Egyéni vállalkozónál a fejlesztési tartalék feloldása

Kérdés: Árufuvarozó egyéni vállalkozó tehergépkocsit szerzett be, zárt végű lízing konstrukcióban, 4 éves futamidővel. Indulás 2023. november, a teljes bekerülési értéke nettó 32 millió Ft. Az első lízingdíjat pénzügyileg rendezte 2023. novemberben. 2022. évben 40 millió fejlesztési tartalékot képzett, ezt szeretné feloldani a 2023. évi tehergépkocsi-beszerzéssel. A tárgyieszköz-nyilvántartásban a teljes bekerülési értékkel szerepel. A fejlesztési tartalékot a teljes bekerülési értékkel oldhatja fel, vagy csak annyi összeggel, amelyet pénzügyileg rendezett?
Részlet a válaszából: […] ...alapján fejlesztési tartalékként nyilvántartásba vett összeg akkor vezethető ki a nyilvántartásból, ha az egyéni vállalkozó a nyilvántartásba vétel évében az azt követő három adóév során kizárólag üzemi célt szolgáló tárgyi eszköz nem ingyenes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 22.

Vásárolt euró év végi értékelése

Kérdés: Az egyik vállalkozás ügyvezetője december végén úgy vett eurót, hogy azt február végén előre meghatározott árfolyamon eladja a banknak. Van-e teendő ezzel a devizakészlettel? Át kell-e értékelni a 2023. december 29-i árfolyamra?
Részlet a válaszából: […] ...vásárolt devizát (eurót)] a fizetett összegben kell nyilvántartásba venni, és amelynél a ténylegesen fizetett forint alapján kell a nyilvántartásba vételi árfolyamot meghatározni.Az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése szerint a mérlegben a devizaszámlán lévő devizát...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

Díszpénzek, pénzérmék nyilvántartása

Kérdés: Az utóbbi időben – jellemzően évfordulókhoz kapcsolódóan – díszpénzek, pénzérmék kerültek kiadásra. Ezek között vannak olyanok, amelyek fizetőeszközként is használhatók, bár bekerülési értékük meghaladja az érmén lévő névértéket. Vannak olyanok, amelyek az emlékérem névadójára emlékeztetnek. Hogyan kell ezeket nyilvántartani?
Részlet a válaszából: […] ...Amennyiben a bekerülési értéke több, mint a pénz­érme névértéke, akkor a kettő közötti különbözetet a pénzeszközök között nyilvántartásba vételkor egyéb ráfordításként kell elszámolni.(Kéziratzárás: 2024. 01....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. február 8.

A kivaalanyiság választása megalapozatlan volt

Kérdés:

Az adózó bejelentkezett a kivába 2018 decemberében, 2019. 01. 01. kezdéssel, és azóta is folyamatosan kivaadóalany, de bejelentkezése jogsértő volt, nem tehette volna meg, mert kapcsolt vállalkozásával együttesen a létszáma meghaladta az 50 főt. Az a kérdés, hogy jövőre, öt év elteltével és az azt követő években az adóhivatal kifogásolhatja a bejelentkezést? Mert ha igen, akkor a 2023 utáni években az el nem évült évekre megállapíthatja a kiva, a tao és a szocho közti adóeltéréseket, ha nem, akkor 5 év után a kivás adózást már jogszerűen alkalmazhatja? Vagyis a kérdés arra irányul, hogy a helytelen bejelentkezés is elévül-e 5 év múlva, vagy azt bármilyen későbbi időpontban kifogásolhatja a NAV?

Részlet a válaszából: […] ...felé. Az adózó kivaalanyiság alá történő bejelentkezésének elfogadása, pontosabban az adóalanyiság tényének, időpontjának a nyilvántartásba vétele [amely nyilvántartás a Katv. 1. § (6) bekezdése alapján közhitelesnek tekinthető] deklaratív hatályú....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 14.

Alanyi adómentesség más tagállamban

Kérdés:

Alanyi áfamentes vállalkozásként webáruházat üzemeltetek. A belföldi vásárlókon kívül vannak más EU-tagországból is magánszemély megrendelőim. A más tagállami vevőknek állíthatok-e ki adómentes számlát, vagy nekik áfásan kell számláznom? Utóbbi esetben a magyar vagy a vásárló lakóhelye szerinti áfamértéket kell felszámítani? A termékeket minden esetben Magyarországról szállíttatom ki a vevők részére.

Részlet a válaszából: […] ...alanyi adómentesség alkalmazhatósága a jelenlegi uniós szabályok szerint arra a tagállamra terjed ki, amelyikben az adóalany a nyilvántartásba vétele során ezt a jogállást választotta. Feltételezhetően a vállalkozás Magyarországon választott alanyi adómentességet, míg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 31.

Hulladékgazdálkodási regisztrációs kötelezettség

Kérdés: Kiskereskedelmi tevékenységet végző kft. vas- és fémszerelvények, szerszámok forgalmazását végzi. Az árut döntően belföldről szerzi be, de az Unióból is importál árut. A környezetterhelési díjat megfizeti. Ezenkívül használtelem-gyűjtő pontot is üzemeltet. Van-e regisztrációs kötelezettsége?
Részlet a válaszából: […] ...hulladékgazdálkodási tevékenységek nyilvántartásba vételéről, valamint hatósági engedélyezéséről a 439/2012. (XII. 29.) Korm. rendelet rendelkezik.A hulladékról a 2012. évi CLXXXV. törvény rendelkezik. E törvény szerint hulladékgazdálkodás a hulladék gyűjtése...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. augusztus 10.

Vagyonátértékelés vagyonkezelt eszközöknél

Kérdés: A víziközmű-társaság önkormányzati vagyont kezel. A vagyonátértékelést a 2011. évi CCIX. tv. 12. §-a és a 23/2013. (V. 29.) NFM rendelet alapján végezte el. A Mötv. szerint a vagyonra elszámolt értékcsökkenéssel szemben tartalékot képzett, míg a pótlólagos beruházásra/felújításra tartalékfeloldást számolt el. A társaság a vagyon átvételekor az eszközt a hosszú lejáratú kötelezettségekkel szemben vette állományba (T 11-15 – K 44), az értékcsökkenést (T 57 – K 1x9) és a beruházásokat (T 11-15 – K 16) általános szabályok szerint könyvelte. Az Áhsz. 16/A. § (2) bekezdésének eleget téve az eszköz vagyonértékelésekor régi értéken kivezetésre kerül, csökkentve a hosszú lejáratú kötelezettséget, és az új bruttó értéken ismét nyilvántartásba veszi. A hosszú lejáratú kötelezettségnek egyenlege marad, mert az eszközmozgást nem bruttó értéken vezeti ki a könyvekből, hanem nettón, így a kumulált értékcsökkenés egyenlege a kötelezettségen marad. Az Áhsz. szerint a kivezetett eszközre korábban elszámolt értékcsökkenés kivezetése a felhalmozott eredménnyel szemben kellene, hogy történjen. A számviteli törvény az eredménytartalék mozgásánál nem nevesít ilyen mozgást, ezért kérem, erősítsék meg, hogy a kötelezettség számlán maradt kumulált értékcsökkenés az eredménytartalékkal szemben könyvelésre kerülhet? Amennyiben nem az eredménytartalékkal szemben szükséges a kivezetés, akkor milyen elszámolást szükséges végezni? Kérem, erősítsék meg, hogy a fenti társasági elszámolás a törvényi szabályozásnak megfelel-e, vagy módosítani kellene az elszámolási folyamatot?
Részlet a válaszából: […] ...a 24/2013. NFM rendelet hivatkozás a helyes.)A kérdésben keveredik a vagyonkezelésbe vett eszközök állományba vételére és a beruházás nyilvántartásba vételére vonatkozó előírás, feltételezve, hogy a beruházások a vagyonkezelésbe vételhez kapcsolódnak, a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Lízingszerződés lejártakor a személygépkocsi megvétele

Kérdés: A kft. nyílt végű pénzügyi lízingszerződést kötött személygépkocsira 2019. évben. A szerződés ez év júniusában lejár. A lízingbe adó nyilatkozattételt kér az ügyben, hogy az eddigi lízingbe vevő kft. vagy egy harmadik fél akar élni a gépjármű-megvásárlás lehetőségével (ennek hiányában át kell adni az autót a lízingbe adónak). A kft. is a könyveiben nyilvántartotta a személygépkocsit, a havi tőke+kamat részleteket (az áfa 50%-át) helyezte csak levonásba, T 448/8712/4661 – K 454 tétellel könyvelte. A kft. kívánja megvásárolni az autót. A megadott 1.200.000 + áfa fennmaradó vételárat hogyan könyveljük, az áfával mit kezdjünk? Rá kell aktiválnunk a meglévő könyv szerinti értékre? Tehát az induló rész áfájának 50%-át helyeztük levonásba, illetve a havi törlesztőrészletek 50%-ának áfáját is. Ebből egy esetleges NAV-ellenőrzéskor lehet-e gond, hogy most a futamidő végén a kft. veszi meg az autót? Nem minősítik át, vagy a levont áfákkal nem lesz gond?
Részlet a válaszából: […] ...megtérítésével – a lízingszerződés szerint – megszerezheti.A nyílt végű pénzügyi lízing keretében beszerzett személygépkocsi nyilvántartásba vétele ugyanúgy történik, mint zárt végű pénzügyi lízingnél: a lízingbe adónak piaci értéken számláznia kell,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. július 13.

Támogatási jogcímenkénti nyilvántartás

Kérdés: Számlatükrünk felülvizsgálatát és módosításait végezzük, és ezzel kapcsolatban kérdezzük: A pályázataink során előírják, hogy a támogatott projekteket, támogatással szerzett eszközeinket támogatási jogcímenként főkönyvileg külön kell nyilvántartani. Ez esetben:
- elegendő-e az analitikában, projektkódon elkülönítve kezelni az adott pályázat költségeit, eszközeit, és üzembe helyezés után is a megvalósult támogatott részt támogatási jogcímenként külön kartono(ko)n kezelve a tárgyieszköz-modulban a támogatott leltári számo(ka)t egy projektkódon tartva nyilvántartani úgy, hogy a főkönyvi számokban az nem nevesített, vagy
- valóban szükséges-e külön főkönyvön tartani támogatási jogcímenként a támogatott, üzembe helyezett eszközöket akkor is, ha az analitikában a jogcímenkénti szétválasztást meg tudjuk oldani, vagy
- a kettő ötvözeteként a főkönyvön kiemelni főkönyvi kategóriánként a támogatott eszközöket (megjelölve, hogy adott főkönyv alatt támogatott eszközök vannak), és az analitikában pályázati jogcímenként nyilvántartani a pályázatos eszközöket?
Melyik a helyes megoldás?
Részlet a válaszából: […] ...ez esetben is csak egyszer lehet nyilvántartásba venni.Nagyon lényeges, hogy az eszközökhöz kapcsolódó gazdasági események nyilvántartásba vétele, illetve az amortizáció elszámolása időben nem esik egybe a támogatáshoz kapcsolódó gazdasági események...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 25.

Devizakonverzió könyvelése

Kérdés:

Devizakonverzió könyvelésével kapcsolatban kérem tájékoztatásukat, megerősítésüket. Ügyfelünk több devizaszámlát használ. Ha az egyik euróbankszámláról a másik euróbankszámlára vezet át pénzösszeget, akkor a kimenő euróösszeget átlagárfolyamon értékeljük, míg a másik eurószámlára érkező összeget ugyanazon az értéken, és nem az aznapi kereskedelmi középárfolyamon könyveljük. Árfolyam-különbözet ez esetben nem keletkezik, és nem is tekinthetjük konverziónak, mindössze átvezetésnek. Amennyiben viszont különböző devizanemű bankszámlák között mozog a pénzösszeg, akkor a kimenő devizaértéket átlagárfolyamon, míg a másik bankszámlán beérkező pénzösszeget aznapi kereskedelmi középárfolyamon értékeljük. Ennek köszönhetően árfolyam-különbözet keletkezik. Helyesen járunk-e el a fenti esetekben?

Részlet a válaszából: […] ...érkezett eurót – az egyes mennyiségekkel súlyozottan – átlagos devizaárfolyamon értékeljék. Az átlagos devizaárfolyamon történő nyilvántartásba vételnél nem lehet árfolyam-különbözet. A fentiek sok helyen problémát jelentenek, ezért kezdtük a választ az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 11.
1
2
3
17