158 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] kivezetni az egyéb ráfordítások közé (T 8664 – K 138, 148 és T 138, 139 – K 132, T 148, 149 – K 142). Az új (csereként kapott) gépjárművet pedig állományba kell venni, annak a forgalmi (piaci) értékén az egyéb bevételekkel szemben (T 132, 142 – K 9647). Az így elszámolt egyéb bevételt halasztott bevételként időbelileg el kell határolni (T 9647 – K 4832), az időbeli elhatárolást az Szt. 45. §-a (2) bekezdésében előírtak szerint kell megszüntetni (T 4832 – K 9647).Ha a biztosító a biztosítást kötött cégnek fizet (az elszámolás szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a biztosító a teljes kárt vagy annak csak egy részét, vagy csak az áfa nélküli összeget téríti meg), akkor a biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig elfogadott, visszaigazolt – tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző üzleti évi káreseményhez kapcsolódó – összeget az egyéb bevételek között kell a tárgyévre elszámolni (T 384 – K 968, illetve T 368 – K 968), függetlenül attól, hogy a javítási költségek felmerültek-e vagy sem. A biztosítást kötő cégnél a felmerült javítási, helyreállítási költségeket a felmerüléskor kell a megfelelő költségnemszámlán kimutatni (a számlázott költséget az igénybe vett szolgáltatások között, saját vállalkozásban végzett javításnál, helyreállításnál pedig anyagköltség, bérköltség és járulékai azok, amelyek jellemzően felmerülnek).Ha a biztosító – a biztosított tájékoztatása alapján – közvetlenül a javítást végző szerviznek fizet, akkor a kártérítési jegyzőkönyv adatai (esetleg a biztosító nevére kiállított számla másolata) alapján a biztosított cég a szerviznek fizetett összeget az egyéb bevételek között mutatja ki azzal, hogy azt – mint javítási költséget –[…]

Részlet a válaszából: […] vagy rész-) munkaidő mértékével kell elszámolni.Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadnap nem a munkavállaló pihenőnapja, hanem tulajdonképpen egy kiegyenlítő nap (mondhatni egy "0" órás munkanap), ami a törvényes munkaidő elszámolását könnyíti meg a munkaidőkeret tartama alatt. Ezzel az elszámolási módszerrel tehát erre a "nullaórás munkanapra" is szabadságkiadás történik.Elszámolási és nyilvántartási problémákhoz vezethet ugyanakkor, hogy ebben az esetben munkaszüneti napra még abban az esetben sem számolható el szabadság, ha a munkavállalónak egyébként ezen a napon munkát kellett volna végeznie.Amennyiben a munkavállaló a kérdésben megadott időszakban kíván szabadságra menni, és ezalatt nem volt munkaszüneti nap, akkor a felsorolt 15 naptári napos távollétet figyelembe véve a munkavállaló szabadságnapjainak száma összesen 12 munkanappal csökken, azaz 12 napra kell a számára szabadságot elszámolni, a szerződés szerinti napi munkaidő figyelembevételével.A második módszer szerint egyenlőtlen munkaidő-beosztás eseténa) a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól, ésb) a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani.Például, ha a munkavállaló munkaidő-beosztása alapján 12 órában végzett volna munkát, de szabadságot adtak ki neki, akkora) 12 órára mentesül a munkavégzési kötelezettség alól, a szabadságát 12 órával kell csökkenteni, ésb) 12 órára járó távolléti díjat kell a részére megfizetni.Ennek az elszámolási módszernek az alkalmazása esetén a munkavállalót megillető szabadság mértékének számítása a gyakorlatban úgy történik, hogy a munkavállalót megillető[…]

Részlet a válaszából: […] kimutatni. A forintban kimutatott kötelezettséget viszont forintban indokolt kifizetni. A leírtakból következik, jogszabállyal nincs alátámasztva az a gyakorlat, mely szerint a forintban jóváhagyott (kötelezettségként előírt) osztalékot euróban fizetik ki. A jogellenes gyakorlatot igyekeztünk kevésbé jogellenessé szelídíteni azzal, hogy a fizetendő osztalékot euróban úgy kell megállapítani, hogy a nettó (az osztalékadókkal csökkentett) osztalék forintban meghatározott összegét el kell osztani a számlavezető bank euróeladási árfolyamával, azaz annyi euró fizethető, amennyit a forintban kimutatott nettó osztalékért az osztalékra jogosult venni tudna a számlavezető banknál. Erről szól a Számviteli Levelek 448. számában a 8583. kérdésre adott válasz, és abban a kérdésben hivatkozott rész is. Itt azonban meg kell jegyezni, a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 3. §-a alapján pénzügyi szolgáltatás a valutával, devizával saját számlára történő tevékenység. A hivatkozott törvény 7. §-a szerint viszont pénzügyi szolgáltatást kizárólag pénzügyi intézmény végezhet. Így a vállalkozási tevékenységet végző – pénzügyi intézménynek nem minősülő – társaságnál az osztaléknak euróban – az általunk javasolt módon – történő kifizetése sem tekinthető teljesen jogszerűnek. A kérdésben a kérdező még hivatkozik a 9061. kérdésre adott válaszra is (a helyes hivatkozás nem 9061., hanem 9064.). A hivatkozott válaszhoz kapcsolódóan megjegyezzük, nem szerencsés, ha másfél hasábnyi válaszból kiemelünk 7,5 sort, és nem szólunk az előtte-utána leírtakról. Előtte: "A forintban jóváhagyott osztalékot nem lehet euróra átváltani. A tulajdonosoknak forintban járó osztalékot lehet euróban kifizetni, annyi euróval, amennyi eurót a forintban fizetendő összegért a kifizetéskor venni lehet[…]

Részlet a válaszából: […] így elsődlegesen a vásárolt készletek között anyagkészletként kell állományba venni – az áfa nélküli vételáron. Ebből következően az eladónál (a kérdező cégnél) nem lehet vagyoni értékű jognak tekinteni, az valójában saját "előállítású" termék akkor is, ha azt saját termelésű készletként nem veszik állományba. Ezért a hitelesített energiamegtakarítás értékesítése termékértékesítésnek minősül, áfaköteles, az áfa nélküli ellenértékét pedig árbevételként kell kimutatni.Az Szt. 25. §-ának (6) bekezdése, illetve 26. §-ának (3) bekezdése ismertetik a vagyoni értékű jog értelmezéseit.[…]

Részlet a válaszából: […] – jogszabályi előíráson, szerződésen, megállapodáson alapuló támogatások – a már felmerült költségekkel (ráfordításokkal) arányos – várható, még el nem számolt összegét az egyéb bevételekkel szemben, amennyiben a vállalkozó bizonyítani tudja, hogy teljesíteni fogja a támogatáshoz kapcsolódó feltételeket, és valószínű, hogy a támogatást meg fogja kapni. Az aktív időbeli elhatárolást a kapott támogatás 77. § (2) bekezdés d) pontja, (3) bekezdés b) pontja... szerinti elszámoláskor, illetve a támogatás meghiúsulásakor kell megszüntetni.A kérdés szerinti 40 millió forint – előlegként – a 4794. számlán van (T 384 – K 4794).Célszerűen, legkésőbb az év végi zárlati tételek között, a képzési költség, valamint a projekt-előkészítési és projektmenedzsment-költség– elfogadott, jóváhagyott ráfordításának megfelelő összegét az előlegszámláról át kell vezetni az egyéb bevételek közé: T 4794 – K 9634;– el nem fogadott, jóvá nem hagyott ráfordításának a megfelelő összegét időbelileg el kell határolni az Szt. 33. §-ának (7) bekezdése szerint: T 3913 – K 9634 (az előleg összege állva marad);– az időbeli elhatárolást az elhatárolt összeg elfogadásakor, jóváhagyásakor kell megszüntetni (T 9634 – K 3913), mert akkor az előlegszámláról kell a jóváhagyott összeget az egyéb bevételek közé átvezetni: T 4794 – K 9634.A kieső munkaidőre járó támogatás könyvelése egyszerűbb, mert a havonta jelentett kieső bér alapján történik a folyósítás:– ha a támogatásfolyósítás véglegesnek tekinthető (mivel tényleges adatokat jelentenek), akkor a folyósított összeget a folyósításkor egyéb bevételként kell könyvelni: T 384 – K 9634, kivéve a decemberi kieső bér alapján járó támogatást, amelyet a decemberre való könyvelés érdekében időbeli elhatárolásként kell könyvelni: T 3913 – K 9634, amelyet januárban meg kell szüntetni: T 9634 – K 3913, mert a kapott támogatást kell januárban könyvelni: T 384 – K 9634;– ha a támogatásfolyósítás nem minősül véglegesnek, elfogadottnak, akkor a folyósított[…]

Részlet a válaszából: […] 27%" elnevezésű, a megfelelő forgalmi gyűjtőbe sorolt tételsor beprogramozásával). Továbbá a 48/2013. (XI. 15.) NGM rendelet 3. számú melléklet GF/3. pontjában foglaltak alapján "az éttermi pénztárgépek által készített Pénztárjelentésen külön sorban kell kinyomtatni a napi felszolgálási díj összegét. A pénztárgépnek biztosítani kell a felszolgálási díj havi szintű gyűjtését és listázását". A GKM rendelet 1. § (4)–(5) bekezdése értelmében a felszolgálási díj befolyt összegének – külön jogszabályokban meghatározott – adókkal és járulékokkal csökkentett hányadát kell a vendéglátásban közvetlenül közreműködőknek kifizetni. A közreműködők közötti felosztás szabályairól, arányáról az üzemeltetőnek – ha a munkahelyen munkavállalói érdekképviseleti szervezet működik – az érdekképviseleti szervezettel kell írásban megállapodnia. Ha a munkahelyen munkavállalói érdekképviseleti szervezet nem működik, a felszolgálási díj felosztásának arányáról az üzemeltetőnek a közreműködőkkel kell írásban megállapodnia. A felszolgálási díj címén megszerzett bevétel a magánszemély adómentes jövedelmének minősül a személyi jövedelem­adóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja-tv.) 1. számú melléklet 4.21. pontja alapján. Ugyanakkor a felszolgálási díj címén megszerzett összeg a társadalombiztosítás rendszerében a foglalkoztatottak járulékalapot képező jövedelmének minősül, amely után a foglalkoztatottnak társadalombiztosítási járulékot kell fizetnie. A felszolgálási díj alapot képez valamennyi társadalombiztosítási pénzbeli ellátás igénybevétele szempontjából, és az azt terhelő társadalombiztosítási járulékot – a munkabérhez hasonlóan – a foglalkoztatónak kell megállapítania és levonnia a felszolgálási díj összegéből. Számviteli szempontból a felszolgálási díj áfát nem tartalmazó összegét a vállalkozásnak az értékesítés nettó árbevételeként (tehát árbevételként) kell elszámolnia a kiállított számla, nyugta alapján, a felszolgálási díjból befolyt összeget[…]

Részlet a válaszából: […] átadással felajánlott, idegen ingatlanon végzett beruházások tételes átvételét írásban elismeri, akkor nyilatkozzon – külön írásban – arról is, hogy a korábban tételesen biztosított támogatások társaság általi beruházásra történő felhasználását elismeri, a még fel nem használt támogatások visszafizetéséről lemond.Az önkormányzat írásban nyilatkozik arról, hogy az idegen ingatlanon végzett beruházásokat térítés nélkül átveszi, a korábbi támogatások még fel nem használt része visszafizetéséről lemond (annak a felhasználását elismeri), akkor a társaság az idegen ingatlanon végzett beruházásokat a könyveiből kivezetheti a térítés nélküli átadás szabályai szerint:– tételesen a beruházások (az idegen ingatlan szerint)= elszámolt terv szerinti értékcsökkenésének a kivezetése: T 129 – K 123-126;= elszámolt terven felüli értékcsökkenésének a kivezetése: T 128 – K 123-126;= nettó értékének elszámolása egyéb ráfordításként belső feladás alapján: T 8647 – K 123-126.Természetesen az áfát is fel kell számítani: T 311 – K 467. Amennyiben[…]

Részlet a válaszából: […] tevékenység érdekében merültek fel, vagy sem (a társaságiadó-alapot nem módosítja vagy növeli).Az áfabevallásba kerülő adatok alapbizonylata a számla. A kérdés szerinti számla esetében vannak olyan tételek (az étel-italon kívül a taxi, a parkolás stb.), amelyekre a fizetendő áfát fel kell számítani, de nem vonható le, vagy csak 50%-ban vonható le (autóbérlés). Így a fizetendő áfa és a levonható áfa akár lényegesen is eltérhet egymástól. Ha az áfa teljes összegében nem vonható le, akkor annak összegét az adott szolgáltatás költségeként kell figyelembe venni. Ha az áfa csak részben nem vonható le, akkor az így le nem vonható áfát egyéb ráfordításként kell könyvelni.A fizetendő áfa, illetve a levonható áfa összegszerű meghatározása szorosan kapcsolódik az EU-s partnertől bejött számlához (a fizetendő áfa alapját a számla dokumentálja). De az egyes tételek könyvelési tételei­nek is az alapja a részletes számla, amely alapján megállapítható, hogy az adott tételt le nem vonható áfával kell könyvelni, illetve az áfát külön kell felszámítani, mert az levonható, vagy csak részben vonható le.A kérdésben felsorolt költségek (a fentiek szerint áfával vagy áfa nélkül) jellemzően az igénybe vett szolgáltatás költségei között könyvelendők, feltételezve, hogy a vállalkozási tevékenység érdekében merültek fel. Kivétel a felsoroltak közül az étel-ital költség.Étel-ital fogyasztása történhet– hivatali, üzleti utaláshoz kapcsolódóan;– reprezentáció és üzletiajándék-juttatás keretében;– ingyenes vagy kedvezményes rendezvényen.A kérdés szerinti esetben az első[…]

Részlet a válaszából: […] kötelezettség átvállalásának könyvelése a CSP1-nél:– az átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegének könyvelése, feltételezve, hogy eszközbeszerzés nem kapcsolódik a kötelezettséghez: T 4792 – K 9644;– a kötelezettség elengedését az eredmény javára kell elszámolni.Mint a fentiek is mutatják, nem teljesülnek a csereszerződés alapvető követelményei: két adásvétel helyett csak egy van, a másik gazdasági esemény valójában vagyonátadás. Nem teljesülhet azért sem, mert a két ügyletben nem azonosak a szereplők.Így a kérdés szerinti konstrukció jogszabályellenes.Jogszabályellenes az ügylet akkor is, ha CSP1 kft. a tagi kölcsön nyújtója, és a nyújtott tagi kölcsönt a követelések között mutatja ki (a 356. számlán). A tagokkal szembeni követeléseket el lehet adni piaci értéken, de átadható térítés nélkül is. Ez esetben ugyan megvan a két adásvételi ügylet: CSP1 tulajdonosa eladja az üzletrészt CSP2-nek és CSP3-nak, illetve CSP1 eladja a tagi követelését CSP2-nek és CSP3-nak, a probléma az, hogy a két ügylet szereplői nem azonos szereplők, és a két ügylet azonos irányú, mindkettőben a CSP2 és a CSP3 a vevő, nincs beszámítási lehetőség.A kérdés második fele szerint CSP2 is, CSP3 is tulajdonosa egy kft. üzletrészének, amelyből értékesíthet (és nem átad) vagy térítés nélkül átadhat 25-25 M Ft-ot CSP1-nek. Az értékesítés adásvételi szerződéssel, a térítés nélküli átadás megállapodással megtörténhet azzal, hogy a 25-25 M Ft az üzletrészek névértéke, az eladási árát az adásvételi szerződés, a piaci értéket a megállapodás tartalmazza.Könyvelés a CSP2-nél és a CSP3-nál adásvétel esetén:– az értékesített üzletrész eladási árának könyvelése: T 366 – K 9721;– könyv szerinti értékének kivezetése: T 8711 – K 171-173;– az értékesítés árfolyam-különbözetének megállapítása a bevételként, ráfordításként elszámolt összegek összevezetésével: T 9721 – K 8711.Könyvelés a CSP1-nél adásvétel esetén: T 171-173 – K 478, a megvásárolt üzletrész vételára.Könyvelés térítés nélküli átadás esetén a CSP2-nél, a CSP3-nál: a térítés nélkül átadott üzletrész könyv szerinti értékének kivezetése: T 8717 – K 171-173.Könyvelés térítés nélküli átvétel esetén a CSP1-nél:– a térítés nélkül átvett üzletrész piaci értékének állományba vétele: T 171-173 – K 97294;– a bevételként elszámolt összeg időbeli elhatárolása: T 97294 – K 4833;– az időbeli elhatárolás megszüntetése az üzletrész bekerülési értékének, illetve a bekerülési érték arányos részének ráfordításkénti elszámolásakor: T 4833 – K 97294.A kérdésből arra lehet következtetni, hogy a CSP2 is, a CSP3 is tagi kölcsönként az általa nyújtott kölcsönöket mutatják ki a követelések között (feltételezhetően a 356. számlákon).A tagikölcsön-követelések eladhatók, térítés nélkül átadhatók.A tagi kölcsönök értékesítésének könyvelése CSP2-nél, a CSP 3-nál:– követelések könyv szerinti értékének kivezetése: T 862 – K 356;– eladási árának bevételkénti elszámolása: T 368 – K 962;– a követelések értékesítése eredményének megállapítása a 862. és a 962. számlák összevezetésével: T 962 – K 862.A CSP2-nek és a CSP3-nak az értékesített tagi követelések adósait – a Ptk. a követelések engedményezésére vonatkozó előírásai szerint – írásban az értékesítésről tájékoztatni kell (többek között arról, hogy kötelezettségüket, törlesztéseiket, visszafizetéseiket a CSP1 felé teljesítsék). A tagi kölcsönt felvett tagoknak a kölcsönkötelezettségük nyilvántartásaiban, főkönyvi számláin a kölcsön nyújtójának nevét meg kell változtatniuk, egyéb könyvelési feladatuk nincs.A tagikölcsön-követelések vételének könyvelése a CSP1-nél a vételi áron: T 3651 – K 4799.A tagikölcsön-követelések[…]

Részlet a válaszából: […] (ráfordításokat) ellentételező támogatásokat egyéb bevételként az üzleti évben vagy az üzleti évhez kapcsolódóan benyújtott bevallásban szereplő igénylés összegében, az adóbevallás alapján kell könyvelni. Ez igaz a szociálishozzájárulásiadó-kedvezmény[…]