Gazdaságilag nem független felek közötti ár


Egy önkormányzat tulajdonában lévő közhasznú társaság vállalkozási tevékenysége körében külön megrendelésre közterület-tisztántartási, építési és papíripari szolgáltatást nyújt a tulajdonosának és a tulajdonosa más közhasznú társaságának. A végzett munkáról áfás számlát állít ki. Helyesek-e a következő kijelentések: Az Szt. szerint nem beszélünk kapcsolt vállalkozásról, így az árbevételeket nem kell külön kimutatni. A Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozási viszony áll fenn a felek között, amelyet be kell jelenteni az APEH-nak. Kapcsolt vállalkozásról lévén szó, az áfa alapjának meghatározásakor szükséges vizsgálni a piaci értéktől való eltérést. Mi lehet megalapozott alapja az áfának, hogyan támasztható alá a piaci ár?


Megjelent a Számviteli Levelekben 2005. március 3-án (101. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2079

[…] meghatározását akkor, ha az ellenérték a forgalmi értékhez képest aránytalanul alacsony. A bírósági gyakorlat 40-50 százalékos eltérést tekint aránytalannak. Az Áfa-tv. szerint gazdaságilag nem független fél az adóalany jelenlegi és volt tulajdonosa, tagja, az adóalany számviteli törvény szerinti kapcsolt vállalkozása (akkor is, ha ténylegesen nem áll fenn, mert például az anyavállalat nem alanya a számviteli törvénynek), továbbá az adóalannyal munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban álló vagy olyan munkavégzésre irányuló egyéb olyan jogviszonyban álló személy, amely jogviszony a megbízó felelősségével alá- és fölérendeltségi helyzetet jelent a teljesítés feltételeiben és díjazásában. Nem azért kell tehát a példa szerinti esetben a forgalmi értéket adóalapnak tekinteni, mert a felek a Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülnek, hanem azért, mert az Áfa-tv. szerint gazdaságilag nem független felek. Ugyanakkor ez esetben is csak akkor kell a forgalmi értékre "átállni", ha az ellenérték a forgalmi értékhez képest aránytalanul alacsony. A forgalmi érték az Áfa-tv. fogalomrendszerében az az ellenérték, amelyet független felek érvényesítettek volna normális piaci körülmények között. Ez pedig lényegében azonos (vagy nagyon közeli) a Tao-tv-ben megfogalmazott szokásos piaci árral. Tekintettel arra, hogy a felek a példában a Tao-tv. szerint kapcsolt vállalkozásnak minősülnek, és egymással szerződéses kapcsolatban vannak, így a szokásos piaci árat a társaságiadó-alap megállapítása miatt is meg kell határozniuk. Leegyszerűsítve erre azt lehet mondani, hogy a szokásos piaci ár az az ár, amelyet független (azaz egymással kapcsolt vállalkozási viszonyban nem lévő) felek az egymás közötti szerződésben érvényesítenek vagy érvényesítenének azonos vagy hasonló feltételek […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.