Mikor kell éves beszámolót készíteni?

Kérdés: Az egyszerűsített éves beszámolót készítő vállalkozás adatai a 2023–2024. években már meghaladták az Szt. 9. §-ának (2) bekezdésében előírt értékhatárokat. Mikortól kell kötelezően áttérnie az éves beszámoló készítésére, azaz melyik üzleti évet kell először éves beszámolóval alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] követő üzleti évben bármelyik kettő meghaladja a határértéket, akkor már a vállalkozó nem készíthet egyszerűsített éves beszámolót, azaz éves beszámolót kell készítenie.A kérdés szerint a vállalkozó 2023–2024. évi (két egymást követő év) adatai meghaladták a törvényben előírt határértékeket, ezért a 2025. üzleti évről már éves beszámolót kell készítenie akkor is, ha a 2025. év mérlegfordulónapján az adatai nem haladják meg az Szt. 9. §-ának (2) bekezdésében előírt határértékeket.A fentieket alátámasztja az Szt. 9. §-ának (8) bekezdése, amely ugyan a mikrogazdálkodói egyszerűsített éves beszámolóhoz kapcsolódik, ha a vállalkozó a feltételeknek két egymást követő évben nem felel meg, akkor a második üzleti évet követő évtől éves beszámolót vagy egyszerűsített[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.
Kapcsolódó címke:

Bankszámláról eltulajdonított pénz nem került vissza

Kérdés: A vállalkozás az ún. „Google-csalás” áldozata lett. Bankszámlájáról több millió forint került idegen számlákra, amelyeket nem sikerült visszaszerezni. A bank 70%-os kártalanítást fizetett. Kérem, ismertessék az események helyes könyvelését és azok adóra gyakorolt hatását mind a Tao-tv., mind a kiva esetében!
Részlet a válaszából: […] 384.)Az ismeretlen személlyel szemben keletkezett követelés okát nyilvánvalóan vizsgálni kellett a kifizetést teljesítő bankkal együtt. A vizsgálat „eredményeként” a bank által megfizetett összeget az ismeretlen követelést csökkentő tételként kell elszámolni (T 384 – K 368). A bank által a vizsgálat lezártáig megfizetett összeget nem lehet a vállalkozásnál „kártalanítás”-ként kimutatni, mivel a bankszámláról hiányzó összeget csak a vizsgálat után lehet valós összegében megállapítani.A bankszámláról hiányzó pénz valós, tényleges összege: a megállapított és elsődlegesen követelésként kimutatott pénzhiánynak a bank által megtérített összeggel csökkentett összege, amelyet az egyéb ráfordítások között kell elszámolni (T 8696 – K 368).A bankszámláról hiányzó[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.
Kapcsolódó címke:

Beruházás ellenértékeként hitelesített energiamegtakarítás (HEM)

Kérdés: Adott „A” cég (cégünk), amely megállapodás alapján fizette „B” cég energiahatékonysági beruházását (hőszigetelés), amelyet „C” cég kivitelezett. Az „A” cég fizette az auditálás költségét is. Cserébe „A” és „B” cég közötti megállapodás alapján, a HEM (hitelesített energiamegtakarítás) mint vagyoni értékű jog első jogosultja „A” cég lett, „A” a lényeges hozzájárulást kifejtő. A MEKH-nél az auditáló nyilatkozata alapján „A” cég nevére került bejegyzésre a 6000 GJ/év mennyiség. (15 éves élettartam, tárgyévi felhasználhatóság, … legalább 6 éves HEM. A beruházás kötelezettségi időszakra vetített éves avulása 0,0%.) „A” és „B” cég között nem történt számlázás. Az így megszerzett GJ-mennyiséget később „A” cég értékesíteni szeretné, akár több részletben. Hogyan kell elszámolni, nyilvántartani „A” cégnél a fenti ügyletet? A „C” cég által a kivitelezésről kiállított számla, valamint az auditáló cég számlája beruházási költség? A két számla a vagyoni értékű jog értéke? Ha vagyoni értékű jog, akkor hogyan számolom el az értékcsökkenést? Értékesítéskor mi a teendő, mi az elszámolás módja? Az áfa levonható, értékesítéskor fizetendő? Vagy esetleg ez készlet, és így minden változik?
Részlet a válaszából: […] végezték (jelen esetben ez a „B” cég).A kérdésben leírt esetben a tartozásátvállalás valójában ellenérték fejében történt, mivel az „A” és „B” cég közötti megállapodás alapján a hitelesített energiamegtakarítás jogosultja az „A” cég lett. Ez számvitelileg úgy követhető, hogy a „B” cég az általa nyilvántartásba vett HEM-et „értékesíti” az „A” cég részére, és beszámítják a tartozásátvállalás értékébe.A vásárolt anyag általános szabályai szerint az energiamegtakarítás anyagkészletként kimutatott értékét az energiamegtakarítás értékesítésekor – az értékesített mennyiséggel arányosan – az eladott áruk beszerzési értékeként kell könyvelni: T 814 – K 211, az eladási árát árbevételként kell számlázni az áfa felszámításával: T 311 – K 91-92, 467, a halasztott bevételként kimutatott értékét – az értékesítéssel arányosan – pedig meg kell szüntetni: T 4832 – K 9647.Az előbbiek figyelembevétele mellett a „B” cégnek kell az energiamegtakarítást értékesítenie az „A” cég felé történő számlázással, az áfa felszámításával: T 311 – K 91-92, 467, a készletérték csökkenését ki kell vezetni: T 814 – K 211 (itt a hitelesített energiamegtakarítás auditált nyilvántartásba vételi értékét), az időbelileg elhatárolt értéket pedig meg kell szüntetni: T 4832 – K 9647.Mivel az energiamegtakarítás „értékesítése” a tartozásátvállaláshoz kapcsolódik, a „B” cégnek az „A” céggel szembeni (itt a 311. számlán lévő) követelését össze kell vezetni az „A” cég által átvállalt (kifizetett) tartozás (a 455. számlán kimutatott) összegével: T 455 – K 311, és csak a 455. számlán fennmaradó különbözetet kell – mint átvállalt kötelezettséget – egyéb bevételként könyvelni: T 455 – K 9644, és azt halasztott bevételként időbelileg elhatárolni: T 9644 – K 4832, az időbeli elhatárolást pedig az energiahatékony beruházással megvalósult eszköz (eszközbővülés) értékcsökkenésével arányos összegben kell megszüntetni: T 4832 – K 9644.Az „A” cégnél a „C” cég „B” cég nevére szóló számlája kiegyenlítésekor, ha a tartozásátvállalás ellenérték fejében történik, a számla ellenértékének a kifizetését a „B” céggel szembeni követelésként kell könyvelni: T 368 – K 384, mint egyéb követelést.Az „A” cégnél a „B” cégtől átvett (a „B” cég által számlázott) energiamegtakarítást vásárolt anyagként kell könyvelni, az áfa nélküli összegben: T 211, 466 – K 454. Mivel az energiamegtakarítás megszerzése a tartozásátvállaláshoz kapcsolódik, a 454. számla (a HEM megszerzésével kapcsolatos kötelezettség) összegével a kifizetett (a 368. számlán kimutatott) követelés (átvállalt tartozás) összegét csökkenteni kell. Így a tényleges tartozásátvállalás összege a 368. és a 454. számlákon lévő összegek különbözete, amelyet az „A” cégnél egyéb ráfordításként kell elszámolni: T 8664 – K 368.A tartozásátvállalás egyéb ráfordításként elszámolt összege a Tao-tv. szerint nem a vállalkozási tevékenység érdekében felmerült ráfordításnak minősül, amelynek összegével az adózás előtti eredményt növelni kell, a Tao-tv. 3. számú melléklete A/13. pontjában foglaltak szerint, mivel a „B” cég az átvállalt kötelezettség összegében az átvállalás üzleti évében[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.
Kapcsolódó címke:

Fejlesztési tartalék feloldása beruházás szállítási költsége esetén

Kérdés: A Közösségből beszerzett tárgyi eszköz beruházáshoz egyedileg kapcsolódó szállítási költségét, regisztrációs adóját a tárgyi eszköz bekerülési értékében aktiváljuk. Fejlesztési tartalékot szeretnénk feloldani. A feloldást el lehet végezni a komplett bekerülési értékkel, vagy csak a tárgyi eszköz számlájának (nettó) értékével?
Részlet a válaszából: […] 47. §-ának (1) bekezdése alapján az eszköz bekerülési értéke az eszköz megszerzése, … üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig … felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege, a kérdés szerinti esetben a szállítási költség, a regisztrációs adó a tárgyi eszköz beszerzéséhez közvetlenül hozzákapcsolható, így része a bekerülési értéknek.A Tao-tv. hivatkozott előírása alapján[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.
Kapcsolódó címke:

Átalányadózó egyéni vállalkozó alvállalkozója

Kérdés: Több alvállalkozó átalányadózó egyéni vállalkozó. Mivel egyéb közúti áruszállítással foglalkoznak, a 80%-os költségátalány szerint adóznak. Kapnak borravalót is, amit a számlán szerepeltetniük kell, áfamentesen számlázzák, mert a borravaló áfamentes. Kiesnek-e a 80%-os költségátalány alól a borravaló számlán való feltüntetésével?
Részlet a válaszából: […] számlán a borravalót feltehetően külön szolgáltatásként tüntetik fel, és nem a közúti áruszolgáltatás részeként. Az Szja-tv. 53. § (1) bekezdés b) pontban foglaltak alapján az adóév egészében közúti áruszállítási tevékenységet kell végezni a 80%-os költséghányad alkalmazhatóságához. A közúti áruszállításon kívüli, egyéb tevékenység végzése esetén az egyéni vállalkozó nem jogosult a korábban alkalmazott költséghányad alkalmazására,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.
Kapcsolódó címke:

Konyhán, bárban felszolgált szeszes italok, üdítők elszámolása

Kérdés: Az egyik cégünk szállodát üzemeltet, mely szálloda konyhát és bárt is működtet. A konyha is, a bár is működése során italokat használ fel. A konyha egy kávé elkészítéséhez tejet használ, míg a bár vagy koktélt állít elő receptúra alapján, vagy különböző adagokban kimérve felszolgálja az egyes szeszes italokat és üdítőket. Ezen italok felhasználásának helyes elszámolásához kérjük szakmai véleményüket. – Ezek után a kérdező ismerteti az eladott áruk beszerzési értékét, lényegében a számviteli törvény előírásának megfelelően. Majd példaként kapcsolódóan ismerteti véleményét, amelyet az ismétlések elkerülése érdekében a válaszban részletezünk. A számviteli törvény szerinti anyagköltség-értelmezés ismertetése után a kérdező által levont következtetés: Mivel az egyes italok mind a konyha, mind a bár működése során nem változatlan formában kerülnek értékesítésre, így az egyes italok fogyása anyagköltségként számolandó el. Helyes ez?
Részlet a válaszából: […] A kávé készítéséhez felhasznált kávé, tej azért számolható el anyagköltségként, mert a kávékészítés külön szolgáltatásnak minősül, és mint szolgáltatásnak az ellenértéke – a számlán, a bevételek között – elkülönítésre kerül, külön vagy az étel díjával együtt kerül megfizetésre.A bárban a pultos italt használ az egyes koktélok elkészítéséhez. Ez esetben az így elkészített koktél kerül értékesítésre, ezért a koktélkészítés során felhasznált italok bekerülési értékét anyagköltségként kell kimutatni.A bárban a pultos azonban nemcsak koktélt készít, hanem még kisebb adagokban italokat is felszolgál. Az adagok nagysága nem változtatja meg az italok minőségét, szeszes italoknál a szeszfok nem változik. Így változatlan formában történik az értékesítés. A változatlan formában értékesített italok bekerülési értékét viszont az eladott áruk bekerülési értékeként kell kimutatni, akár a bárban kisebb adagokban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.
Kapcsolódó címke:

2025-ben bekövetkezett kár könyvelése

Kérdés: Társaságunknál a mérlegfordulónap után, de a mérlegkészítés időpontja előtt káresemény történt, az egyik ingatlanunk leégett. A kár felmérése folyamatban van, de nyilvánvalóan terven felüli értékcsökkenést fogunk elszámolni. A kérdés az, hogy ez a ráfordítás a 2024. évet terhelheti-e, ha a káresemény 2025-ben következett be?
Részlet a válaszából: […] bekerülő eszközöket, forrásokat minősítjük, hogy azok milyen értéken szerepeljenek a mérlegben. Ebből viszont az következik, hogy az eszköz (az adott esetben az ingatlan) mérlegbe bekerülő értéke meghatározása során számításba vehetünk-e olyan gazdasági eseményt (jelen esetben a káreseményt), amely a mérlegfordulónapig nem következett be, bár a mérlegfordulónapi értékelés időpontjában már ismertté vált, bár még nem teljes összegében. Véleményünk szerint ahhoz, hogy terven felüli értékcsökkenést számoljanak el a 2024. évben, a 2025. évben történt káreseményt nem lehet figyelembe venni.Mit lehet, illetve kell tenni? Meg kell határozni a káresemény következtében bekövetkezett kár összegét (beleértve az ingatlan nettó értékében bekövetkezett értékcsökkenést is), azt 2025-ben bizonylatolni és könyvelni kell. Amennyiben a káreseménnyel kapcsolatos kárösszeg (az eredményt terhelő tételek összege) jelentősen meghaladja[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.
Kapcsolódó címke:

Befektetési hitel járulékos költségei

Kérdés: Az ügyfélnek magas kockázatú sokféle értékpapírügylete van. Az egyik ügylet során x db kötvényt vásárolt, amelyhez – a kivonat szerint – befektetési hitel kapcsolódik. A vételt követően különböző költségek merülnek fel: prolongációs jutalék, egyéb költség, hitellezárási díj stb., kamatköltség nem volt. Az értékpapírt az ügyfél forgatási célból vásárolta. A befektetési hitel 15 nap alatt lezárásra került (visszafizette az ügyfél). Ennek a hitelnek a költsége az értékpapír bekerülési értékének része-e, vagy költségként elszámolandó?
Részlet a válaszából: […] beszerzési értékeként nem lehet számításba venni.Ha a befektetési hitelt azért vette fel az ügyfél, hogy a kérdés szerinti értékpapírokat megvásárolja, akkor az Szt. 47. §-a (4) bekezdésének a) pontja szerint az eszköz (az értékpapír) megszerzéséhez közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön– felvétele előtt fizetett bankgarancia díja;– a szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, felszámított rendelkezésre tartási díj;– a szerződés közjegyzői hitelesítésének díjaaz értékpapírok bekerülési értékének részét képezik (az egyéb költségek nem, mert az értékpapírok beszerzése[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.
Kapcsolódó címke:

A tényleges értékesítés előtt kiállított számla

Kérdés: A kft. 2024-ben értékesített egy tárgyi eszközt. Az értékesítésről 2024-ben a számlát kiállította. Az adásvételi szerződés szerint a vevő 30 napon belül fizet, és azt követően szállítja el az eszközt. A bevételt és az eszköz kivezetését 2024-ben könyveltük. A vevő a mai napig (2025. szeptember) nem fizetett. Kezdeményeztük a szerződés érvénytelenítését, amit a vevő elfogadott. A kiállított számlát nekünk kell érvényteleníteni, vagy a vevőnek kell visszaszámláznia? Az eszköznek még volt nettó értéke. Mi történik az értékcsökkenési leírással a helyesbítésig? A számvitel-politika szerint az ügylet ellenértéke jelentősnek minősül. Az eszközt drágábban adtuk el, mint amennyi a nettó értéke volt. Önellenőrizni kell a társaságiadó-bevallást is? Háromoszlopos beszámolót kell készíteni?
Részlet a válaszából: […] keretében 2025-ben korrigálni kell. A hiba helyesbítése a következők szerint történhet (sztornószámla kiállításával, amelyet a vevőnek is meg kell küldeni, amelyet a vevővel is el kell fogadtatni), könyvelés 2025-ben:– a számla szerinti bevétel helyesbítése: T 961, 467 – K 311;– a bruttó érték visszavezetése: T 12-14 – K 861;– kivezetésig elszámolt értékcsökkenés sztornója: T 861 – K 129, 139, 149;– az értékesítés eredménye, mivel az nyereség volt: a 961. és a 861. számlára könyvelt tételek különbözete összegében az önellenőrzésnél veszteség;– ezt követően könyvelni kell a tárgyi eszköz terv szerinti értékcsökkenési leírását a kivezetés időpontja és 2024. december 31-e közötti időszakra: T 571 – K 129, 139, 149;– meg kell állapítani összegszerűen a 2024. évi eredményre gyakorolt hatást (az előző két tétel összevont értéke [az értékesítés eredménye (veszteség) + a terv szerinti értékcsökkenési leírás (költség), együtt 2024. évi eredményt csökkentő veszteség];– az előbbiek szerint megállapított veszteség miatt a 2024. évi társaságiadó-bevallást is helyesbíteni kell: T 461 – K 891.A jelentős, nem jelentős összegű hiba minősítésénél nem az ügylet ellenértékét kell számításba venni, hanem az elkövetett hiba és hibahatások eredményre, saját tőkére[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.
Kapcsolódó címke:

Csarnoképítés többletköltségeinek átvállalása

Kérdés: Társaságunk üzemcsarnokot épít a leendő bérlő részére. A bérleti szerződésben rögzítésre került az épülő csarnok műszaki tartalma. Az építkezés folyamán a bérlő műszakitartalom-változtatásokat igényelt, amelynek a többletköltségeit a bérlő – megállapodás szerint – átvállalja. A beruházás még nem fejeződött be. A többletköltségek mindegyike építési-szerelési munka. Helyesen járunk-e el, ha a többletköltségekről kiállított számlát a fordított adózás szabályai szerint állítjuk ki? Ha a megállapodás alapján továbbszámlázott, társaságunknál felmerült többletköltségeket közvetített szolgáltatásként könyveljük annak ellenére, hogy a módosításokkal létrejövő ingatlanba beépülő beruházások a társaságunk tulajdonát fogják képezni?
Részlet a válaszából: […] szerződésben meghatározott hányadát vásárolná meg. Azaz a kérdező társaság és a bérlő egyaránt – tulajdoni hányada arányában – tulajdonosa lenne az üzemcsarnoknak, és a tulajdoni hányadok az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzésre kerülnének.A kérdésben leírt módon meghatározott többletköltséget azért sem lehet továbbszámlázni, mert az a bérlőnél nem minősíthető eszközbeszerzésnek, nem minősíthető szolgáltatás igénybevételének, ezért az a tényleges többletköltség átvállalása kapcsán fizetett összeg, és mint ilyen a bérlő által a társaság részére biztosított támogatás, amely viszont a bérlőnél egyéb ráfordítás, amely a megfizetés időpontjában terheli az adózás előtti eredményt, és ezen a címen növeli az adózás előtti eredményt is.A kérdésben leírtak alapján és szerint kell eljárni. A bérlő átvállalja a többletköltséget, más szavakkal, megtéríti azt a kérdező társaságnak. Ez csak véglegesen átadott[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. október 9.
Kapcsolódó címke:
1
2
3
4