Közös őstermelői követelés engedményezése

Kérdés: A közös őstermelői tevékenységet folytató 5 tagú családban az őstermeléssel kapcsolatosan felmerült költségekről saját nevére szóló számlát állít ki "A" kft. Ugyanakkor az őstermelésben megtermelt árut csak 1 fő nevében értékesítik "B" kft. részére. A "B" kft.-vel szembeni követelését XY hogyan tudja engedményezni a közös őstermelés során felmerült, az "A" kft.-vel szemben fennálló, de nem XY nevére, hanem családtagjai nevére kiállított költségszámlák rendezésére?
Részlet a válaszából: […] ...(XY) helyébe lép. Az engedményezéssel (a követelés átruházásával) az engedményesre szállnak át a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok, valamint a kamatkövetelés is. Az engedményező (XY) köteles az engedményest (A" kft.-t)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. december 15.

Hibás teljesítés

Kérdés: X. kft. ablakok, ajtók kereskedelmével, beépítésével foglalkozik. A Z. kft.-től beszerzett (kifizetett) ablakok beépítése során kiderült, hogy a termék hibás. A hibás termékeket visszavették, azok helyett jobb minőségű került beépítésre, de a vevő X. kft. részére csak a különbözetét fizette meg. Emiatt az új ablakok beszerzése veszteséges. Per indult. A bíróság X. kft.-nek a Z. kft.-vel szembeni követelését megítélte. A Z. kft. – mint vesztes kereskedő – két éven belül tudná kifizetni az ablakok árát, a perköltséget, a késedelmi kamatot (bízva az ablakok gyártójával szembeni per megnyerésében). Addig egy földet ad biztosítékként, amire a jelzálogjog bejegyezhető. Hogyan kell ezt az eseményláncot a számviteli törvény szerint könyvelni? Milyen gazdasági eseményeket kell könyvelni, milyen címen és milyen sorrendben?
Részlet a válaszából: […] ...kellett volna. Ezt követően X. kft.-nél semmiféle probléma nem lenne (a probléma átkerült volna Z. kft.-hez), nincs peres eljárás, illetve zálogjoggal való terhelés sem.Nem így történt! A visszaszállított hibás ablakok X. kft.-nél vannak. Per indul. A kérdés azon állítása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2016. szeptember 22.

Kiegészítő melléklet az egyszerűsített éves beszámolót készítőknél

Kérdés: A számviteli törvényt módosító 2015. évi CI. törvény az egyszerűsített éves beszámoló kiegészítő mellékletére vonatkozóan a paragrafushivatkozások halmazát tartalmazza. Eddig azt, hogy mit nem kell, most pedig – ha jól értem – azt, hogy mit kell tartalmaznia?
Részlet a válaszából: […] ...azon kötelezettségek teljes összegének bemutatása, amelyeknek a hátralévő futamideje több mint öt év, továbbá azokat, amelyek zálogjoggal vagy hasonló jogokkal biztosítottak, feltüntetve a biztosíték fajtáját és formáját is;– a visszavásárolt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. szeptember 24.

Engedményezés

Kérdés: Kérem, mutassák be az engedményezés jogi és számviteli előírásait, kiegészítve azokat az indokolt számlaösszefüggésekkel is.
Részlet a válaszából: […] ...az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép, az engedményesre átszállnak a követelést biztosító zálogjogból és kezességből eredő jogok, valamint a kamatkövetelés is.A követelés akkor engedményezhető, ha az engedményezéskor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 30.

Záloghitel közvetítése

Kérdés: A kft. záloghitel-közvetítéssel foglalkozik. A hitel kihelyezője a pénzintézet, a hitel fedezetét aranytárgyak adják. A hitelre járó kamat a pénzintézeté. A hitelösszeg és az eltelt napok arányában kezelési költség illeti meg a közvetítést végző kft.-t, amely a fedezetet biztosító aranytárgyakra készfizető kezességet vállal. Előfordul, hogy néhány adós nem fizeti vissza a hitelt, így az aranytárgyak a zálogházban maradnak. Ezekre a tárgyakra kártalanítási kötelezettség áll fenn a kft. részéről a pénzintézet felé. A pénzintézetnek ki kell-e számláznia a kártalanítás összegét áfával? Vagy a készfizető kötelezettség miatt nem kötelező a számlaadás? Elfogadható-e, hogy a pénzintézet nem akar számlát befogadni a kft.-től a kezelési költségekről? A közvetítői tevékenységre járó ellenértéket elkülönített bankszámlán akarja jóváírni. Helyes az álláspontja?
Részlet a válaszából: […] ...– K 454). (A megvásárlás nem szó szerint értendő, csupán arról van szó,hogy a zálogtárgy feletti rendelkezési jog átengedésével a zálogjogtulajdonjoga a kft.-re átszáll!) Majd a kft. a zálogba adóval szembenikövetelését "beszámítja" a zálogba adóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2012. április 19.