Üzletrészvásárlás névértéken vagy piaci értéken?
Kérdés
A "C" rt.-ben két tulajdonos van: "A" rt. és "B" kft. Tulajdonosi döntések alapján "A" rt. megvásárolja "B" kft. részesedését, és így 100 százalékban tulajdonosa lesz a "C" rt.-nek. A leírt részesedés vásárlásakor a névérték elfogadható-e vételárnak, vagy szükséges a piaci érték? Ez utóbbi esetben az hogyan határozható meg, ha nem kapcsolt vállalkozásról van szó? Ha piaci értéken történik a vásárlás, hogyan kell azt az "A" rt.-nél könyvelni? Mi a teendő, ha a vásárlást követően az "A" rt. tőkét emel a "C" rt.-ben?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. október 3-án (45. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 891
[…] nem reális vételár a névértéknek megfelelő összeg, s a "C" rt. tevékenységének és várható eredményének jövőbeni tendenciáit is figyelembe véve indokolt a saját tőke/jegyzett tőke arányt meghaladó mértékkel a névértékhez képest a vételárat módosítani. Ha viszont a "C" rt. veszteséges tevékenységének eredményeként a saját tőkéje a jegyzett tőke összegénél kevesebb (esetleg több éven keresztül), akkor sem reális vételár a névértéknek megfelelő összeg, a "C" rt. tevékenységének és várható eredményének jövőbeni tendenciáit is figyelembe véve indokolt a vételárat meghatározni, akár a névértéknél is alacsonyabb összegben. Az "A" rt.-nél a megvásárolt részesedést (részvényeket) a vételáron kell a befektetett eszközök között állományba venni, függetlenül attól, hogy a korábban megszerzett részesedések névértéken szerepelnek ott. Maradhatnak – elkülönítetten – az eredeti bekerülési értékükön a "C" rt. részvényei, de nincsen akadálya annak sem, hogy azokat a jövőben átlagos (súlyozott) bekerülési értékükön mutassa ki az "A" rt. (Az eszközök mérleg-fordulónapi értékelésekor célszerű, ha ugyanazon társaságban lévő részvények azonos bekerülési értéken szerepelnek. Arra kell gondolni, hogy bonyolulttá teszi az elszámolást, ha például ugyanazon társaság egyik részvénye után kell értékvesztést elszámolni, mert a könyv szerinti értéke magasabb, mint a piaci értéke, a másik után pedig nem kell, mert ott éppen fordított a helyzet.) Az előbbiekből már következik, ha az "A" […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. október 3-án (45. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 891
[…] nem reális vételár a névértéknek megfelelő összeg, s a "C" rt. tevékenységének és várható eredményének jövőbeni tendenciáit is figyelembe véve indokolt a saját tőke/jegyzett tőke arányt meghaladó mértékkel a névértékhez képest a vételárat módosítani. Ha viszont a "C" rt. veszteséges tevékenységének eredményeként a saját tőkéje a jegyzett tőke összegénél kevesebb (esetleg több éven keresztül), akkor sem reális vételár a névértéknek megfelelő összeg, a "C" rt. tevékenységének és várható eredményének jövőbeni tendenciáit is figyelembe véve indokolt a vételárat meghatározni, akár a névértéknél is alacsonyabb összegben. Az "A" rt.-nél a megvásárolt részesedést (részvényeket) a vételáron kell a befektetett eszközök között állományba venni, függetlenül attól, hogy a korábban megszerzett részesedések névértéken szerepelnek ott. Maradhatnak – elkülönítetten – az eredeti bekerülési értékükön a "C" rt. részvényei, de nincsen akadálya annak sem, hogy azokat a jövőben átlagos (súlyozott) bekerülési értékükön mutassa ki az "A" rt. (Az eszközök mérleg-fordulónapi értékelésekor célszerű, ha ugyanazon társaságban lévő részvények azonos bekerülési értéken szerepelnek. Arra kell gondolni, hogy bonyolulttá teszi az elszámolást, ha például ugyanazon társaság egyik részvénye után kell értékvesztést elszámolni, mert a könyv szerinti értéke magasabb, mint a piaci értéke, a másik után pedig nem kell, mert ott éppen fordított a helyzet.) Az előbbiekből már következik, ha az "A" […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
