Üzletrész-visszavásárlás adói

Kérdés: A kft. alapítója eladja üzletrészét (névérték 3 millió forint) 20 millió forintért és egy – nyilvántartás szerint – 10 millió forint (nettó) értékű ingatlanért a kft.-nek. Hogyan kell könyvelni a gazdasági eseményt? Milyen adózási vonzata van a magánszemélynél és a kft.-nél?
Részlet a válaszából: […] ...üzletrészét, nem vásárolhatja vissza az üzletrészt!Amennyiben a kérdésben szereplő alapító tag nem egyedüli tag, akkor az üzletrész visszavásárlásakor a Ptk. 3:174. §-a szerint kell eljárni. A társaság a saját üzletrészét – a taggyűlés határozata alapján –...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. december 14.

Alaptőke leszállítása

Kérdés: A zrt. magánszemély tulajdonosai az alaptőkét 50 százalékban leszállítják. A cég pozitív eredménytartaléka ötszöröse az alaptőkének. A saját tőke tartalmaz még értékelési és fejlesztési tartalékot is, amelyek az alaptőke hatszorosát teszik ki. Igaz-e, hogy a tőke leszállításakor az alaptőkén felüli vagyonból kivont összeg nem az osztalékfizetés szabályai szerint adózik? A vonatkozó adókat a cégbírósági bejegyzés napjával vagy a tényleges kifizetés napjával kell bevallani és befizetni? A döntéshez szükség van-e könyvvizsgálóval auditált közbenső mérlegre, vagy felhasználható a 2007. 12. 31-i auditált éves beszámoló? Az adózásban milyen eltérést okoz, ha a cég a részvényeket visszavásárolja, majd utána vonja be, vagy a magánszemély tulajdonosok részvényei közvetlenül kerülnek bevonásra?
Részlet a válaszából: […] ...leszállításától) annyiban különbözik,amennyiben a társaság és a magánszemély tulajdonosok közötti egyezkedés alapjánmeghatározott visszavásárlási ár eltér a Gt. és az Szt. szerint atőkekivonással történő tőkeleszállítás esetében kötelezően...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. november 20.

Visszavásárolt üzletrész térítés nélküli átadása

Kérdés: A Gt. megengedi, hogy ha a társaság nem él a tőkeleszállítás (bevonás) lehetőségével, a "saját üzletrész"-t tagjai között szétoszthatja vagyonarányosan, és így a jegyzett tőke nem változik. Társaságunk a visszavásárolt üzletrészt 1999-ben tagjai között szétosztotta, utána 20 százalék forrásadót fizetett, megnövelte a társaságiadó-alapját. Miért kell még szja-val is terhelni? Mennyiben más tőkeemelés ez, mint a bevonás utáni osztalék visszaforgatása? Szerintünk az szja-fizetési kötelezettség sérti a társasági jog előírásait.
Részlet a válaszából: […] ...költségek együttes összegét.Visszavásárolt üzletrészek esetén a jövedelemszerzés időpontjára a szokásos piaci érték maga a visszavásárlási érték, illetve a visszavásárolt üzletrész névértékére jutó saját tőke összege, a kettő közül a magasabb összeg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 22.

Lekötött tartalék sajátosságai a szövetkezeteknél

Kérdés: A 2001-től hatályos Szt. 36. és 38. §-a, különös tekintettel a szövetkezeti üzletrészekre, csak 2001-től alkalmazandó, vagy érintheti a 2001 előtti időszakot is? Ha igen, mennyiben, mivel az átmeneti rendelkezések csak a fel nem osztható szövetkezeti vagyonról rendelkeznek.
Részlet a válaszából: […] ...[Szt. 36. §-a (2) bekezdésének d) pontja, 37. §-a (2) bekezdésének c) pontja].A szövetkezeti üzletrészek bevonását megelőzi azok visszavásárlása (T 373 – K 384, 381). A visszavásárolt saját szövetkezeti üzletrészek bevonását – a jegyzett tőke...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 9.