Építkezés mint telephely

Kérdés: Egy külföldi (osztrák) vállalkozó különböző helyszíneken folytatott építkezések, szerelések miatt magyar adószámot igényelt. Az 1976. évi 2. törvényerejű rendelet értelmében (a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság között a kettős adóztatás elkerüléséről szóló rendelet szerint) telephelyet keletkeztet az olyan építési kivitelezés, amelynek időtartama két évet meghalad. Hogyan kell értelmezni az említett kétéves időtartamot? - Az egyes helyszíneken végzett építkezés nem haladhatja meg a két évet?! - Vagy azt kell-e vizsgálni, hogy a külföldi vállalkozó magyarországi adószáma a megállapítástól számítva mikor haladja meg a két évet? Ha ez utóbbit kell vizsgálni, akkor figyelmen kívül hagyhatók-e azon időszakok, amikor a társaság az egyik helyszínen befejezte az építkezést, és az adószámát megtartotta, de a következő építkezés kezdetéig nem végez tevékenységet Magyarországon? Ha bármelyik okból a társaság 2008-ban átlépte a kétéves időintervallumot, jól gondoljuk-e, hogy az adószám megállapításától visszamenőlegesen be kell vallani (és természetesen befizetni) a társaságot terhelő társasági adót a 2008-as évre vonatkozó 0829-es bevalláson 2009. május 31-ig? Ez esetben a külföldi vállalkozó is a tárgyévben rendezi az előző évek korrekcióját az osztrák eredményével kapcsolatban?
Részlet a válaszából: […] Azt, hogy egy adott építkezés telephelyet keletkeztet egymásik államban, a két érintett állam között megkötött egyezmény, az ott nemszabályozott kérdésekben a magyar társaságiadó-törvény, illetve az OECDModellegyezményhez adott magyarázat alapján lehet eldönteni....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. március 5.

Használati jog vagy térítés nélküli átadás

Kérdés: Társaságunk a tulajdonában lévő ingatlant ingyenes használatba kívánja adni. Az átvevőnél ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog keletkezik. Az ingatlan ingyenes használatba adását az Áfa-tv. 8. §-a (2) bekezdésének a) pontja vagy a 8. § (3) bekezdése alapján kell szolgáltatásnyújtásnak minősíteni?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerinti használatba adás – feltételezzük – aztjelenti, hogy az ingatlant a használatba vevő ténylegesen használja,hasznosítja, az ingyenes használatba adással megszerezte az ingatlan használatijogát a használatba adó és a használatba vevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. április 5.

Cégautóadó-mentesség feltételei

Kérdés: Mik a feltételei a cégautóadó-mentességnek az Szja-tv. 70. § (9) bekezdés e) pontja alapján? A személygépkocsi magánszemély (alkalmazott, tag) használatba adása a gyakorlatban egy megállapodást jelent, melyben a használati díj havonta változó összegű a tényleges költségek függvényében? Bevétel, mely társaságiadó-fizetési kötelezettséget eredményez? Szükséges hozzá, hogy az alapító okiratban a bérbeadási tevékenység szerepeljen?
Részlet a válaszából: […] Az Szja-tv. 70. § (9) bekezdés e) pontja szerint nem kellmegfizetni az adót az után a cégautó után, amelyet a kifizető ellenértékfejében ad a magánszemélynek, és ez az ellenérték eléri az autó utánicégautóadó összegét, valamint az üzemeltetés összes költségét és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 29.

Állványozáshoz szükséges elemek nyilvántartása

Kérdés: A kft. az ipari, az építési-szerelési munkákhoz szükséges állványozást külön részlegével végzi. Az ehhez szükséges elemeket a kft. beszerzi. A különféle elemek beszerzési egységára 50 ezer forint alatt van. Megfelelően jár-e el a kft., ha az állványozáshoz szükséges elemeket fajtánként csoportosan nyilvántartásba veszi, az állványozórészleg használatába adja, és ezzel egyidejűleg egy összegben terv szerinti értékcsökkenésként elszámolja? A fenti elemeket a kft. háromévenként leltározza, amikor meggyőződik azok állapotáról, megállapítja a hiányt, a megrongálódott elemeket selejtezi. Követhető-e ez az eljárás nagyobb összértékű beszerzések esetén is, ha az azonnali értékcsökkenés-elszámolás miatt kiugróan magas az eredménykimutatásban megjelenő értékcsökkenési leírás?
Részlet a válaszából: […] ...Hangsúlyozni kell azonban azt, hogy az egy összegben való költségkénti elszámolás a rendeltetésszerű használatbavételhez és nem a használatba adáshoz, még inkább nem a beszerzéshez kapcsolódik. [Szt. 80. §-ának (2) bekezdése.]Az állványozáshoz szükséges...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. június 10.

Ingatlan értékesítése részletre

Kérdés: 2003 júliusában adásvételi szerződéssel a tulajdonunkat képező ingatlanunkat eladtuk 3,5 millió forintért. Előtte a vevő 1,5 millió forint foglalót adott, júliusban 1 millió forint vételárrészletet fizetett, a fennmaradó részt 2004 májusában köteles megfizetni. Mikor állítsuk ki a számlát, és mikor vezessük ki a könyveinkből? Az eladó az adásvételi szerződés aláírásával egyidejűleg az ingatlant a vevő használatába adta (a vevő azt a saját költségén felújítja), de az eladó a tulajdonjogot a teljes vételár megfizetéséig fenntartja. Mennyiben változik a helyzet, ha a vételárból 1 millió forint a telek, 2,5 millió forint a gazdasági épület, és nem rögzítették, hogy a foglalót és az első részletet mire fizették?
Részlet a válaszából: […] ...szereplő esetben – összecsengnek, amiből az következik, hogy a számlát a gazdasági épületnek a vevő használatába adásakor – a használatba adás időpontjával, mint teljesítési időponttal – ki kell állítani, és ezzel az időponttal könyvelni kell, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. március 4.

A munkaerő-kölcsönzés áfája

Kérdés: A munkaerő-kölcsönzés többféle módon is történhet. Milyen áfafizetési kötelezettség kapcsolódik a munkaerő-kölcsönzés különböző eseteihez?
Részlet a válaszából: […] ...díj keretében áthárítja, úgy az a szolgáltatás részét képezve adókötelezettség alá esik. Ha a kirendelésen túl munkaeszköz használatba adása is szóba kerülne, úgy az adókötelezettséget ellenérték fejében történő használatba adáskor az Áfa-tv. 8. §-a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. február 20.

Családi gazdaságok áfaszabályai

Kérdés: Mit jelent áfa szempontjából az egységes adózási mód választása? A családi gazdálkodó az őstermelőkre vonatkozó szabályok szerint adózik-e? Szükséges-e, hogy a családtagok közül legalább egynek legyen adószáma?
Részlet a válaszából: […] ...kell.Áfafizetési következménye a kormányrendeletben előírt termőföldterület és az annak megműveléséhez szükséges vagyontárgyak használatba adásának van, ha a családi gazdaságba belépő a csatlakozást megelőzően is áfaalany volt.A gazdálkodó család...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2003. január 23.

Mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezménye: szállás célját szolgáló lakás

Kérdés: Egy vidéki székhelyű társaság 2001-ben Budapesten lakóingatlant vásárolt az építés befejezését követően első vevőként. Az ingatlant a cég budapesti telephelyét és ügyfeleit rendszeresen felkereső munkatársak elszállásolására kívánja felhasználni (hosszabb távon olcsóbb, mint szállodát igénybe venni). Kérdés: munkásszállásnak tekinthető-e az ingatlan az Szja-tv. előírása alapján, amennyiben lakóhelyiségenként rendszeresen egynél több munkavállaló veszi azt igénybe? A tervezett hasznosításra tekintettel az ingatlan vételárában felszámított áfa levonható-e? Igénybe veheti-e a társaság a mikro- és kisvállalkozások adóalap-kedvezményét az ingatlanberuházás után?
Részlet a válaszából: […] ...történő hasznosítás alatt az Áfa-tv. a lakóingatlannal összefüggő bevételszerzéssel járó bármilyen tevékenységet ért, például a használatba adást, az ágybérletet stb. Ha a lakóingatlant hasznosítónak, bérbeadónak a hasznosításból származó bevétele...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2002. május 23.

Külföldi megrendelésre előállított termék

Kérdés: A kft. külföldi partnerétől előleget kapott devizában egy gyártógép elkészítésére. Az elkészült gépet a külföldi partner nem viszi ki az országból. Lehet-e export, mivel csak a géppel előállított termék megy ki az országból, amelyet a kft. külön számláz és a külföldi partner külön is fizet ki. Mi lesz a devizaelőleggel, ha a gép nem lesz a magyar kft. tulajdona?
Részlet a válaszából: […] A külföldi partnertől devizában kapott előleget természetesen a vevőtől kapott előlegként kell elszámolni a pénzmozgással egyidejűleg (T 386 – K 453).A további elszámolás annak függvényében változik, hogy mit tartalmaz a külföldi partnerrel kötött szerződés.1. Ha a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2001. május 31.
1
2
3