Bizalmi vagyonkezelésbe átadás könyvelése

Kérdés: A vagyonrendelő kft. bizalmi vagyonkezelésbe átadja az ingatlanjait, nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyonként. A kezelt vagyon átvételre került. A vagyonrendelő kft. könyveiben a számviteli törvény szerint hogyan kell könyvelni az átadást? Az átvételt a bizalmi vagyonkezelő által kezelt vagyonban hogyan kell kimutatni, könyvelni?
Részlet a válaszából: […] előírása szerint a beszámolót a számviteli törvény által előírt könyvvezetéssel kell alátámasztani. A számviteli törvény hivatkozott előírásaiból következik, hogy a vagyonkezelőnek külön beszámolót kell a vagyonkezelt vagyonról (több kezelt vagyon esetén a kezelt vagyononként külön-külön) és külön beszámolót kell a saját cégéről, mint vagyonkezelő készítenie, és mindegyik beszámolót külön-külön könyvvezetéssel kell alátámasztania.A számviteli törvény 40/A. §-a (1)–(2) bekezdései szerint a kezelt vagyonnál a saját tőke az indulótőkéből, a tartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév adózott eredményéből tevődik össze. Az indulótőke a bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelő által a bizalmi vagyonkezelő rendelkezésére bocsátott eszközöknek a számviteli törvény 50. §-a (9) bekezdése szerinti – azaz a bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti együttes – értéke, csökkentve azt a bizalmi vagyonkezelés során kiadott vagyon összegével. A bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti értékének meghatározásáról a számviteli törvény és a Ptk. külön nem rendelkezik, indokolt azonban – különösen a későbbi viták elkerülése érdekében – a vagyonrendeléskor érvényes piaci értékből kiindulni. Így a kezelt vagyonban a megkapott ingatlant az indulótőkével szemben kell állományba venni a bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti értéken.A számviteli törvény 77. § (1) bekezdés i) pontja és 81. § (1) bekezdés i) pontja rögzíti, hogy a vagyonrendelőnél egyéb[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 7.
Kapcsolódó címke:

Időszakos elszámolású számlák könyvelése

Kérdés: Társaságunk ügyfele az egyik partnerével kötött szerződés alapján az Áfa-tv. 58. §-a szerinti időszakos elszámolási számlákat köteles kiállítani, még a tényleges teljesítést megelőzően előre. Az ügyfél által kiállított számla ingatlan-bérbeadási szolgáltatásról szól. Például a 2025. év januári számlát 2024 decemberében fogja kiállítani úgy, hogy a számla összes dátuma (számla kelte, fizetési határidő, áfateljesítési dátum) is 2024. decemberi. A számviteli időszak ebben az esetben teljes egészében a 2025. üzleti évet érinti. A leírt esetben könyvelhető-e a számla a 2024. üzleti évben? Kimutatható-e vevőkövetelésként, ha a partner nem fizeti meg az ellenértéket 2024 végéig? Ha 2024. üzleti évben nem könyvelhető vevőkövetelésként a 2024-ben kiállított számla, akkor a fizetési határidőig (2024-ben) kiegyenlített ellenértéket miként kell helyesen könyvelni? Hogyan változna akkor az eljárás, ha a számviteli időszak 2024. 12. 15. – 2025. 01. 14. lenne?
Részlet a válaszából: […] az előlegként kapott összeget beszámítani a vevővel szemben (T 454 – K 311).Az előbbiek alapján a kérdésekre a válaszok:A kérdés szerinti számlát 2024-ben előlegszámlaként kell könyvelni, és az áfabevallásban is szerepeltetni, de csak akkor, ha a pénzügyi teljesítés megtörtént. Előlegszámla esetén a teljesítésről a teljesítéskor külön számlát kell kiállítani. Bérbeadási szolgáltatásnyújtás esetében ez a számla kiállítható a bérbeadási időszak kezdetekor, 2025. január 1-jén, a bérbeadási időszak közben bármikor, de a bérbeadási időszakot követően is, a teljesítés elfogadásakor.A kérdés szerinti számla előlegszámla, ezért azt vevőkövetelésként nem lehet kimutatni (árbevételként sem), mert csak a pénzügyi teljesítéskor könyvelhető, akkor is, ha 2024. év végéig a vevő (a partner) nem fizet. Ha a vevő nem fizet, akkor a szóban forgó számlát sem 2024-ben, sem 2025-ben nem lehet könyvelni.A 2024-ben kiállított számlát akkor sem lehet normál számlaként könyvelni (azaz vevőkövetelésként[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 7.
Kapcsolódó címke:

Kezességvállalási díj elszámolása

Kérdés: Az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány, a pénzügyi intézmény és a vállalkozás között kezességi szerződés jött létre. Az alapítvány kezességet vállal arra, hogy ha a vállalkozás a pénzügyi intézmény felé nem teljesíti a kötelezettségét. Az alapítvány kezessége fejében a pénzügyi intézmény évente kezességi díjat köteles fizetni, amelyet a pénzügyi intézmény a vállalkozásra áthárít. A vállalkozás bankszámlájáról évente a bank AVHGA kezességvállalási díj címen automatikusan leemeli. Ezt az évenkénti egyszeri díjat bankköltségként, egyéb szolgáltatásként vagy ráfordításként kell könyvelni?
Részlet a válaszából: […] hárítja át a vállalkozásra, az áthárított összeg nem minősíthető bankköltségnek. De nem tekinthető egyéb ráfordításnak sem, mivel a vállalkozási tevékenységgel szoros kapcsolatban lévő ügylettel (hitel-visszafizetéssel) függ össze. Ezért – az adott esetben – a kezességvállalási[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 7.
Kapcsolódó címke:

Több adókedvezmény egyidejű érvényesítése

Kérdés: Egy magyar középvállalatnak minősülő adóalany a korábbi években a Tao-tv. 22/B. §-a szerinti fejlesztési adókedvezményt jelentett be, és a járó adókedvezmény kisebb hányadát már érvényesítette is. Ezen túlmenően jogosult volt a 7. § (1) bekezdés zs) pontja szerinti kedvezményre is. Az adózó olyan cégátalakulást tervez, hogy a kedvezményre jogosító projekt keretében létrehozott ingatlant, és az ingatlan hasznosításából adódó kiskereskedelmi tevékenységet külön cégekbe viszi, és a tevékenységet folytató cég az ingatlant a tulajdonos cégtől bérbe veszi. Ez a tranzakció lehetővé teszi-e a fent megjelölt adókedvezmények további érvényesítését, illetve felmerül-e bármely tétel kapcsán az adókedvezmény visszafizetése az átalakulás miatt? Befolyásolja-e a fenti választ, ha a Tao-tv. szerinti kedvezményezett átalakulás valósulna meg?
Részlet a válaszából: […] adókedvezmény igénybevétele szempontjából ugyan nincs jelentősége annak, hogy a támogatott ingatlan a jogutód eszköze lett, vagy a jogutód bérli ezen ingatlant, de a kérdésben mégis ellentmondás, hogy a jogutód az átalakulás során a kedvezményre jogosító projekt keretében létrehozott ingatlant külön cégbe viszi, vagy a tevékenységet folytató cég az ingatlant a tulajdonos cégtől bérbe veszi.Ezen körülmények előrebocsátásával a fejlesztési adókedvezmény jogutód általi érvényesítése a következő előírások, illetve feltételek teljesülése mellett lehetséges:Az Air. 12. § (1) bekezdése szerint törvény eltérő rendelkezése hiányában az adózó polgári jog szabályai szerinti jogutódját megilletik mindazon jogok, amelyek a jogelődöt megillették, továbbá terhelik a jogelőd által nem teljesített kötelezettségek a jogutódlással szerzett vagyonnal arányosan. Több jogutód esetén a jogelőd kötelezettségeit a jogutódok vagyonarányosan teljesítik, teljesítés hiányában pedig a jogelőd tartozásáért egyetemlegesen felelnek, a költségvetési támogatásra – eltérő megállapodás hiányában – vagyonarányosan jogosultak.Ennek alapján, feltételezve, hogy a jogutód megfelel a 165/2014. (VII. 17.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdésében foglaltaknak, mely szerint az adókedvezmény a Tao-tv. 22/B. § (1) bekezdés a)–f) és h)–k) pontja szerinti beruházás esetén akkor vehető igénybe, ha az adózó a beruházás részét képező valamennyi tárgyi eszközt üzembe helyezi, a támogatható immateriális javakat használatba veszi, és ezeket az eszközöket (kivezetés esetén[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 7.
Kapcsolódó címke:

Transzferár-dokumentáció készítése

Kérdés: Ha van egy kft., mely elkészítteti a saját és más cégek (akikkel kapcsolt vállalkozásban állnak – ugyanaz a tulajdonosi és ügyvezetői kör, sok-sok ügyletet számláznak egymás között) transzferár-dokumentációit (ezzel a készítővel folyamatosan lesz üzleti kapcsolata, hiszen minden évben kötelezett ő is, és a többi cég is a transzferár-nyilvántartásra), akkor a kft. – aki egyben a megrendelő is – esetében, amikor továbbszámlázza a készítő cég szolgáltatásának nem kis összegű díját a többi cége felé, akkor ugyebár közvetített szolgáltatás valósul meg, de mivel rendszeresen lesz ez az ügylet, dokumentálás, továbbszámlázás, akkor fel kell vennie a TEÁOR-számot? Szerintem igen, mert nem egyszeri, egyedi szolgáltatásról van szó, hanem rendszeres „igény” kielégítéséről, szolgáltatásnyújtásról, hiszen folyamatosan dolgozik a ténylegesen készítő cég, számlázza is a díjait a kft. felé, aki pedig ezeket továbbszámlázza. Úgy gondolom, hogy rendszeres bevétele lesz belőle, kell TEÁOR-szám, ráadásul szerződések is kellenek (külön-külön) a kapcsolt cégek között (megbízták a kft.-t, hogy ezt a nyilvántartási kötelezettséget ő intézze el), már csak az IPA miatt is, hogy a közv. szolg. megállja a helyét. Véleményem szerint a készítő cég nem akar 10 kft. felé számlázni, szerződni, ezért is kényszerül a fő megrendelő kft. többfelé számlázni és szerződni, azaz átterhelte az „adminisztrációt”.
Részlet a válaszából: […] saját nevében vásárolt, és a harmadik személlyel (a megrendelővel) kötött szerződés alapján, a szerződésben rögzített módon részben vagy egészében, de változatlan formában továbbértékesített (továbbszámlázott) szolgáltatás; közvetített szolgáltatásnál a gazdálkodó vevője és nyújtója is a szolgáltatásnak, a gazdálkodó a vásárolt szolgáltatást részben vagy egészében közvetíti úgy, hogy a megrendelővel kötött szerződésből a közvetítés lehetősége, a számlából a közvetítés ténye, vagyis az, hogy a gazdálkodó nemcsak a saját, hanem az általa[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 7.
Kapcsolódó címke:

Beszerzéshez kapcsolódóan jóváírt összegek könyvelése

Kérdés: Autókereskedő a beszerzéseihez kapcsolódóan a beszállító márkakereskedőjétől kétféle utólagos visszatérítést kap:
a) minőségi bónuszt,
b) kampányhoz kötött értékesítési jutalékot,
amelyeket utólagos engedményként áfa nélküli jóváíró számlában számláz felé, de azokat alvázszámonként jóváírt összegként állapít meg, és azokat összesíti a jóváíró számlában. Ezen jóváírásokat utólagos engedményként egyéb bevételként kell elszámolni, vagy az árubeszerzési érték módosításaként kell elszámolni az autókereskedőnél?
Részlet a válaszából: […] alvázszámlákhoz kapcsolódó számlák szerinti eladási árat módosítja az engedmények összegeivel, azaz ha számlával egy tekintet alá eső okiratot állít ki és küld az autókereskedőnek. Ez esetben a fizetendő, az előzetesen felszámított áfa is szerepelt volna a helyesbítő számlán. (A kérdés szerint a jóváíró számlán az áfa nem szerepel, amely tény az Áfa-tv. előírásaival nem egyeztethető össze.)Mivel a márkakereskedő az általa eladott gépkocsinként (alvázszámonként) adta az engedményt, az engedmény összegével érintett gépkocsik beszerzési értékét kell csökkenteni akkor is, ha a gépkocsit az autókereskedő már korábban értékesítette.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 7.
Kapcsolódó címke:

Örökölt ingatlan egyszeres könyvvezetésnél

Kérdés: Egyszeres könyvvezetést alkalmazó nem közhasznú egyesület örökölt egy ingatlant (családi ház telekkel). Hogyan kell rögzíteni a naplófőkönyvben? Kell-e szerepeltetni az egyszerűsített beszámoló eredménylevezetésében? Ha kell, akkor mely sorban? Az ingatlan értékcsökkenését kell-e szerepeltetni a ráfordítást jelentő elszámolások között? Ha igen, akkor milyen érték alapján számolhatok? A hagyatéki végzésben egy összeg szerepel az ingatlanra, nincs külön meghatározva az épület és külön a telek értéke.
Részlet a válaszából: […] végzésben az örökölt ingatlan egy összegben szerepel. A számviteli előírások szerint viszont külön kell nyilvántartani a telek, illetve az épület (a családi ház) értékét. A hagyatéki végzésben lévő egy összeget az egyesület vezetésének kell megosztania a telek értékére, illetve a ház (az épület) értékére. A megosztásnál az ingatlan fekvése szerinti helyi árviszonyokat kell figyelembe venni. Fontos a külön nyilvántartás, mivel a telek értéke terv szerinti értékcsökkenéssel nem csökkenthető, az épület bekerülési értékét pedig csökkenteni kell.Az ingatlan öröklését sajátos beszerzésnek kell tekinteni, beszerzési értéke a hagyatéki végzés szerinti érték. Mivel az egyszerűsített mérlegben időbeli elhatárolás nem szerepelhet, ezért az örökölt ingatlant a megosztás után, az eszközök között a kötelezettségekkel szemben kell nyilvántartásba venni[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 7.
Kapcsolódó címke:

Gépkocsibeálló-bérlet áfája

Kérdés: Irodaházban bérelünk irodát és gépkocsibeálló helyet. Úgy értelmezem, hogy a hosszú távú gépkocsibeálló-bérlet nem tartozik az áfatörvény 124. §-a szerint áfalevonási tilalom alá, mert ez nem parkolási szolgáltatásnak minősül, hanem bérbeadásnak. Adóköteles és adómentes tevékenységet is végzünk, ennek megfelelően az áfát arányosítva igényeljük vissza. A személygépjárműveinkre nem vezetünk útnyilvántartást, magán- és céges használat is történik. A gépkocsibeállót a céges autóink használják a munkaidő alatt. Ön szerint a gépkocsibeálló bérleti díjának áfája visszaigényelhető arányosítva (adómentes-adóköteles tevékenység miatti arányosítás)?
Részlet a válaszából: […] termék (például ingatlan) időleges használatáért téríti vagy téríteni köteles a kötelezettnek. Az általános forgalmi adó rendszerében tehát bérbeadás alatt nem kizárólag a polgári jog szabályainak megfelelő bérleti szerződésen alapuló használatba adást kell érteni, hanem minden olyan egyéb jogviszonyt is, melynek elsődleges célja termék használatának ideiglenes átengedése. Ennek a definíciónak a parkolási szolgáltatás tartalma is megfelel, így az elhatárolás a törvény szövege alapján önmagában nem lehetséges. A kialakult gyakorlat a parkolást biztosító felügyelet mértéke alapján határolja el egymástól a kétféle típusú szolgáltatást. A parkolási szolgáltatás általában a szolgáltatást nyújtó közvetlen felügyelete mellett történik, vagyis a szolgáltatást nyújtó közvetlenül nyomon követi az igénybevétel módját és menetét. Ez megtörténhet a parkolási szolgáltatást nyújtó képviselőjének (alkalmazottjának, megbízottjának) személyes jelenlétével vagy automata berendezés útján, ami alkalmas arra, hogy a szolgáltatás tényleges igénybevételét kövesse és rögzítse. A parkolási szolgáltatás sok esetben (de nem feltétlenül) őrzési szolgáltatást is magában foglal.Ezzel szemben az „egyszerű” bérbeadási szolgáltatásnál a bérbeadó a használatot nem közvetlenül felügyeli. Szolgáltatása csak abban merül ki, hogy az adott területet gépjármű elhelyezése céljából[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 7.
Kapcsolódó címke:

Kapott osztalék kifizetése

Kérdés: Kft.-nknek („A” cég) belföldi magánszemély tulajdonosai vannak. Ugyanakkor cégünk 50%-os tulajdonosi részesedéssel bír egy másik belföldi kft.-ben („B” cég). A „B” cég 2023. évben is fizetett osztalékot tagjainak, és 2024. évben is. („B” cégnek 50%-ban magánszemély és 50%-ban a mi cégünk a tulajdonosai.) A „B” cég által cégünknek fizetett osztalékot a 97-re könyveltem. Ezt az összeget cégünk saját magánszemély tagjainak szeretné kifizetni osztalékként. Ennek nincs akadálya, ha egyébként az eredménytartalékunk is pozitív, és a várható ez évi eredményünk is az lesz? Tehát a 2024. évben kifizetett („B” kft. 2023. évi eredményéből kapott) osztalékot az „A” kft. 2024. évben továbbutalhatja a magánszemély tagjainak? Ha a kft.-nk a 2023. évi beszámoló elkészítésekor a taggyűlési jegyzőkönyvbe nem írta bele azt, hogy akár a korábbi évek eredménytartalékát, akár a tárgyévi (2023. évi) eredményéből osztalékot kíván fizetni, attól most 2024. évben megteheti azt? Milyen következményei vannak, hogy nem szerepel a taggyűlési jegyzőkönyvben ennek a ténye?
Részlet a válaszából: […] „A” kft. tulajdonosainak továbbutalni osztalékként. Ilyen nincs! „A” kft. akkor fizethet osztalékot, ha a saját adatai szerint erre lehetősége van, az adott esetben a 2024. évi mérleg szerinti eredmény elfogadásakor, függetlenül attól, hogy a „B” kft.-től 2024-ben ilyen címen kapott összeget (osztalékot).A Ptk. 3:185. §-a szerint: a tagot a társaságnak a tag javára történő kifizetések céljából felosztható és a taggyűlés által felosztani rendelt saját tőkéjéből a törzsbetétek arányában meghatározott összeg (osztalék) illeti meg. A taggyűlés az osztalékfizetésről a beszámoló elfogadásával egyidejűleg határoz.Mivel – a kérdés szerint – az „A” kft. taggyűlése a 2023. évi beszámoló elfogadásakor az osztalékfizetésről nem hozott döntést, ezt az elmaradt döntést 2024-ben már nem lehet pótolni, ezért a 2023. évi beszámoló szerinti felosztható saját tőkéből osztalékot 2024-ben nem fizethet az „A” kft. 2025-ben is csak akkor, ha teljesülnek az Szt. 39. §-a (3) bekezdésében előírt feltételek, és a 2024. évi beszámolót elfogadó taggyűlés dönt az osztalékfizetésről és az erről szóló taggyűlési határozatot a taggyűlésről készült jegyzőkönyv tartalmazza.A taggyűlés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 7.
Kapcsolódó címke:

Felmentési bér, jutalom adóköteles-e?

Kérdés: Az alábbi kérdés megválaszolásában kérem a segítségüket: Két munkavállaló évek óta fizetés nélküli szabadságon van a magyar cégnél, mert munkaviszonyban dolgozik a bécsi anyavállalatnál. 2024-ben részükre is kifizet a magyar cég egy összeget, egyiküknek felmentési bér, másikuknak jutalom címén, mivel a külföldi gyárat bezárták. Hogyan kell ezt a kifizetést szja és járulékok tekintetében kezelni? Jól gondoljuk-e, hogy szja-köteles, mert a kifizetés magyarországi kifizetőtől származik, de nem járulékköteles, ha a magánszemély igazolja – az A1-es igazolással –, hogy Ausztriában biztosított?
Részlet a válaszából: […] személyijövedelemadó-köteles, mivel a kifizetés magyarországi kifizetőtől származik, és feltehetően a két dolgozó továbbra is belföldi illetőségű. Továbbá a kifizetés nem járulékköteles,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. november 7.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4