Követelés kiegyenlítése zálogtárgy birtokbavételével

Kérdés: Az alábbi tényállásban kérünk szakmai iránymutatást. Az "A" társaság engedményezési szerződéssel megszerezte "B" társaságtól annak az "X" társasággal szembeni lejárt követelését 10.000 forintért. Az "X" társaság tartozása 100.000 forintnak megfelelő deviza + annak kamata. Az engedményezéssel "A" társaságra szállt át az "X" társaság tartozását biztosító zálogjog is, amely ingatlanban testesült meg. Az ügylet lezárása érdekében az "A" társaság az "X" társasággal különmegállapodást kötött. "A" társaság 25.000 Ft elszámolási kötelezettség megfizetésével az ingatlan tulajdonosává vált, azonnali birtokbavétellel. Milyen értékben határozható meg az "A" társaság tulajdonába került ingatlan aktiválási értéke? Milyen számviteli elszámolások szükségesek? Az engedményezett követelés ilyen módon történő lezárása milyen növelő/csökkentő hatással van az adózás előtti eredményre és a társaságiadó-alapra?
Részlet a válaszából: […] ...szerint 95.000 forinttal), ezzel azonos összegben nő az adózás előtti eredménye, és így a társasági adó alapja is (ha ezen növekedést veszteség jellegű tétel nem kompenzálja). A pénzügyi műveletek egyéb bevétele összegével a Tao-tv. 7., illetve 8. §-a szerint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. május 30.

Aktivált beruházásnál árfolyam-különbözet

Kérdés: A kft. 2006-ban hitelintézettől nagy összegű CHF-alapú beruházási hitelt vett fel. A beruházást 2007. évben aktiválta. A számviteli politikában meghatározott jelentős mértéket meghaladta a 2008. évi árfolyam-különbözetből adódó veszteség. Megtehette-e a kft., hogy ezt a veszteséget elhatárolja? Ha igen, meddig? Megteheti-e kft., hogy a nagy árfolyamnyereségből adódó nyereséget elhatárolja? Ha igen, meddig?
Részlet a válaszából: […] ...és a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai között elszámolt -árfolyamnyereséggel nem ellentételezett – árfolyamveszteség teljes összege apénzügyi műveletek egyéb ráfordításainak csökkentésével – mint nem realizáltárfolyamveszteség – az Szt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. október 15.

Devizaalapú forinthitel elszámolása

Kérdés: A CHF-alapú forinthitel-felvételnél a hitelező által megállapított árfolyam és az adós által a számviteli politikában választott saját banki árfolyam különbözetét a folyósítás napjával kell megállapítani és könyvelni? Például ha egy társaság vesz egy autót, a számla 3 850 000 Ft-ról szól, amelyet 25 000 CHF alapú hitelből egyenlít ki közvetlenül a hitelező. A bankhitel árfolyama 154 Ft/CHF, a választott banki árfolyam 157 Ft/CHF. Akkor ezt hogyan kell könyvelni? Ha a hitelszámlán a választott árfolyammal könyvelt érték jelenik meg, akkor az eltér a hitelszerződés szerinti összegtől. A törlesztéskor a fizetési értesítőben is közölnek árfolyam-különbözetet, azt hogyan kell figyelembe venni? Nem világos, hogyan kell értelmezni az Szt. 60. §-ának (7) bekezdését?
Részlet a válaszából: […] ...kell kimutatni, azaz 3x25 000 =75 000 Ft-tal meg kell növelni a bankkal szembeni kötelezettséget, és ezt akülönbözetet mint árfolyamveszteséget kell elszámolni: T 8762 – K 444. Nefeledjük, a társaság nem 3850 ezer Ft-tal tartozik a banknak, hanem 25 000CHF-fel....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. március 20.

Devizás tételek év végi értékelése

Kérdés: Helyesen járunk-e el, ha év végén a devizában fennálló követeléseket, illetve kötelezettségeket a december 31-ei MNB-árfolyamra átértékeljük, és ezt egy gyűjtőszámlával szemben könyveljük? A gyűjtőszámla egyenlegének megfelelő árfolyamnyereséget elhatároljuk, ha árfolyamveszteség, és a számviteli politikában jelentősnek minősítettük, akkor könyveljük, ha nem jelentős, nem könyveljük? Helyes-e, ha a vevő, a szállító december 31. és a mérlegkészítés időpontja között pénzügyileg rendeződik, akkor a december 31-e és a pénzügyi rendezés közötti árfolyamveszteséget, illetve árfolyamnyereséget az időbeli elhatárolásokkal szemben elszámoljuk?
Részlet a válaszából: […] ...nem lehet eltérően meghatározni a hatást, ha azértékelésből adódó különbözet összevontan árfolyamnyereség vagyárfolyamveszteség, bármelyik is fordul elő, azt az elszámolás szempontjábólazonos módon kell megítélni (arányaiban is, összegszerűségében is)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 23.