A kimenő és bejövő számlák könyvelése év végén
Kérdés
Könyvvizsgálónk észrevételezte, hogy nem megfelelően könyveljük év végén a kimenő számlákat. Véleménye szerint azokat a számlákat, ahol a teljesítés már 2001-ben megtörtént, de a számlát csak 2002-ben állították ki, nem lehetett volna 2001. évre könyvelni, ott az árbevételt az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben kell elszámolni. Mi a helyes eljárás?
Részlet a válaszból
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. február 6-án (53. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1091
[…] eseményről (az értékesítés is ilyen) bizonylatot kell kiállítani a gazdasági esemény megtörténtének időszakára, amely bizonylat adatait a gazdasági események megtörténte után, legalább negyedévenként, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig a könyvekben rögzíteni kell. Igencsak furcsa helyzetet eredményezne a kérdésben szereplő könyvvizsgáló javaslata, hiszen e szerint a gazdasági esemény könyveléséhez két bizonylatot kellene kiállítani: egyet a gazdasági esemény megtörténtekor (az időbeli elhatároláshoz), egyet pedig a gazdasági esemény elismertetéséhez (ez lenne a számla), és ebből következően minden gazdasági eseményt kétszer kellene könyvelni. A könyvvizsgáló álláspontja ellentétes az aktív időbeli elhatárolásnak az Szt. 32. §-a (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseivel is: aktív időbeli elhatárolásként az olyan árbevételt, kamat- és egyéb bevételeket kell kimutatni, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek (tehát még nem lehet számlázni!), de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. Helyes könyvelés a bejövő számláknál Az Szt. 47. §-ának (9) bekezdése alapján: a bekerülési (beszerzési) érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben. Az igénybe vett szolgáltatások értékét is a számlázott összegben kell könyvelni. Nyilvánvaló, ha a gazdasági esemény megtörténtekor a számla nem áll rendelkezésre, a számlát nem a teljesítés napján, hanem azt követően (lehet, hogy a következő évben) állítják ki, mégis a gazdasági esemény megtörténtének időszakára kell könyvelni. Sőt, amennyiben a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, akkor az adott eszköz értékét, az adott szolgáltatás értékét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni és könyvelni, mint nem számlázott szállítást, nem számlázott szolgáltatást, természetesen kötelezettségként és nem passzív időbeli elhatárolásként. (A passzív időbeli elhatárolásnak az Szt. 44. §-ában megfogalmazott szabályai nem a nem számlázott tételek elhatárolásáról szólnak.) Folyamatos szolgáltatások számláinak könyvelése Tételezzük fel, hogy az adott társaság a telefontársaságtól a 2002. november 20-tól december 20-ig terjedő időszakról kapott számlát, amelyet 2003. január 2-án állítottak ki, és a fizetési határidő február 5. A telefonhasználat […]
Megjelent a Számviteli Levelekben 2003. február 6-án (53. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1091
[…] eseményről (az értékesítés is ilyen) bizonylatot kell kiállítani a gazdasági esemény megtörténtének időszakára, amely bizonylat adatait a gazdasági események megtörténte után, legalább negyedévenként, legkésőbb a tárgynegyedévet követő hó végéig a könyvekben rögzíteni kell. Igencsak furcsa helyzetet eredményezne a kérdésben szereplő könyvvizsgáló javaslata, hiszen e szerint a gazdasági esemény könyveléséhez két bizonylatot kellene kiállítani: egyet a gazdasági esemény megtörténtekor (az időbeli elhatároláshoz), egyet pedig a gazdasági esemény elismertetéséhez (ez lenne a számla), és ebből következően minden gazdasági eseményt kétszer kellene könyvelni. A könyvvizsgáló álláspontja ellentétes az aktív időbeli elhatárolásnak az Szt. 32. §-a (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseivel is: aktív időbeli elhatárolásként az olyan árbevételt, kamat- és egyéb bevételeket kell kimutatni, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek (tehát még nem lehet számlázni!), de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el. Helyes könyvelés a bejövő számláknál Az Szt. 47. §-ának (9) bekezdése alapján: a bekerülési (beszerzési) érték részét képező tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben. Az igénybe vett szolgáltatások értékét is a számlázott összegben kell könyvelni. Nyilvánvaló, ha a gazdasági esemény megtörténtekor a számla nem áll rendelkezésre, a számlát nem a teljesítés napján, hanem azt követően (lehet, hogy a következő évben) állítják ki, mégis a gazdasági esemény megtörténtének időszakára kell könyvelni. Sőt, amennyiben a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, akkor az adott eszköz értékét, az adott szolgáltatás értékét a rendelkezésre álló dokumentumok alapján kell meghatározni és könyvelni, mint nem számlázott szállítást, nem számlázott szolgáltatást, természetesen kötelezettségként és nem passzív időbeli elhatárolásként. (A passzív időbeli elhatárolásnak az Szt. 44. §-ában megfogalmazott szabályai nem a nem számlázott tételek elhatárolásáról szólnak.) Folyamatos szolgáltatások számláinak könyvelése Tételezzük fel, hogy az adott társaság a telefontársaságtól a 2002. november 20-tól december 20-ig terjedő időszakról kapott számlát, amelyet 2003. január 2-án állítottak ki, és a fizetési határidő február 5. A telefonhasználat […]
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
