7 talált cikk a tárgyi eszköz , elhatárolás , rendeltetésszerű használat , értékcsökkenés , veszteség kifejezésre

Kérdés: A szálloda tervezett felújítása során különböző munkákat fognak végezni, amelyek többsége – úgy vélik – felújításnak, esetleg pótlólagos beruházásnak minősül, de lesznek olyanok is, amelyek karbantartásnak tekintendők. Ez utóbbiakat időbelileg el kívánják határolni, mivel azok a későbbi bevételek érdekében szükségesek. A beépített bútorok, berendezések cseréjét felújításként, a mobil eszközök, berendezések cseréjét pótlólagos beruházásként számolnák el. Helyesen gondolják?

Kérdés: A fejlesztési támogatás előlegéből beszerzett immateriális javakra, tárgyi eszközökre előbb kezdünk el értékcsökkenést elszámolni, mint ahogyan a 96. Egyéb bevételre el lehet vezetni az előleget. Eltelhet több év is az előlegfolyósítás és a támogatás elszámolásának elfogadása között. Lehet, hogy már nem is lesz értékcsökkenési leírás, amikorra jóváhagyják az elszámolást, vagy kevesebb már a nettó érték, mint a támogatás bevétele. Hogyan kell eljárni, ha az előlegről a bevételre elszámolt fejlesztési támogatás összege, amit halasztott bevételként kell átvezetni, több, mint a támogatási előlegből beszerzett – időközben értékcsökkentett – eszköz nettó értéke, illetve ha az eszközt már csak maradványértéken tartjuk nyilván?

Kérdés: Négy társaság közösen vásárol egy munkagépet, amihez vissza nem térítendő támogatást is kapnak. Nyilvánvaló, hogy a munkagépet csak az egyik társaság aktiválhatja, számolhatja el a költségeit, de a másik három társaság is használni fogja. A leírtak elszámolására milyen könyvviteli megoldás alkalmazható? Az Szt. szerinti közös üzemeltetésnek mik a feltételei?

Kérdés: A kft. nagy értékű tárgyi eszközt vásárol (bruttó 27 M Ft). A támogatás összege a bruttó ár 40%-a (10 800 E Ft). A tárgyi eszközt a kft. 2011. 10. 01-jén használatba veszi. A támogatást valószínűleg 2011. november hónapban kapja meg. A fejlesztésre kapott támogatás halasztott bevételként elszámolt összegét – az elszámolt értékcsökkenési leírással arányosan – a rendkívüli bevételekkel szemben kell feloldani, de lehet az egyéb bevételekkel szemben is. Mi alapján egyéb bevétel, illetve rendkívüli bevétel? Az értékcsökkenéssel arányos bevétel azt jelenti, hogy ha például az éves értékcsökkenés 3915 E Ft (T 57 – K 14), a 40%-os feloldandó támogatás 1566 E Ft (T 48 – K 98)? Jól értelmezzük az arányt?

Kérdés: Az Szt. 2011. 01. 01-jétől kötelezővé teszi a devizás és devizaalapú ügyletek mérleg-fordulónapi választott árfolyamon történő értékelését. Társaságunk devizaalapú zárt végű lízing keretében beszerzett eszközöket ad bérbe úgy, hogy a bérleti díjban valamennyi, a pénzintézet által közölt realizált árfolyamváltozásból eredő különbözetet tovább tudja hárítani a bérbevevőre. Eddig az év végi átértékelést – részben ezért – nem tartottuk jelentősnek, nem könyveltük. Most könyvelni kell, és az tetemes árfolyamveszteség lesz. Az Szt. 33. §-ának (2) bekezdése szerint ezt az árfolyamveszteséget el lehet határolni, de egy részére céltartalékot kell képezni, ami valószínűleg veszteséget fog eredményezni. Megítélésünk szerint a kötelező átértékelés miatt nem biztosított a megbízható és valós összkép kialakítása: ráfordítást számolunk el a nem realizált árfolyamveszteségre, de nem számolunk el bevételt a majdani bérleti díjban való megtérülésre. Eltérhetünk-e az Szt.-től a 4. § (4) bekezdése alapján úgy, hogy eltekintünk az év végi értékeléstől, az árfolyam-különbözet összegének megfelelő összegű bevételt határolunk el, illetve úgy, hogy a bérbe adott eszközt is átértékeljük? Társaságunk könyvvizsgálatra nem kötelezett. Ha az eltérések valamelyikével élhetünk, akkor elegendő-e a számviteli politika módosítását jóváhagyatni könyvvizsgálóval, vagy ettől kezdődően folyamatosan kell könyvvizsgálót igénybe venni?

Kérdés: Az egészségügyi szolgáltató nonprofit gazdasági "Társaság" tulajdonosa belföldi gazdasági társaság, "Anyavállalat". Az "Anyavállalat" 20 évre vagyonkezelésbe kapta az önkormányzattól az egészségügyi intézmény teljes ingatlan és ingó vagyonát azzal, hogy rendszeres – az elszámolt értékcsökkenésnek megfelelő – visszapótlási kötelezettsége van. Az "Anyavállalat" az átvett vagyont, mint vagyonkezelő tárgyieszköz-növekedésként és hosszú lejáratú kötelezettség növekedéseként mutatta ki a vagyonkezelési szerződésben foglaltaknak megfelelően. Az üzemeltető vagy szolgáltató a "Társaság". A "Társaság" TIOP pályázaton indult, amelynek az volt a feltétele, hogy a "Társaság", az "Anyavállalat" és az önkormányzat között konzorciumi szerződés jöjjön létre azzal, hogy a megvalósuló beruházás többségében az önkormányzat tulajdonába kerül. A pályázathoz az önerőt az "Anyavállalat"-nak kell biztosítania, részben a "Társaság", részben az önkormányzat helyett is. Az önerő biztosítása ebben az esetben minek minősülhet? Véglegesen átadott pénzeszköznek? De akkor az "Anyavállalat" veszteséges lesz. Felfogható-e az önkormányzatnak biztosított önerő a hosszú lejáratú kötelezettség csökkenéseként? Ez esetben a vagyonkezelésbe vett eszközérték nem egyezik meg a hosszú lejáratú kötelezettség összegével. Létezik-e más megoldás?

Kérdés: A térségi integrált szakképző központ (TISZK) fejlesztése céljából kapott TÁMOP támogatás számviteli elszámolásával kapcsolatos a kérdésünk. A támogatási szerződés szerint a projekt akkor valósul meg, ha a TISZK bizonyos képzési létszámot megvalósít az elkövetkező 3 évben, illetve kötelezettséget vállal a TISZK képzési rendszerének 5 éves működésére. A támogatás 5 százaléka tárgyi eszköz beszerzésére, a többi a "projekt megvalósítási költségeire" fordítható. A pályázati kiírás szerint nem beruházási célú a támogatás. Az így kapott támogatás fejlesztési vagy működési támogatás számviteli szempontból? A projekt költségei aktiválhatók-e alapítási-átszervezési költségként, vagy szellemi termékként, vagy költségként kell azokat elszámolni? Az előlegként folyósított támogatást kötelezettségként vagy egyéb bevételként kell elszámolni?