Visszáru vagy visszaszámlázás

Kérdés: A vevő cég a visszaküldött terméket számlázza, és nem helyesbítő számlával küldi vissza. Így az eredeti eladónál a visszaküldött termék új beszerzésként jelenik meg, és nem az árbevételt csökkenti. Helyes ez így?
Részlet a válaszából: […] ...vevő általi számlázással egyértelmű a halmozódás. Ennek tudatában, összegszerű ismeretében azonban indokolt lehet. Éppen ezért a visszavásárlási konstrukció a számviteli előírásokkal összeegyeztethető. Természetesen azzal, hogy főszabálynak a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. november 28.

Végelszámolásnál garanciális visszatartás

Kérdés: Az "A" kft. 50%-a magánszemély, 50%-a "B" kft. tulajdonában van. Az "A" kft. saját tőkéje kevesebb, mint a jegyzett tőkéje. A társaság az "A" kft. végelszámolása mellett döntött. Az "A" kft.-nél jelentős összegű le nem járt garanciális visszatartás (követelés) van. Végelszámolásnál a garanciális visszatartással kiegyenlíthető-e a "B" kft. befektetési összeg követelése? Kell-e hozzá a kötelezett jóváhagyása? A leírtak alkalmazhatók-e magánszemélynél is? Ha hozzájut a követeléshez, utána eleget tenne adófizetési kötelezettségének? A végelszámolást szeretnénk mielőbb befejezni.
Részlet a válaszából: […] ...nem rendelkezik a jegyzett tőkét meghaladó szabad eredménytartalékkal, amire az Szt. 39. §-ának (5) bekezdése szerint szükség lenne a visszavásárláshoz. (Zárójelben megjegyezzük a "B" társaság üzletrészének visszavásárlása, részbeni visszavásárlása, ha lenne...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 30.

Visszáru vagy visszaszámlázás

Kérdés: Az egyik szaklapban a kérdés szerint az áruházláncnak beszállító vállalkozás szerződésben kikötött visszáruzási jogot biztosít az áruházláncnak időkorlát nélkül. A visszárut olyan számla kíséri, amelyben eladóként az áruházlánc szerepel. A válasz szerint ez esetben visszavásárlásról van szó, azaz két különböző ügyletről, és mivel az eredeti eladó a "visszáru" számla befogadója, így a számvitelben beszerzést kell könyvelnie. Így az eredeti eladó könyveiben az árbevétel és az elábé ugyanazon a szinten marad, mintha nem történt volna visszáruzás. Az eredeti eladó így nem realizált árrést mutat ki. Amennyiben nagy volumenben fordul elő egy vállalkozás életében az ilyen visszáru-befogadás, az felduzzasztja mind az árbevételt, mind az elábét, és a beszámoló nem a valódi értékesítésből származó eredményt fogja mutatni. Mi erről az Önök véleménye?
Részlet a válaszából: […] ...eladó felé. Nyilvánvaló, hogyelkerülhetetlen a halmozódás, az adott esetben azonban szükséges, éppen ezértnem kifogásolható megoldás a visszavásárlási konstrukció. A kérdésbenhivatkozott válasz ezt igyekszik alátámasztani, nem zárva ki a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 11.

Betéti társaságból történő kilépés elszámolása

Kérdés: Az egyik bt.-ben 50 százalékos tulajdonosi részesedéssel és szavazati joggal rendelkezünk. Közös megegyezéssel megszüntettük tagsági jogviszonyunkat, kiléptünk. A megállapodás alapján a bt. 35 millió forintot utalt át a bankszámlánkra. A bt.-nél a 2002. évi mérleg alapján a jegyzett tőke összege 6 010 000 Ft, az eredménytartalék 9 673 000 Ft, a mérleg szerinti eredmény 6 567 000 Ft, így a saját tőke 22 250 000 Ft. A részesedés könyv szerinti értéke 3 005 000 Ft. Hogyan kell a különbözetet könyvelni a kilépő vállalkozás szempontjából? Árfolyamnyereségként, vagy a rendkívüli bevételekkel szemben?
Részlet a válaszából: […] ...kezelni, a bt.-nél a megállapodás szerinti áron állományba venni? A válasz egyértelműen az, hogy nem lehet! A bt.-nél hiányzik a visszavásárlás tőkefedezete, hiszen a bt.-nél a jegyzett tőkén felüli saját tőke – feltételezve, hogy az szabad rendelkezésű –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

Szövetkezeti üzletrész és részvény cseréje

Kérdés: A szövetkezet egyik leányvállalata (kft. rt.-vé) átalakult. Az átalakuláskor meglévő felhalmozott vagyon miatt a tulajdonos szövetkezetnél 17 százalékos eredménynövekedés jelentkezett. A szövetkezet – csereszerződés alapján – visszavásárolja tagjától a szövetkezeti üzletrészt névértéken, és ugyanolyan (névértékű) értékű – leányvállalati – részvényt ad érte, mely a szövetkezet számvitelében már 117 forintos beszerzési értéken szerepel. A fenti szövetkezeti üzletrész cseréjének milyen jogcímen, milyen mértékű adóvonzata van a szövetkezetnél, illetve a tagjánál?
Részlet a válaszából: […] ...között árfolyamveszteségként kell a különbözetet a szövetkezetnek elszámolnia. [Könyvelési tételek: a szövetkezeti üzletrész visszavásárlása: T 3731 – K 4792; részvények értékesítése: T 366 – K 9751; részvények bekerülési értéke: T 8751 – K 3712;...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. augusztus 22.