Beolvadás esetén ki ír alá?

Kérdés: Beolvadás esetén el kell készíteni a beolvadás napját követően a beolvadó társaság (egy kft.) tevékenységét lezáró beszámolóját és a záróbevallásait. Ki írja alá – az ezekért viselt felelősséget is figyelembe véve – az érintett dokumentumokat akkor, ha a beolvadó társaságnál az ügyvezetői feladatokat az ügyvezető munkaviszonyban látja el? Milyen lehetőségek vannak ennek a kezelésére? A beolvadó gazdasági társaságnál FEB működik. A FEB-nek vannak-e feladatai a beolvadó gazdasági társaság tevékenységét lezáró beszámolója kapcsán, különös tekintettel arra, hogy az alapító a beszámolót csak a FEB véleményét figyelembe véve fogadhatja el? Van-e arra megoldás, hogy a beolvadás napját követően elkészülő tevékenységet lezáró beszámolót a FEB véleményezze?
Részlet a válaszából: […] ...sajátos esete) a beolvadásról (az egyesülésről) a beolvadó és a beolvasztó társaság legfőbb szervei döntenek. Ezt a döntést a vezető tisztségviselők készítik elő a döntéshez szükséges dokumentumok elkészítésével, amely dokumentumokat a FEB véleményez....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. szeptember 9.

Különféle díjazások tagoknak – új Ptk.

Kérdés: Az új Ptk. szerint a kft. tagja nem vehet fel semmit, csak ha lesz nyeresége? Hogyan kell ezt értelmezni, a tag javára történő kifizetésekre, az osztalékra vonatkozó törvényi előírás alapján? Az egyszemélyes kft. tulajdonosa a lejárulékozott összeget fel szokta venni, mint tagi jövedelmet, továbbá a székhelyen található ingatlan utáni bérleti díjat.
Részlet a válaszából: […] ...zavaró az, hogy az így felvett összeget tagi jövedelemnek minősíti a kérdező. Az egyszemélyes kft. tulajdonosa lehet a kft. ügyvezetője (vezető tisztségviselője) is, illetve mellékszolgáltatás keretében személyesen közreműködő tag is.Az új Ptk. 3:182. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 19.

Ügyvezető munkaviszonyban

Kérdés: A Gt. 22. §-ának (3) bekezdése alapján azt gondolom, a Gt. ezen rendelkezése megengedi például az egyszemélyes kft. tagjának, aki egyúttal az ügyvezető is, hogy az ügyvezetői teendőit munkaviszonyban lássa el, ha erről az alapító okiratban rendelkezik, és anélkül, hogy ennek a jogviszonynak a megítéléséhez mögöttes jogszabályként a Munka Törvénykönyvét kellene alkalmazni. Vagy arról van szó, hogy az egyszemélyes társaságnak nem társasági szerződése, hanem alapító okirata van? De ha így lenne, akkor miért írnak itt az egyszemélyes társaság tagjáról? Ha mögöttes jogszabályként mégis csak az Mt.-t kellene alkalmazni, akkor ez a lehetőség egyáltalán miért került be a Gt.-be? Számomra a hivatkozott bekezdés arról szól, ha a társasági szerződésben (alapító okiratban) deklaráltan rögzítésre került, hogy a vezető tisztséget az illető tag munkaviszonyban látja el, akkor az munkaviszonynak minősül, a munkaviszony ismérveinek minősítése nélkül! Egyébként semmi értelmét nem látnám a kötőjelek közé beszúrt szövegrésznek! Mi erről az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […] ...foglaltakat nem is kell alkalmazni.A következtetés téves voltára választ ad a Gt. 22. §-a (2)bekezdésének előírása, mely szerint a vezető tisztségviselőt e minőségébenmegillető jogokra és az őt terhelő kötelezettségekre – a törvényben (ez esetbena Gt.-ben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2011. július 14.