Kalkulált haszon
Kérdés
Az Szt. 98. §-ának b) pontja szerint az egyszerűsített éves beszámolót készítő társaság a saját termelésű készletét a kalkulált haszonnal csökkentett eladási áron is értékelheti. Hogyan értelmezhető a kalkulált haszon? A gyakorlatban hogyan számítható, becsülhető, támasztható alá adatokkal a kalkulált haszon?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. január 23-án (52. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1077
[…] feltételezi egyrészt, hogy van ismert eladási ár, másrészt azt is, hogy ezt az eladási árat maga a vállalkozás alakította ki. Az eladási ár kialakítása történhet egyedileg, de történhet termékcsoportra vonatkozóan is, sőt – viszonylag homogén tevékenység esetén – akár a vállalkozás szintjén is. Bármilyen szinten is történik az eladási ár meghatározása, ezen a szinten ismertnek kell lennie a várhatóan felmerülő közvetlen költségeknek, a közvetetten elszámolható, az általános költségeknek, a tevékenységgel szorosan összefüggő ráfordításoknak, a nyereség kalkulált fedezetének. A közvetlen költségeken kívüli költségekre, ráfordításokra, nyereségre biztosít fedezetet a kalkulált haszon. Ebből következően, az eladási ár kialakítása során a közvetlen önköltség hányadában (alulról felfelé) kell a kalkulált haszon mértékét meghatározni. Természetesen, ezen adatok alapján a kalkulált haszon mértéke az eladási ár százalékában is meghatározható (felülről lefelé). A kétféle módon meghatározott mérték azonban nem lehet azonos. […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. január 23-án (52. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1077
[…] feltételezi egyrészt, hogy van ismert eladási ár, másrészt azt is, hogy ezt az eladási árat maga a vállalkozás alakította ki. Az eladási ár kialakítása történhet egyedileg, de történhet termékcsoportra vonatkozóan is, sőt – viszonylag homogén tevékenység esetén – akár a vállalkozás szintjén is. Bármilyen szinten is történik az eladási ár meghatározása, ezen a szinten ismertnek kell lennie a várhatóan felmerülő közvetlen költségeknek, a közvetetten elszámolható, az általános költségeknek, a tevékenységgel szorosan összefüggő ráfordításoknak, a nyereség kalkulált fedezetének. A közvetlen költségeken kívüli költségekre, ráfordításokra, nyereségre biztosít fedezetet a kalkulált haszon. Ebből következően, az eladási ár kialakítása során a közvetlen önköltség hányadában (alulról felfelé) kell a kalkulált haszon mértékét meghatározni. Természetesen, ezen adatok alapján a kalkulált haszon mértéke az eladási ár százalékában is meghatározható (felülről lefelé). A kétféle módon meghatározott mérték azonban nem lehet azonos. […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
