Bankkártyán fizetett borravaló könyvelése

Kérdés: Bankkártyás borravaló könyvelésével kapcsolatban kérem a véleményüket, tekintettel a 2025. 01. 01-től hatályos változásokra, mely szerint adómentes az a borravaló is, amelyet a vendéglátóegység üzemeltetője oszt szét a dolgozóinak, megfelelő nyilvántartás vezetése mellett. Cégünk felszolgálóegységeiben a vendég a fogyasztása ellenértékének bankkártyás fizetésekor egy külön erre a célra rendszeresített applikáción jelzi, hogy a fogyasztása ellenértékén felül kíván borravalót adni, és azt is, hogy annak összege hány százaléka a fogyasztásnak. Ilyen módon a borravaló összege a céges bankszámlán kerül jóváírásra, a szétosztás pedig az alábbiak szerint valósulhat meg.
1. A nap/hét végén a rendszerből lekért jelentés alapján a borravaló összege a boltvezető által kivételre kerül a pénztárból, majd azt a belső szabályzatban meghatározott módszer szerint a dolgozók között szétosztja.
2. A szétosztás – felhasználva a rendszerből lekért jelentést és a belső szabályzatot – a bérszámfejtésen keresztül, a havibér utalásával együtt valósul meg az egység dolgozóinak, azáltal, hogy a számfejtési programba adómentes juttatás jogcímén az egyes dolgozókra kalkulált összeg rögzítésre kerül.
Mivel a borravaló az áfa rendszerében nem minősül ellenértéknek, illetve azt a fogyasztó szándéka szerint nem a cégnek, hanem a felszolgálóegység dolgozóinak kívánja juttatni, véleményünk szerint annak egyéb bevételként, majd kiosztáskor egyéb személyi jellegű kifizetésként történő megjelenítése nem indokolt, hanem azt egy technikai mérlegszámlán indokolt könyvelni, melynek egyenlege a már a bankszámlán jóváírt, de még kiosztásra nem került borravaló összegét kell, hogy mutassa, mint kötelezettséget a dolgozók felé. Ez a könyvelési módszer független attól, hogy a fentiekben leírt 1-es vagy 2-es módszer szerint történik a szétosztás. Kérjük szíves véleményüket a könyvelés általunk leírt módjáról!
Részlet a válaszából: […] (árbevételének) és az ellenérték áfájának, továbbá a borravalónak (árbevételnek nem minősülő egyéb bevételnek) a fedezete. Így az eszközszámlához három forrásszámla kapcsolódik, amelyek között nincs (nem lehet) kötelezettségszámla.A vendég nem nevezi meg név szerint a vendéglátóegység azon dolgozóját, akinek a borravalót adja, a borravaló szétosztását „rábízza” az egység vezetőjére, és így a borravalók összesenjét ő osztja szét a dolgozóknak, és ezáltal a cég az, amelyik adja a borravalót a vendégektől ilyen címen kapott összegből. Ezért nem minősíthető a borravaló címén kapott összeg a cégnél kötelezettségnek. Valójában a vendégek által a felszolgálóknak címzett juttatás, amelyet a juttatás (támogatás) elszámolására vonatkozó szabályok szerint kell könyvelni a cégnél: a bankszámlára borravaló jogcímen befolyt összeget az egyéb bevételek között kapott támogatásként, a borravaló címén a felszolgálóknak fizetett összeget – a 2-es pont szerint – pedig egyéb személyi jellegű kifizetésként kell kimutatni (a kérdés szerinti bizonylatok is erről szólnak!). (Gazdasági esemény a borravaló kifizetése is, amelyet a kettős könyvvitel szabályai[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.
Kapcsolódó címke:

Energiahatékonysági megtakarítás könyvelése

Kérdés: Termelővállalatként energiahatékonysági beruházásokat hajtunk végre, és a várható megtakarítást auditáljuk, így Hitelesített Energiamegtakarításhoz (HEM vagy máshol EKR-nek hívják) jutunk. Ezeket kétféle módon hasznosítjuk: egyrészt értékesítjük a kötelezett részére a piacon, másrészt átadjuk az energiaszolgáltatónak. A vele kötött szerződés szerint a földgáz árának egyik eleme egy ún. PKD-díj, ami euróban van meghatározva, és a fogyasztással arányos. Ezt az elemet a szolgáltató nem számlázza felénk a gázév során, cserébe mi HEM-et adunk át, ugyancsak a szerződésben meghatározott áron. A gázév végén elszámolunk egymással, és amennyiben kevesebb az általunk átadott HEM, akkor a HEM-mel le nem fedett PKD-t utólag kiszámlázza felénk az energiaszolgáltató. Mi az átadott HEM-et nem számlázzuk, és számlát sem kapunk a lefedett PKD-díjról. Az utolsó három hónap ki nem számlázott PKD-díját csak a gázév végét követő 90 napon belül kell lefednünk. Kérdésünk a fentiek számviteli kezelése, mert nem egyértelműek az állásfoglalások és a könyvvizsgálónk véleménye.
Részlet a válaszából: […] között kimutatott energiamegtakarítás értékét anyagköltségkénti elszámolással csökkenteni kell, egyidejűleg az így anyagköltségként elszámolt összeggel a halasztott bevételként – ilyen címen – elhatárolt egyéb bevételt is meg kell szüntetni a passzív időbeli elhatárolás egyéb bevételkénti elszámolásával.A részletekre a válasz a következő:Helyes, hogy az auditálás után a HEM-et anyagként készletre veszik az audit szerinti bekerülési értéken az egyéb bevételekkel szemben, de az egyéb bevételt halasztott bevételként el kell határolni, itt az értékesítésig, az átadásig.A HEM értékesítéskori bevétele nem egyéb bevétel, hanem az áfa felszámításával számlázott ellenérték, amelyet árbevételként kell kimutatni, és a halasztott bevételként elhatárolt (a HEM értékesítéssel arányos részét) egyéb bevételként meg kell szüntetni. A HEM értékesítésekor tehát árbevételt és egyéb bevételt is ki kell mutatni (az energiamegtakarítás értékesítésekor realizálódik ténylegesen a beruházással elért megtakarítás az adózás előtti eredményben).Válasz a könyvvizsgáló véleményére: valószínű, hogy nem vette figyelembe a bizonylati elv és bizonylati fegyelem követelményét, minden gazdasági eseményt könyvelni kell, a HEM-hez való hozzájárulást is, az nem mérlegen kívüli tétel.A második kérdésre a válasz:Kezdjük azzal, hogy minden gazdasági eseményt (műveletet) könyvelni kell, szabályszerűen kiállított bizonylat alapján.A kérdés szerint a HEM-et szabályszerűen kiállított bizonylat alapján veszik nyilvántartásba (helyesen). Egyértelmű, hogy a készlet csökkenését is csak szabályszerű bizonylat alapján lehet könyvelni.Az energiaszolgáltatónak történő átadáskor – az ide-oda való számlázás helyett – az a megfelelő, ha a számviteli előírásokkal összeegyeztethető:a) az energiaszolgáltató a fogyasztásról olyan számlát állít ki, amely magában foglalja a PKD-díjat is azzal, hogy azt a fogyasztó (a társaság) HEM átadásával egyenlíti ki;b) a fogyasztó (a társaság) az energiaszolgáltató – áfa nélküli – teljes értékű (a PKD díját is magában foglaló) számláját számolja el anyagköltségként (a szolgáltatás díja), és a számla HEM-mel csökkentett összegét fizeti meg;c) a fogyasztónak (a társaságnak) számláznia kell az áfa felszámításával a HEM-et a megállapodás szerinti értéken, az áfa nélküli értéket árbevételként elszámolni, és követelésként kimutatni az energiaszolgáltatóval szemben (kapcsolódóan kivezeti az „értékesített”, itt beszámított HEM arányos készletértékét az eladott áruk beszerzési értékeként, a halasztott bevételként elhatárolt HEM arányos részét pedig visszavezeti az egyéb bevételek közé);d) az energiaszolgáltatóval történő egyeztetéskor az energiaszolgáltatóval szembeni [a) pont szerinti] kötelezettséget az energiaszolgáltatóval szembeni [c) pont szerinti] követelését összevezeti (beszámítja), és a különbözetet – a már leírt módon – rendezik.A számviteli fegyelmet sérti meg az energiaszolgáltató akkor, ha nem a teljes szolgáltatási díjról állítja ki havonta a számlát, azaz ha az nem tartalmazza a PKD-díjat.A[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 6.
Kapcsolódó címkék:  

Ázsiós tőkeemelés könyvelése

Kérdés: Milyen időponttal kell könyvelni az ázsiós tőkeemelést az érintett társaságnak és a társaság tulajdonosának a következő esetekben? Jegyzett tőke emelése: 1000 egység, ázsió 2000 egység. Döntés az ázsiós tőkeemelésről: 2024. 12. 18. A Cégbíróság bejegyzési időpontja: 2025. 02. 15. A tőkeemelés összegének átutalása: 2025. 02. 01. A társaság és a tulajdonos mérlegzárási időpontja egyaránt 2025. január 31. Kérem válaszukban a számviteli törvény vonatkozó paragrafusait is szíveskedjenek megadni!
Részlet a válaszából: […] könyvelni: T 384 – K 355, az átutalás napjával.Ázsióval történő jegyzett tőke esetén, a jegyzett tőkét meghaladó ázsió összegét (a jegyzési érték és a névérték különbözetét) az Szt. 36. §-a (1) bekezdésének a) pontja alapján a tőketartalék növekedéseként kell kimutatni, az Szt. 36. §-a (3) bekezdése szerint a cégbejegyzés időpontjával történik akkor is, ha az eszköz átvétele a cégbejegyzést megelőzően történt. A kérdés szerint az ázsió átutalása is 2025. 02. 01. napjával, tehát a jegyzett tőke emelését megelőzően történt, ezért az átutalt 2000 egységet az érintett társaságnál kötelezettségként kell kimutatni (T 384 – K 4792), majd a cégjegyzékbe történt jegyzett-tőke-emelés bejegyzésének időpontjával, 2025. 02. 15-ével kell a tőketartalék javára könyvelni (T 4792 – K 412).Egyszerűbb a könyvelés a tulajdonos társaságnál. A tőkeemelésre szánt összeget is, az ázsiót is akkor kell könyvelni, amikor az összeg átutalásra kerül. Eltérés van azonban abból adódóan, hogy az átutalás a tőkeemeléssel érintett társaságnál a jegyzett-tőke-emelést a cégbíróságon a cégjegyzékbe bejegyezték-e vagy sem. Ez egyébként a 36. § hivatkozott előírásaiból következik. (Nyilvánvaló, hogy addig nem beszélhetünk befektetésről, amíg a befektetés a cégbíróságon a cégjegyzékben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 24.
Kapcsolódó címke:

Bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos kérdések

Kérdés: A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló hatályos 2014. évi XV. törvény előírásai szerint:
1. Ügyvéd által ellenjegyzettnek kell lennie a bizalmi vagyonkezelői szerződésnek?
2. A bizalmi vagyonkezelő családtag esetén milyen végzettséghez kötött?
3. Az MNB-nek csak bejelentési kötelezettsége van?
4. Vagyonkezelésbe adáskor a felértékelt vagyon után nem keletkezik adófizetési kötelezettsége?
5. Milyen adó- és járulékfizetési kötelezettsége keletkezik?
6. Milyen lényeges dologra kell még odafigyelni?
Részlet a válaszából: […] vagyonkezelési szerződést. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy ha valaki vállalja, hogy egy családtagja vagy jó ismerőse bizalmi vagyonkezelője lesz, akkor másvalaki javára újabb ilyen megbízást már nem vállalhat el. A bizalmi vagyonkezelő felé elvárás, hogy jelezze a kockázatokat. Éppen emiatt a jó vagyonkezelő egy olyan pénzügyi szakember, aki jártas a menedzsmentben, megfelelően kommunikál a partnerekkel, érti a bankok és hitelintézetek konstrukcióit, képes több bankszámla egyidejű hatékony kezelésére, és folyamatos kontrollingot folytat.3. Üzletszerű bizalmi vagyonkezelőknek engedélyeztetni kell a tevékenységüket, a nem üzletszerű bizalmi vagyonkezelési jogviszonyokra csak bejelentési kötelezettség van az MNB felé.4. Vagyonkezelésbe adáskor a felértékelt vagyon után nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Bizalmi vagyonkezelési jogviszony alapján a vagyonrendelő tulajdonában álló vagyoni érték vagyonkezelésbe adása esetén az ellenérték fejében történő átruházás (értékesítés) jövedelemmegállapítási szabályai szerint kiszámított, nem realizált eszközérték-növekményt (a továbbiakban: eszközérték-növekmény) kell megállapítani. A számítás során keletkező pozitív különbözet nem realizált eszközérték-növekménynek minősül, de nem adóköteles jövedelem.5. A magyar adószabályok szerint a vagyon átadása illetékmentes, illetve a vagyonkiadás is lehet az, amennyiben a kedvezményezett a vagyonrendelőnek egyenes ági rokona, felesége vagy testvére.A jövedelemadózási szabályokat az Szja-tv. 65/C. §-a tartalmazza. A kezelt vagyon kedvezményezett részére történő kiadása kapcsán vizsgálandó, hogy:– Az adott vagyonelem kiadására mikor került sor? A vagyonátadást követő 5 éven belül vagy azon túl?– A vagyonátadáshoz kapcsolódóan eszközérték-növekmény meg lett-e állapítva?– A vagyonkiadás az átadott vagyonelemmel azonos megjelenési formában valósul-e meg?Öt éven belüli vagyonkiadás esetén az eszközérték-növekmény erejéig osztalékként adóköteles:– 5 éven belüli, az indulótőke[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 6.
Kapcsolódó címke:

Pénzforgalmi áfa értékhatárának átlépése

Kérdés: Van egy betéti társaság, amely pénzforgalmi áfát választott. A pénzforgalmi értékhatárt átlépte 2023. október 15-én, amit én sajnos 2024 márciusában vettem észre. Minden számláját kivettem 2023. október 16-tól a pénzforgalmi áfából – több száz számláról van szó –, de valahogy mégis bent ragadt pár költség- és bevételszámla, ami 423 ezer forint áfafizetési kötelezettséget eredményezett. Ezek a számlák azért most kerültek előtérbe, mert 2025 januárban lettek kiegyenlítve kompenzálással. Nem tudom, mi a teendő ebben az esetben. Úgy gondolom, hogy be kell adni 2023 decemberre egy önrevíziót. A társasági adót nem befolyásolja, viszont a beszámolóban a mérleg sorai változnak. Közben a társaság átalakult kft.-vé 2025. február 15-ével. Mi ilyenkor a teendő?
Részlet a válaszából: […] elszámolást nem alkalmazhatja az olyan termékértékesítése, szolgáltatásnyújtása esetében sem, amelynek ellenértékével meghaladja a pénzforgalmi elszámolás választására jogosító felső értékhatárt.Ugyanakkor az Áfa-tv. 196/F. § (4) bekezdése szerint az adóalany a 196/B. § (5) bekezdésére is figyelemmel a 196/B. § (2) bekezdés a) pontját a pénzforgalmi elszámolás megszűnését követően is alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy főszabály szerint a pénzforgalmi elszámolás megszűnését követően mindazon ügyleteket illetően, amelyeket az adóalany még a pénzforgalmi elszámolás megszűnését megelőzően teljesített, viszont az ellenérték a megszűnés időpontjáig nem került kiegyenlítésre, a fizetendő adót a pénzforgalmi elszámolás szabályai szerint kell megállapítani, kivéve, ha a pénzforgalmi elszámolás megszűnése az alábbi esetek miatt következik be:a) a jogállásában olyan változás történik, amelynek eredményeként tőle adófizetés nem lenne követelhető (például alanyi adómentes jogállást választ),b) felszámolási, végelszámolási vagy kényszertörlési eljárás alá kerül,c) tevékenységét szünetelteti, vagyd) jogutód nélkül megszűnik.A kérdés szerinti esetben ennek megfelelően azt szükséges megvizsgálni, hogy a kimenő számlák esetében van-e olyan ügylet, amelyet az adóalany a pénzforgalmi elszámolás megszűnése előtt teljesített, ugyanakkor az ellenérték megfizetésére csak a pénzforgalmi elszámolás megszűnését követően került sor. Ha ugyanis a 2025-ben rendezett számlák között van olyan ügylet, amelynek teljesítési időpontja a pénzforgalmi elszámolás alkalmazására jogosító értékhatár meghaladását megelőző időpontra esik, azzal összefüggésben nem szükséges önellenőrzést végezni, hanem azt az ellenérték megtérítésének időpontjának figyelembevételével lehet a bevallásba beállítani.Amint a kérdésben is történik arra utalás, a levonási jog gyakorlásával összefüggésben is felmerülhet, hogy a ki nem egyenlített számlákon előzetesen felszámított adó hogyan vonható le. Ha a pénzforgalmi elszámolás az értékhatár meghaladása miatt szűnik meg,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 10.
Kapcsolódó címke:

Osztalékfizetés ingatlan átadásával

Kérdés: Alanyi adómentes, egyszemélyes kft. a 2015. évben üzleti célú ingatlant vásárolt magánszemélytől 8 millió forintért, amelyek piaci értéke jelenleg 30 millió forint. Az ingatlanértékesítésre a társaság nem választotta az általános szabályokat, ezáltal áfamentes. A kft. nyereséges, 25 millió forint eredménytartalékkal rendelkezik. A tulajdonos osztalékfizetésről döntött az eredménytartalék terhére, természetben, az üzleti célú ingatlan átadásával. Ha az alapító az ingatlan átadásával fizeti ki az osztalékot, azaz piaci érték alatt szerzi meg a tulajdonos, hogyan adózik a kft., illetve a magánszemély (társasági adó, osztalékadó, szocho, illeték, áfa)? A magánszemély jövedelme eléri a minimálbér 24-szeresét. A számlán „ingatlanértékesítés” jogcím és az Áfa-tv. 87. §-a alapján „tevékenység közérdekű vagy egyéb sajátos jellegére adómentes” kerül feltüntetésre, illetve ügyvéd által készített adásvételi szerződés kötelező?
Részlet a válaszából: […] szerint az ingatlan megszerzése visszterhesvagyonátruházásiilleték-köteles. Az illetéket az ingatlan szerzője köteles megfizetni, mértéke általában 4%.A Ptk. és az Szt. előírásai alapján az osztalékfizetésről a számviteli beszámoló elfogadásakor dönthet a tulajdonos, akkor is, ha egyszemélyes a kft. A döntést természetesen írásba kell foglalni, és a beszámolóval együtt közzé kell tenni. (Itt az szerepel, hogy döntött, ez a 2023. évi beszámoló elfogadásakor történhetett, vagy korábban! Ha nem akkor, törvényellenesen járt el!)A fizetendő (jóváhagyott) osztalékot az 1995. évi CXVII. törvény 66. §-a szerint személyi jövedelemadó terheli, amelyet a kft. köteles levonni, bevallani és befizetni, akkor is, ha az osztalékot a tulajdonos természetben kapja meg (ehhez ezt a magánszemélynek a kft.-hez be kell fizetnie). A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény 2. §-ának (2) bekezdése szerint, ha a természetes személy 1. § (1)–(3) bekezdése és az 1. § (5) bekezdésének a)–e) pontja szerinti jövedelme a tárgyévben eléri a minimálbér 24-szeresét, akkor az a fölötti jövedelem (osztalék) után nem kell szociális hozzájárulási adót levonni, bevallani és befizetni.Egyértelműsítsük és könyveljük a választ:a) Az adásvételi szerződés alapján az ingatlan átadását számlázni kell piaci értéken az áfa felszámításával (vagy áfamentesen, ha annak a feltétele teljesül): T 311 – K 961 30.000 E Ft;– ki kell vezetni az ingatlan könyv szerinti értékét: T 861 – K 131 8000 E Ft;– az eredménykimutatásban a 961 és 861 számlák különbözete mutatható ki: 22.000 E Ft;– az adózás előtti eredményt növelő tételként kell a 22.000 E Ft-ot számításba venni.b) A szabályszerűen jóváhagyott osztalék előírása kötelezettségként: T 413 – K 4792 15.000 E Ft;– a személyi jövedelemadó levonása: T 4792 – K 462 2250 E Ft;– a szociális hozzájárulási adó: a kérdésben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.
Kapcsolódó címke:

Euróban kapott előleg beszámítása

Kérdés: A 3243. számú válaszhoz kapcsolódóan kérdezem, hogy a 2025. 01. 28-i teljesítéskori könyvelés hogyan felel meg az Áfa-tv. 80. §-a (1) bekezdésének? Az Áfa-tv. szerint az előleg esetén a teljesítésnapi választott és bejelentett árfolyamon kell átszámítani az áfát, majd a végszámla esetén az előleg összegét beszámítva az előleg eredeti teljesítési időpontban átszámított áfaösszegét kell levonni a végszámla áfatartalmának összegéből. A számla befogadója maximum annyi áfát vonhat le forintban, ami a számlán szerepel. Ha egy évben történik az előleg- és a végszámla kiállítása, akkor a végszámlán a teljesítést két sorra bontjuk a számlán és a könyvelésben, az egyik tétel az előleggel megegyező teljesítési összeg, ezt az előleg árfolyamán forintosítjuk, a maradék összeg pedig a végszámla teljesítési napján érvényes árfolyammal kerül forintosításra. Így az előleg visszavonása esetén egyáltalán nincs árfolyam-különbözet, és annyi áfaösszeget vonunk le a teljesítéskor, amennyit befizettünk. Kérdés a fenti példa esetében, ha a teljesítés a következő évben van, akkor az előleg áfáját át kell-e értékelni, hiszen ha átértékelem, akkor biztosan nem tudok annyi áfát levonásba helyezni, amennyi az előlegszámlán szerepel.
Részlet a válaszából: […] 453;= a pénzügyi rendezést követően az előleg áfáját be kell vallani, és azt is könyvelni kell forintban, a devizában meghatározott áfaértéknek a pénzügyi rendezéskor érvényes – választott – devizaárfolyamon forintra átszámított összegben: T 3689 – K 467;= ha a devizában kapott előleg a mérlegfordulónapon fennáll, a mérlegfordulónapig nem volt számlakibocsátás, akkor a mérlegfordulónapi értékelés keretében a devizában kapott előleg teljes devizaértékét át kell értékelni (a 463. számlán lévő összeg) az Szt. 60. §-ának (2) bekezdése szerint, és árfolyam-különbözetet kell a devizában kapott előleg teljes összegére elszámolni;= tekintettel arra, hogy az áfa miatti követelés (a 3689. számlán) forintban van (a fizetendő áfát forintban vallották be, és ez a bevallás véglegesnek tekintendő), a 3689. számlán kimutatott (beszámításra kerülő fizetendő áfát) értéket nem kell átértékelni;– a devizában kibocsátott, a szerződés szerinti teljes összegről kiállított számla devizaösszegét a teljesítéskori – választott – devizaárfolyamon kell forintra átszámítani, és a vevők számlával szemben a teljes összeget könyvelni (és nem az előleggel csökkentett összegben), célszerűen két tételben:= a devizában elismert és forintra átszámított értéket (ellenértéket) árbevételként: T 313 – K 91-92;= az ellenérték teljes áfáját: T 313 – K 467;– ezt követően történhet az előleg beszámítása a nyilvántartási devizaárfolyamon:= a devizában kapott előleg teljes összegében, de két tételben könyvelve;= a kapott előleg áfával csökkentett összege: T 453 – K 313;= a kapott előleg áfája: T 453 – K 313, utóbbihoz kapcsolódó tétel a már bevallott áfa nyilvántartás szerinti árfolyamon: T 467 – K 3689;= a kapott előleg beszámításakor a 313. és a 453. számlán is lehet árfolyam-különbözet, amelyet rendezni kell: T 313 – K 9762, illetve T 8762 – K 313, valamint: T 453 – K 9762, illetve: T 8762 – K 453;– devizában kapott előleg áfája a 3689. számlán nyilvántartási árfolyamon szerepel a Tartozik oldalon, az előleg teljesítésbe történő beszámításakor is a nyilvántartási árfolyamon könyvelünk a Követel oldalon, így ebből nem adódhat árfolyam-különbözet;– a számlázott teljes áfaösszeget viszont a teljesítéskori – választott – devizaárfolyamon kell könyvelni;– a 467. számláról az előleg áfáját a nyilvántartási árfolyamon számítjuk be (T 467 – K 3689);– így a devizaelőleg áfájának a teljesítéskori árfolyamon számított értéke és a nyilvántartási árfolyamon számított értéke közötti különbözettel a 467. számlán lévő értéket árkülönbözet elszámolásával módosítani kell: T 467 – K 9762, illetve T 8762 – K 467;– a módosítás után a 467. számlán a számlázott áfa devizaértéke és a devizában kapott előleg[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. április 10.
Kapcsolódó címke:

Bizalmi vagyonkezelő számviteli nyilvántartásai

Kérdés: A bizalmi vagyonkezelőkről és tevékenységük szabályairól szóló hatályos 2014. évi XV. törvény előírásai szerint: Milyen számviteli nyilvántartás vezetésére kötelezett, illetve milyen más kötelezettsége van?
Részlet a válaszából: […] saját nevében a vagyonkezelt vagyon tekintetében a kimenő számlákat, illetve a vagyonkezelt vagyonhoz kapcsolódó bejövő számlák is a vagyonkezelő nevére szólnak, ezeket a kimenő és bejövő számlákat a vagyonkezelt vagyon könyvelésében kell elszámolnia, azok a vagyonkezelő saját cégére vonatkozó könyvvezetésében szintén nem jelenhetnek meg.A számviteli törvény 40/A. §-a (1)–(2) bekezdései szerint a kezelt vagyonnál a saját tőke az indulótőkéből, a tartalékból, a lekötött tartalékból, az értékelési tartalékból és a tárgyév adózott eredményéből tevődik össze. Az indulótőke a bizalmi vagyonkezelés során a vagyonrendelő által a bizalmi vagyonkezelő rendelkezésére bocsátott eszközök számviteli törvény 50. §-a (9) bekezdése szerinti – azaz a bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti együttes – értéke, csökkentve azt a bizalmi vagyonkezelés során kiadott vagyon összegével. A bizalmi vagyonkezelésbe adott eszközök bizalmi vagyonkezelési szerződés szerinti értékének meghatározásáról a számviteli törvény és a Ptk. külön nem rendelkezik, indokolt azonban – különösen a későbbi viták elkerülése érdekében – a vagyonrendeléskor érvényes piaci értékből kiindulni. Az indulótőke összegének növekedésére csak a bizalmi vagyonkezelési szerződés módosítása útján kerülhet sor.A számviteli törvény általános szabályai szerinti eredménytartaléknak megfelelő tartalék a kezelt vagyon előző üzleti éveinek adózott eredményét tartalmazza, de ezenkívül tartalékot érintő tételként kell elszámolni a lekötött tartalékba helyezett összegeket, illetve azok feloldásait is. A tartalékot csökkentő tételként kell kimutatni a bizalmi vagyonkezelés során teljesített hozamkifizetés összegét. A számviteli törvény 40/A. § ának (5)–(6) bekezdései szabályozzák a lekötött tartalékként, valamint az értékelési tartalékként szerepeltethető összegek jogcímeit is.A bizalmi vagyonkezelő vállalkozás saját tevékenységéről – azaz a vagyonkezelési szerződés alapján a vagyonkezelői díj ellenében végzett tevékenységéről –, a kezelt vagyon(ok)on kívüli eszközeiről, forrásairól a számviteli törvény általános szabályai szerint számol be. Így a vagyonkezelő által a vagyonrendelőnek számlázott vagyonkezelési díjat a vagyonkezelő saját könyvvezetésében a számviteli törvény 72. §-a (1) bekezdésének előírása szerint értékesítés nettó árbevételeként és a vagyonrendelővel szembeni követelésként kell kimutatnia. Amennyiben a vagyonkezelői díjat a Ptk. 6.322. §-a (2) bekezdésének az előírása alapján a kezelt vagyonból közvetlenül elégítik ki, akkor a vagyonkezelőnél a pénzbefolyással egyidejűleg a vagyonrendelővel szembeni követelés megszűnik. Amennyiben a vagyonkezelői díjat a kezelt vagyonból közvetlenül elégítik ki, akkor azt a kezelt vagyonról vezetett külön könyvvezetésben is el kell számolni, mivel az tartalmazza a vagyonkezelő kezelt vagyonnal összefüggő kötelezettségeit. A kezelt vagyon külön vezetett könyvvezetésében a vagyonrendelővel szemben fennálló tartozást a saját tőke (a kezelt vagyoni eszközök és jogok, valamint az azokat terhelő kötelezettségek különbözete) testesíti meg. Ha a vagyonkezelői díjat a kezelt vagyonból közvetlenül elégítik ki, akkor azt a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg a saját tőke (annak megfelelő eleme) terhére kell elszámolni.A vagyonrendelőnél a számviteli törvény 27. §-a (9) bekezdésének előírása alapján a vagyonkezelésbe adott vagyontárgyak kivezetésével egyidejűleg vagyonkezelővel szembeni tartós követelés keletkezik. A vagyonkezelő által a vagyonrendelőnek számlázott vagyonkezelési díjat a vagyonrendelőnél – és nem a kezelt vagyon terhére – igénybe vett szolgáltatásként és a vagyonkezelővel szembeni kötelezettségként kell figyelembe venni, illetve kimutatni. Amennyiben a vagyonkezelői díjat a kezelt vagyonból közvetlenül[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 6.
Kapcsolódó címke:

Halasztott adókövetelés – halasztott adókötelezettség

Kérdés: Cégünk a globális minimumadó hatálya alá tartozó cégcsoport magyarországi leányvállalata, és a központ utasítása szerint 2024-től be kellett vezetni a számviteli törvény szerinti halasztottadó-könyvelést, ezzel kapcsolatban merültek fel az alábbi kérdéseink.
I. Jól értelmezzük, hogy a mérlegbe kerülő egyenleg meghatározása során az alábbi sorrendet szükséges követni?
1. Halasztott adókövetelés és kötelezettség számított értékének meghatározása jogcímenként.
2. Halasztott adókövetelés realizálhatóságának vizsgálatával annak könyv szerinti értékének meghatározása.
3. A halasztott adókövetelés és -kötelezettség könyv szerinti értékének nettósítása a mérlegben, ha ugyanazon adóhatóság felé áll fenn.
II. A halasztott adókövetelés realizálhatóságát keletkezési jogcímenként indokolt vizsgálni, minden jogcímre külön-külön? Véleményünk szerint a mérlegtételekhez kapcsolódóan keletkező átmeneti halasztott adókövetelést keletkeztető különbözetek a gazdálkodás nyereséges vagy veszteséges mivoltától függetlenül, a releváns év adóalap-kalkulációjakor kvázi automatikusan visszafordulnak, így ezek realizálhatóságának külön vizsgálata nem indokolt, csak a mérlegen kívül keletkező tételeké (elhatárolt veszteség, adókedvezmények) az. Amennyiben az adott évben az adóalap negatív, abban már lecsapódtak a visszafordult halasztott adókövetelési tételek is, a veszteség realizálhatóságának a vizsgálata pedig meg fog történni.) A leányvállalatnál az elmúlt évben jövedelem- (nyereség-) minimum alapján került a társasági adó megállapítására, ahol a jellemzően átmeneti különbözetet eredményező adóalap-módosító tételekkel nem kell számolni, viszont az adókedvezmények és elhatárolt veszteség érvényesíthetőek a törvényi korlátokra tekintettel. Bár az így megállapított adó társasági adóként kerül könyvelésre, annak alapja nem a nyereség, hanem a korrigált összes bevétel 2%-a, így a számviteli törvény szerinti halasztott adókövetelés és -kötelezettség fogalom meghatározásának egyes pontjai irrelevánssá válnak. Amennyiben a cég úgy látja, hogy a következő néhány évben az adóalapja a jövedelem- (nyereség-) minimum alapján kerül megállapításra, indokolt-e a halasztott adókövetelés, -kötelezettség keletkezésének a vizsgálata és könyvelése, kimutatása a mérlegtételekhez, és a mérlegen kívül keletkező átmeneti különbözetekhez kapcsolódóan?
Részlet a válaszából: […] céltartalékok, kedvezményezett átalakuláshoz kapcsolódó tulajdonosi részesedések értékvesztése, fejlesztési tartalék stb.), amely átmeneti különbözetek a nyereségadó alapjában a következő üzleti év(ek)ben várhatóan realizálódnak. A következő üzleti év(ek)ben vissza nem forduló – azaz végleges – különbözeteket (például nem a vállalkozás érdekében felmerülő költségek) nem szabad figyelembe venni a halasztott adó számításakor.A halasztott adókövetelés az adó következő üzleti év(ek) beszámolási időszakában visszatérülő része, míg a halasztott adókötelezettség az adó következő üzleti év(ek) beszámolási időszakában fizetendő része. A halasztott adókötelezettség könyv szerinti értéke főszabály szerint megegyezik a halasztott adókötelezettség számított értékével, mivel arról feltételezni kell, hogy realizálódik. A halasztott adókövetelés könyv szerinti értéke azonban kevesebb is lehet a számított értékénél, mivel abban az esetben számolható el halasztott adókövetelés, ha valószínű, hogy a következő üzleti év(ek)ben a vállalkozó olyan adóköteles eredményt ér el, amellyel szemben érvényesíthető például az elhatárolt veszteség, illetve az adókedvezmények összege.Amennyiben a vállalkozás a jövőben is várhatóan jövedelem- (nyereség-) minimum alapján állapítja meg a társaságiadó-fizetési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 6.
Kapcsolódó címkék:  

Cégautóadó az üzembentartónál

Kérdés: Adott A kft. és B kft. Az A kft. szakszervizként működik, a B kft. használt személygépkocsikkal kereskedő cég. Mindkét cégben több tárgyi eszközként nyilvántartott személygépkocsi van, mivel karosszériajavítás, szervizelés esetén csereautókat biztosítunk ügyfeleink részére. Az egyik ilyen, A kft. tulajdonában lévő, tárgyi eszközként nyilvántartott autónkat a B kft. nevére átírattuk üzembentartóként, ugyanis kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetén kedvezőbb a díjtétel, ha flottában kötjük azt meg. Hol kell megfizetni a cégautóadót, a tulajdonosnak vagy az üzembentartónak kell azt bevallania, befizetnie? Az üzemanyagköltség hol számolható el? Nyilvántartani, értékcsökkenést elszámolni az A kft.-ben fogom (csak a kedvezőbb biztosítás miatt írattuk át üzemben tartóként az autót a másik kft. nevére).
Részlet a válaszából: […] a magyar állam tulajdonában álló, hatósági nyilvántartásban nem szereplő személygépkocsi) jelen esetben nem jönnek szóba, ezért az üzemben tartásba adott, magyar hatósági nyilvántartásban (a magyar járműnyilvántartásban) szereplő személygépkocsi utáni cégautóadó alanya a tulajdonos, A Kft. [Megjegyezzük, a Gjt. 17/D. § c) pontja szerinti, a személygépkocsi-kereskedelemmel foglalkozó szervezetet megillető cégautóadó-mentességet nem lehet figyelembe venni, mert egyfelől a B Kft. nem vásárolta meg az A Kft. személygépkocsiját, másfelől pedig azért, mert ha be is szerezte volna, a vásárlás célja akkor sem továbbértékesítés lett volna.]A költséget, ráfordítást annál[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 20.
Kapcsolódó címkék:  
1
2
3
…
12