Visszáru, raklap bizonylatolása

Kérdés: Olajos magvak előállításával és értékesítésével foglalkozó, élelmiszeripari társaság vagyunk. Az Online Számla adatszolgáltatás miatt a számlahelyesbítések, a visszáru és a raklapok bizonylatolásával kapcsolatban több problémánk is felmerült. A számlahelyesbítések esetén az egy gazdasági eseményhez kapcsolódó korrekciónál, módosításnál kell számlahivatkozást alkalmazni, az online adatszolgáltatás rendszere miatt. Abban az esetben viszont, amikor már a kiszállított késztermékek kiszámlázásra is kerültek, és akár egy vagy több szállítást érintő mennyiségben vennénk vissza árut a vevőtől, mi a helyes eljárás? Ebben az esetben akár hónapokkal korábbi számlákra is hivatkoznom kell? Véleményem szerint ezek – mint visszárus tételek – új gazdasági eseménynek minősülnek, új teljesítési dátummal. Abban az esetben viszont, ha jóváíró – mínuszos – számlát készítünk a vevő felé, az a NAV online rendszere felé nem megy fel. A vevőnek kellene felém számláznia az utólag visszaszállított tételeket? Ez a saját termelésű készlet számviteli elszámolása, a készletrendszerünk miatt nem kivitelezhető. Mi lehet a helyes megoldás? A raklapok tekintetében is hasonló a problémánk. Vannak olyan partnereink, akik nem adnak minden alkalommal csereraklapot, mi kiszámlázzuk. Abban az esetben, ha például nagyobb mennyiséget hoz vissza, akkor több számla módosításaként hivatkozzunk a kimenő bizonylatra? Vagy ha csak jóváíró számla készül (mínusz), akkor az online adatszolgáltatás sérül. A megoldás itt – mivel vásárolt készletről van szó – az lehet, hogy ő számlázza felénk?
Részlet a válaszából: […] ..."visszáru" kifejezés a gyakorlatban többféle, a felek közötti megállapodástól függő ügyletet takarhat. Ebbe a körbe tartozhat az az eset, amikor a felek úgy állapodnak meg, hogy bizonyos feltételek fennállása esetén az eladó kötelezettséget vállal az áru vagy annak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. május 28.

Visszaküldött exporttermék elszámolása

Kérdés: Cégünk mezőgazdasági gépalkatrészeket gyárt német exportra. Előfordult, hogy a kiküldött alkatrész selejtes volt. Így azt a német cég visszaküldte, továbbá a terhelési értesítőben az alkatrészen kívül külön költségeket is levont tőlünk, például ellenőrzési költséget. A közösségi bevallásban jelenteni kell-e ezt a visszaküldést? Vagy nem minősül a tranzakció termékbeszerzésnek? Szolgáltatásként kell elszámolni a külön költségeket és visszáruként a visszaküldött alkatrészt?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírt termékértékesítés csak a számvitelielőírások szerint minősül termékexportnak, az Áfa-tv. szerint nem termékexport,hanem adómentes Közösségen belüli termékértékesítés levonási joggal.Mind az Szt., mind az Áfa-tv. szerinti elszámolás igényli,hogy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. február 22.

Jótállási igény érvényesítése a gyártónál

Kérdés: Cégünk bútoripari termékek előállításával foglalkozik, amely termékekre a Ptk. alapján 24, illetve 60 hónapra jótállást vállalunk. A végső fogyasztó minőségi kifogás esetén kérheti a gyártótól a megvásárolt bútor cseréjét, illetve meghatározott esetekben a vételár visszafizetését. A jótállási igény érvényesítéséhez szükséges a vásárlásról kiállított számla bemutatása, amelyen eladóként nem cégünk szerepel, hanem a velünk szerződéses kapcsolatban álló kiskereskedelmi cég. A sztornószámlát kinek kell kiállítania? Milyen bizonylattal kell dokumentálni a keletkezett különbözetet? A visszáru kezelésére milyen bizonylat szolgál?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben leírtak bemutatására vegyük a következő esetet.A kereskedő kft. a gyártótól megvásárol egy db terméket 100 000 Ft + áfáért,amelyet a gyártó számlázott. Ezt a terméket a kereskedő kft. értékesíti egymagánszemélynek 156 000 Ft-ért. Két év múlva a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 25.

Visszaküldött exporttermék elszámolása

Kérdés: A kft. saját előállítású termékét exportálta júliusban Szlovákiába. A vevő a terméket garanciális javításra augusztusban visszaküldte pro forma számlával. Határozat alapján az áfát meg kellett fizetni. A vevő a teljes vételárat szeptemberben megfizette, a kijavított termék visszaszállítására októberben került sor pro forma számlával. Helyes volt-e a leírt esetekben a pro forma számlák használata? Hogyan kell kontírozni a gazdasági eseményeket, ha a kft. készleteiről nem vezet folyamatosan mennyiségi és értékbeni nyilvántartást? Negyedéves áfabevalló a kft.
Részlet a válaszából: […] A kérdésben megfogalmazottakra nehéz válaszolni, hiszen azok alapvetően ellentétesek a számviteli előírásokkal, illetve azok az Szt. tételes előírásaival, a számviteli alapelvekkel nem támaszthatók alá.Ha a kft. saját előállítású termékét exportálta, és az exportált...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 13.

Helyesbítő vagy sztornószámla?

Kérdés: Mikor kell sztornószámlát, és mikor helyesbítő számlát kiállítani? Mit kell tartalmazniuk?
Részlet a válaszából: […] ...való eltérések vagy a teljesítést követően végrehajtott szerződésmódosítások miatt – utólag adott engedmény összege; a visszáru értéke; a szavatossági jogok (igények) érvényesítése során utólag adott engedmény összege; az értékesített és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. június 28.