavezetni. Ez a bevételt növeli, adóvonzata van. Ha értékvesztést számolunk el, az is növeli az adóalapot. A korábbi elhatárolt veszteség viszont csak 50 százalékig csökkenti a 2012. évi adóalapot. Kötelező-e a fentiek szerinti nyitómérleg-korrekciókat elvégezni?
9. cikk / 15 Visszterhes faktorálás
Kérdés: Társaságunk visszterhes faktorálási szerződést kötött a bankkal. Ez azt jelenti, hogy a bank megfinanszírozza a vevőkövetelés 80 százalékát, levonva ebből a faktordíjat. A vevő a banknak teljesít, és ezzel egy időben a bank átutalja a maradék 20 százalékot. Ha a vevő nem teljesít, akkor a bank visszaköveteli az általa átutalt összeget. Kérdés, egyéb ráfordításként, illetve egyéb bevételként kell-e könyvelni a faktorálásra átadott összeget?
10. cikk / 15 Behajthatatlan követelés a társasági adó alapjánál
Kérdés: 2010-től behajthatatlan követelésnek minősül az egy éven túl lejárt követelés 20%-a? Azt jelenti-e ez, hogy csökkenti az adóalapot, és így 5 adóév alatt a követelés keletkezésekor megfizetett adó 100%-a visszanyerhető? Konkrétan: ha a társaság 2008. év elején 10 millió forintért megvásárolt egy 50 millió forintos követelést, melyből a mai napig nem folyt be semmi, a 2009. évben nem is fog. Továbbá arra sincs sok esély, hogy a jövőben "akár 1 forint is" befolyjon a követelésből. Csökkenthető-e ez esetben évente 20%-kal (2 millió forint) – mint behajthatatlan követelés – az adóalap? Vagy amint száz százalékig biztossá válik, hogy a követelésből nem teljesül semmi, akkor egy összegben írható le a 10 millió forint? Meg kell-e ez utóbbiról várni a felszámoló igazolását, és csak akkor (abban az évben) írható le a 10 millió Ft, vagy fokozatosan megkezdhető a veszteség leírása?
