Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2002. december 19-én (50. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1015

[…] annak alapján az elfogadott, elismert követelés pénzügyi rendezését bírósági úton ki lehessen kényszeríteni. Ez esetben a követelést a mérlegben szerepeltetni kell (legfeljebb értékvesztést kell elszámolni) mindaddig, amíg a követelés behajthatatlanná nem válik. A kérdésből nem derül ki, a vevőállomány miért vált peresítetté. Valószínűsíthető, hogy a vevő a szerződés szerinti teljesítést a számla kibocsátásakor nem ismerte el, a számlát nem fogadta el, a számla kibocsátója az elfogadást, a szerződés szerinti teljesítés elismerését hitelt érdemlő módon nem tudja bizonyítani. Ez esetben viszont a számlában szereplő összeget nem lehetett árbevételként, fizetendő áfaként, illetve követelésként elszámolni. Ha már előbb számláztak, mint ahogyan a teljesítést elismerték, akkor a teljesítés el nem ismerésekor helyesbítő számlát kellett volna az eredeti teljesítési időpontra vonatkozóan kiállítani, és azzal az elszámolt árbevételt, áfát, követelést annulálni. Csak ezt követően indított peres eljárás esetén beszélünk a számvitelben peresített követelésről. A peresített követelést az Szt. 29. §-ának (8) bekezdése szerint viszont csak akkor lehet kimutatni, ha annak pénzügyi rendezése az üzleti év mérlegfordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között megtörtént. A hivatkozott előírásból következik, hogy számviteli szempontból a bíróság által elismert, jogerős ítélettel alátámasztott teljesítésről is csak akkor kell (lehet) a számlát kiállítani, ha az ellenértéket a megrendelő kifizette, és olyan bruttó összegben, amilyen összegben […]